A november 21-i képviselő-testületi ülés (novemberi szokás szerint) kétórás közmeghallgatásban folytatódott, amelyre a Tavaszmező utcában, az Óbudai Egyetem épületének nagyelőadójában került sor. Szokás szerint megjelentek a kerületi vezetők, a képviselők zöme és a kerületi cégek, intézmények vezetői, illetve a fővárosi hatóságok és a rendőrség vezetői, képviselői, valamint a két parlamenti képviselő (Csárdi Antal, Jámbor András).

A kerületiek küldhettek online kérdéseket (19 ilyen érkezett, ezekre megírták a választ, átvehetők voltak a helyszínen, de az önkormányzat weboldalán is megtalálhatók), és élőben is kérdezhettek hét témakörben, erre két perc állt rendelkezésre, ahogy a válaszadásra is.

Kirángatott oszlopok, parkolás

A közlekedés volt az első napirendi pont. (Bár egyedi ügyekben elvileg nem lehetett kérdezni, a kérdések többsége ilyen volt.)

Téma volt a Dankó utcai forgalomcsillapítás során a Magdolna utcai kereszteződésben kialakított utcára kihelyezett poller/oszlop, ami megakadályozza, hogy egyenesen lehessen továbbmenni, elfordulásra kényszerít. Ezt rendszeresen kiszedik, ellopják, ennek kéne véget vetni, mert könnyen baleset lehet belőle.

Egy másik lakó azt vetette fel, hogy az önkormányzat üldözi az autósokat. Ennek nincs látványos következménye, de csendben elköltöznek az autósok, mert nem tudnak parkolni, a taxi nem tud megállni, a lakók nem tudnak autóval rakodni, a mesterembereket nem lehet házhoz rendelni.

Rádai Dániel alpolgármester válaszolt. Ígéretet tett az oszlopprobléma megoldására, a helyzetet maga is „gáz”-nak minősítette. Felülvizsgálják az oszlopokkal kialakított kanyarodó utcák rendszerét, hogy melyik működik jól és melyik rosszul. Az autósok üldözésére azt mondta, a cél az, hogy mindenki jól élhessen a kerületben, autósok, gyalogosok, biciklisek is. Van, aki a rossz levegő, a betontenger miatt megy el, ez ellen is próbál tenni a kerület.

Felmerült, hogy a közterület-figyelő kamerák képe alapján büntessen a rendőrség. Seres Ernő kerületi rendőrkapitány elmondta, kamerakép alapján nem tud büntetni a rendőrség. És amúgy is, ha van kamerakép, még nem biztos, hogy a rendőrség feljelentést tud tenni.

A nagykörút lekopott biciklis felfestéséről a Budapest Közút képviselője elmondta, éves ütemterv szerint újítják fel a festéseket, és a téli időszakban ez nem lehetséges az időjárás miatt, és persze anyagi korlátja is van a felújítás ütemének. De jelezzék, hol a baj, be fogják tenni a programba, és valamikor sorra kerül.

Felmerült, hogy a nagyobb, nehezebb autók után magasabb parkolási díjat kellene beszedni, 2026-ban lehet-e ilyen változás? Rádai Dániel: ezt is megvizsgálják, ha lesz koncepció a parkolási rendszer változtatására, közreadják a terveket. De a kerület folytatja azt, hogy csak előkészítés, konzultáció után döntenek a változtatásról. Ehhez Pikó András is hozzászólt: nincs még döntés erről, ugyanakkor a fővárosi egységes gyakorlat kívánalma miatt most itt pattog a labda. Az általános fővárosi szabályozás fontos igazodási pont, és az is változhat az elkövetkezendőkben.

Az autók kitiltásáról is beszélt: nem tiltják ki az autókat, szabályozzák a parkolást. Ő sem tartja kívánatosnak az autózás ellehetetlenítését, de ez nem is cél. „Amikor kimegyek az utcára, látom, hogy ott vannak autók.” Az autós kisebbség  – 4000-rel csökkent a parkolási engedélyek száma 2022 óta, a háztartások többségében nincs autó, és összesen három utcaszakaszon szűnt meg a parkolás, mondta el Rádai Dániel az adatokat – és a nem autós többség harmonikusabb együttélését segítik elő. Ami pedig bevétel keletkezik a parkolásból, azt visszaforgatják pl. útfelújításra.

Ebadó, II. János Pál pápa mint önkényuralmi vezető

Következett a második pont, a köztisztaság, közterületek fenntartása.

Az üzletek környéki közterületi italfogyasztás probléma, jött az első felvetés, és mikor lesz parkőr a FiDo téren, valamint lesz-e ebadó, miután a kutyatulajdonosok rengeteg dolgot kapnak ingyen, mégis mindenütt látható kutyaürülék, nagyobb hatósági ellenőrzés kellene a kutyásoknál.

Bajusz Ferenc (Közterület-felügyelet) a közterületi italfogyasztáshoz elmondta, idén eddig 2879 ilyen ügyben tettek feljelentést, igyekeznek mindent megtenni. Egy üzletet egyébként nem lehet emiatt olyan egyszerűen bezáratni – később a kérdező elmondta, ezt nem is igényelné.

Kérdeztek a Szerdahelyi utca 3-ról, Soós György fideszes képviselő válaszolt, aki a körzet képviselője: ez egy magántulajdonú telek, amit feltörtek, és ott tüzeket gyújtanak, nem megfelelően viselkednek emberek. Hatósági ügy, aminek a rendezésére a hivatal ígéretet tett. Az ebadót ő nem tudná támogatni, sok embernek a kutya az egyetlen társa. A renitens kutyatartókat jobban kell ellenőrizni, ami nem egyszerű, mert sokszor az éjszakai sétáltatás maradékát hagyják ott a gazdák. Ebben teljes az egyetértés a kerületvezetéssel: Sátly Balázs alpolgármester sem támogatja az ebadó ötletét, mert többe kerülne kivetni és beszedni, mint a befolyó pénz.

A FiDo téri parkőr: Pikó András szerint rengeteg helyre lehetne őrt telepíteni, ez pénzkérdés is, és embert is nehéz erre találni ennyi pénzért. A II. János Pál pápa tér parkőreinek megerősítése most a prioritás, tán nem a FiDo park van most a legrosszabb helyzetben.

Téma volt a szabálytalanul kivezetett klímaberendezés-folyadékok ügye, Barta Ferenc főépítész ecsetelte a hivatali nehézségeket az intézkedés lehetőségeivel kapcsolatban, Rádai Dániel pedig megígérte, e téren kapacitást növel a hivatal, hogy hatékonyabban léphessen fel.

A kutyák kötelező ivartalanítása is felmerült kérdésként, Udvarhelyi Tessza, a most már állatvédelemért is felelős alpolgármester annyit mondott, hogy oltási és ivartalanítási támogatást szeretne bevezetni a kerület már 2025-ben.  

A közterületek rendje volt a harmadik napirendi pont.

Itt a Magyar Ateista Társaság terjesztette elő nem mindennapi mondandóját: szerintük II. János Pál pápa önkényuralmi rendszer vezetője volt, és az önkormányzati törvény értelmében nem lehetne róla Magyarországon köztereket elnevezni. Többek közt pedofilmentő pápának nevezték. Fordul-e Pikó András a Fővárosi Kormányhivatalhoz azért, hogy megváltozzon a tér neve? (Arra kérték, forduljon.) Pikó András az egykori pápa megítélésével kapcsolatban inkább nem szállt vitába a kérdezővel, a köztérátnevezéseknél általában a gyakorlati nehézségeket nézik meg, mennyi pluszmunkát okoz az a lakóknak (pl. okmányok kicserélése), itt sokan lennének érintettek. Ráadásul a II. János Pál pápa tér fővárosi terület. Pikó emellett nem ismeri a józsefvárosiak véleményét sem ebben a kérdésben. Majd azt mondta, adjanak neki jogi dokumentumot arról, hogy a Vatikán önkényuralmi állam, teokrácia, és akkor foglalkozik a kérdéssel. Shakkur Aram (Szikra Mozgalom), a körzet képviselője szerint minden ilyen névváltoztatást egyeztetés, felmérés kell megelőzzön, őt személy szerint nem zavarja, ha keresztényekről vagy ateistákról van elnevezve egy köztér. 

Kérdés érkezett arról, hogy ha egy cég otthagy egy reklámvitrint közterületen, miután tönkremegy, mit lehet tenni. Barta Ferenc főépítész először a Pápa térről kezdett el beszélni, majd emlékeztették, hogy a vitrinekről kérdezték. Ismertette a vitrinek kihelyezésének szabályait, egyedi kérdésekkel pedig a városépítészethez kell fordulni.

Hol lesz majd lakóhelyünk?

A lakhatás, vagyongazdálkodás témakör következett.

Az önkormányzati bérházakban dolgozó házfelügyelőkről jött kérdés, az ő jogállásukról. A házfelügyelő és háztakarító között az a különbség, hogy az előbbi ott lakik, az utóbbi nem, mutatott rá Borbás Gabriella, a JGK új vezérigazgatója, amúgy ugyanazt csinálják. Pikó András hozzáteszi, a kerület folyamatosan dolgozik, hogy a lakásgazdálkodási anomáliákat, mint jogcím nélküli lakáshasználat, tovább-béreltetés, önkényes lakáshasználat, megszüntesse, de vannak korlátok, ha ennyi üresen álló (és zömében rossz állapotú) önkormányzati bérlakás van, mint amennyi Józsefvárosban, amelyekbe be-beköltöznek emberek. A házfelügyelők olyan típusú hatósági jogkört, mint amilyen a szocializmusban volt, biztosan nem fognak kapni, ennek jogi és politikai okai is vannak.

Bérleményellenőrzés és jogcím nélküli lakók: Borbás úgy látja, az előbbi ma inkább a műszaki ellenőrzésre tud kiterjedni, a jogira kevésbé. Ezt meg kell oldani. A jogcím nélküli bérlők ügyeit felderíteni, kibogozni komplex feladat, mondta el Kerékgyártó Anna, ez felgyorsul, sőt már most is felgyorsult a korábbiakhoz képest.

Egy lakó vizes, sötét bérlakásban él, segítséget kért, hogy jobb lakásba költözhessen, a tüdeje már beteg. Kerékgyártó Anna, a kerületgazdálkodási osztály ügyosztályvezetője felvázolta a lehetséges utakat – lehet páramentesítőt kapni a JGK-tól, illetve indul minőségi csere pályázat, aminek segítségével rossz bérlakásból jó állapotúba költözhet egy bérlő. Kecskeméti László fideszes képviselő jelezte, hogy a lakó őt is megkereste. Életveszélyben él a lakásban, „könyörgöm, segítsenek már neki”, sürgősen ki kellene költöznie.

Pikó András is reagált, mások is hasonló helyzetben vannak. Egészségügyi indoknál nem kell pályázni, ha pedig a JGK-nál akadt el az ügy, kivizsgálja. A rossz állapotú bérlakásokat megörökölték, elmaradtak karbantartások, többek közt akkor is, amikor Kecskeméti László a JGK-nál dolgozott. A folyamatos és minél gyorsabb bérlakás-felújításról szól a kerület ingatlanprogramja is. Gyors segítséget ígért. 

Egy lakó a JGK-s ügyintézésre panaszkodik, márciusban ázás történt egy önkormányzati házban, azóta nemhogy intézkedés nincs, választ sem kap a bejelentésére, igényeire, neki kell nyaggatnia az ügyintézőt. Borbás Gabriella igazat adott neki, karbantartásra évi bruttó 550 millió jutott ebben az évben, ez 2025-re nettó 550 millió forint lesz, ebbe több minden fog beleférni. Ettől függetlenül a cégnek vissza kellene jeleznie arról is, ha épp nem várható a munka gyors elvégzése, hogy tudjanak tervezni az emberek – ezen dolgozik már most, miután két hete ő lett a cég vezérigazgatója.

Nem fizető állam, beperelt építők, egybenyitott kertek

A következő ponthoz (szociális ellátások, támogatások, egészségügy) nem érkezett kérdés, így áttértek a fejlesztések, beruházások kérdéskörére.

Egyetemi épületek épülnek állami beruházásban, számos házat kisajátított emiatt az állam (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE tanárképző kara részére), de „miért nem képes az önkormányzatot partnernek tekinteni?”, hangzott el a kérdés Kecskeméti László fideszes képviselőnek címezve, „mert te vagy kapcsolatban olyan emberekkel, akik a választ is tudják a kérdésre”. Kíváncsiak a Diószegi utcában lakók, hogy mi lesz a sorsuk.

Kecskeméti elmondta, munkacsoportot kellene emiatt felállítani, ha a külső szereplők nem jönnek, akkor egy belsőt legalább, ami rendszeresen átbeszéli az ügy fejleményeit. Nem igaz, hogy nem történt semmi, „rengeteget dolgozott az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, hogy felmérje az ingatlanokat”, az értékbecslések alapján a nem lakott ingatlanok esetében tudnak is majd dönteni. Szerinte ugyanakkor a pénz várásán kívül az önkormányzat kereshetne alternatívákat, állítása szerint 800 üres lakása van a kerületnek (azt nem említette, hogy ezek túlnyomó többsége lakhatatlan egyelőre).

Pikó András: Elfogadható értékbecslést kaptak a Dugonics utcai iskolára és a hulladékudvarra, de az állam még nem fizetett. A kisajátított lakásokat nem kellene az államnak egyben, hanem ütemezetten kifizetni, hogy az önkormányzat cserelakást vehessen a lakóknak. De a kifizetés csak 2025. júliusa és szeptembere között történhet meg. Ezért meg kell várni, hogy mennyi lesz a teljes kisajátítás összege, mert enélkül csak pár ember kiköltözését lehetne elkezdeni. De kik legyenek az elsők? Így éhezők viadalába kényszerítenék a lakókat, amit mindenképpen el akar kerülni a kerület.

Rádai Dániel is megszólalt: a három egyetemi beruházás közül a Semmelweisé gond nélkül halad, sikeresek voltak az egyeztetések. A legrosszabb a helyzet a Pázmány Campusé, nem partnerek, a statikai vizsgálat szerint veszélyben vannak a szomszédos házak. Az NKE esetében a magyar állammal van vitája az önkormányzatnak a kisajátítások miatt.

Jámbor András: A Diószegi utcai lakók költözésének a törvénybe először beírt határideje már el is múlt (a törvényt kétszer módosították már), de pénzt még mindig nem utaltak. Abban bízik, lesz újabb határidő-módosítás is, amire törvényjavaslatot nyújt be.

Könczöl Dávid: A Pázmány Campus által érintett házakra helyi védelmet indítványozott, amiről a képviselő-testület fog dönteni.

Mi lesz azoknak az új építésű társasházaknak a sorsa, ahol leállt az építkezés?

Rádai: A Kálvária téren és a Kőris utcában áll, lelassult az építkezés. A Kőris utcában az építkezés miatt megsérült a szomszéd ház, peres eljárás folyik. A Baross utcában, a Muzsikus Cigányok parknál lévő építkezés szerinte nem állt le. Ehhez csatlakozott Barta Ferenc is, itt lassan elérnek a befejezéshez.

Gutjahr Zsuzsa önkormányzati képviselő, a Tulajdonosi Bizottság tagja: Az új építkezéseknél az önkormányzat kötbért köt ki, hogy kevesebb félbehagyott beruházás legyen.

Volt egy kormányzati terv arra, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén sportközpontot hoznának létre, hol tart ez most?

Rádai: Állami terület, nagyon bizonytalan mostanában az állami beruházások kérdése, különösen a rozsdaövezetekben nem látni, mit hoz a jövő. Ugyanakkor a napokban váratlanul kormányzati téma lett a lakhatási válság megoldása, ebben minden támogatást megad a kerület.

Egy terv szerint a Dankó udvart bővítenék a Magdolna kert felé, meg fog ez valósulni?

Rádai: Igen, a tesztjelleggel megnyitott Dankó utca 18. alatti közösségi udvart, a Magdolna utca 24. közösségi kertjét és Magdolna 28-at összefüggő szabad térként képzelték el, ez utóbbi a részvételi költségvetés egyik nyertese is, aminek a megvalósítását most készítik elő.

Tervezi-e az önkormányzat a Teleki téri színpad újraépítését, mert most alkalmatlan a célját ellátni?

Pikó András kimondta: „ezt elhibáztuk”, kell oda egy rendes színpad. Nem volt gazdája az ügynek, elsikkadt a nagyobb gondok mellett. A mostani költségvetésbe beterveznek oda egy jó minőségű színpadot.

Sétálóutcák, betonplaccok

Környezetvédelem, zöld ügyek következtek.

Tervben van-e további sétálóutcák kialakítása, utcalezárás, zöldítés?

Rádai Dániel: Újabb sétálóutca nincs most tervben. A Németh László iskolánál az Egészséges utca tervében a lakók támogatták a lezárást is, de erre három éven belül nem fog sor kerülni.

Tervben van-e a Baross utca 118-cal szembeni mikropark létesítése?

Rádai: Ez egy rendezetlen parkolóterület, napirenden van a burkolatcsere és valamiféle zöldítés.

A Kálvária tér felújítása során létrejött a zöld rovására egy indokolatlannak tűnő betonplacc, fogják-e ezt zöldíteni?

Rádai: Nincs napirenden.

A Rákóczi téri szökőkút túl rövid ideig működik az év során, a tér pedig csúnya a XXI. századi metrókijárattal, a fényvezető tükör sem működik.

Rádai: Ez egy fővárosi terület. Két éve próbálnak nyilvános illemhelyet létrehozni a téren, ami szintén áll, mert az EU szerve, az OLAF vizsgálja a 4-es metró beruházásának tisztaságát, s emiatt még mindig változtatási tilalom van itt érvényben. Állandó vitatéma ugyanakkor fővárosi szinten is például „az ormótlan betonfalak zöldítése” is.

Iskolák, kutyák, ittas garázdák

És eljutottunk a 8-as pontig, az egyebekhez, ahol néhány kérdés még visszanyúlt az előző témákhoz.

Lesz-e iskolabezárás a pedagóguslétszám csökkenése miatt? Lehet-e védekezni az önkormányzati tulajdonú iskolaépületek kisajátítása ellen?

Udvarhelyi Tessza: Nem tudnak ilyen tervekről. Egyébként együtt dolgoznak a tankerülettel, hogy ne menjenek el a gyerekek más iskolába a kerületből. Az állam bármit elvehet, „mi meg küzdünk, mint a Diószegi utcában”.

Pikó András: Az önkormányzati iskolák 2016-os államosítása óta a tankerület döntése, hogy a kerület épületében milyen oktatási funkciók lesznek, az önkormányzat ezt csak kívülről nézheti.

A Baross utca páros oldalán a járdára parkolhatnak az autók, sokszor túllógnak. Gondolkoztak-e a halszálkás helyett párhuzamos parkolás bevezetésén?

Rádai Dániel: Nem volt még szó róla, fővárosi kezelésű út, de a felvetés alapján megkeresik a Budapest Közutat a kérdéssel.

Terveznek-e valamit a kutyák kikötése ellen? A körúti Penny táblával biztat erre, ami a kérdező szerint szabálysértés.

Udvarhelyi: A kutyák tartós láncon tartása tilos, a bolt elé 10 percre kikötni nem szabálysértés. Állatkínzásos esetekkel a Hatósági Ügyosztály foglalkozik.

Sátly Balázs szerint nem tervezik az ebadót. Ha a 18 ezer forintos parkolási díj rentábilis, az ebadó miért ne lenne az, amúgy is sokat költenek a kutyásokra? Az ivartalanítást lehetne kötelezővé tenni?

Sátly Balázs: Az ebadó törvény által meghatározott mértéke 5 ezer forint lehet ebenként, veszélyes ebnél 20 ezer forint. Az ezek behajtásához szükséges adminisztráció költsége lényegesen több lenne a beszedhető adónál.

Udvarhelyi: Kötelező ivartalanítást nem tervezünk, jogunk sem lenne erre.

Az alkoholárusítás ellen kellene valamit tenni, hogy ne a boltok előtt igyanak, falra vizeljenek.

Sátly Balázs: „Dorbézolni nem oké”, ilyenkor a közterület-felügyelet lép fel, ennek létszámát feltöltik, hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzés. Az alkoholárusítást nem fogják megtiltani, a nemzeti dohányboltok esetében azonban még a fellépés is nehéz.

A külföldi hajléktalanokkal ki foglalkozik, koldultatják őket, nem lehet nekik segítséget nyújtani. Az utcán fekvő súlyos alkoholistákat nem viszi el a mentő. Tudnak erről?

Udvarhelyi: A kerületi Családsegítő is tud nekik segíteni, de még inkább a Menedék Egyesület, akik külföldiek segítésével foglalkoznak, szociális munkásaik is vannak, aki jogszerűtlenül tartózkodik az országban, inkább hozzájuk forduljon. A mentő csak akkor köteles elvinni valakit, ha az életét kell megmenteni, egyébként a Menhely Alapítványt érdemes hívni. Ez egy létező munkamegosztás.

Pikó András: A koldusmaffia áldozatainak az Utcajogász tud segítséget nyújtani a Blaha Lujza téren, de a bűnüldöző szerveknek is érdemes jelezni az ilyen esetet.

Szili-Darók Ildikó: Fordulhatnak bizalommal a Családsegítőhöz, ha nem tudnak segíteni, megkeresik az illetékes szervezetet. Több kolléga ki van képezve arra, hogy külföldi állampolgároknak segítsen.

Megvannak-e a Teleki téri garázdák, akik feldúlták az őrbódét és a közvécét?

Seres Ernő rendőrkapitány megígérte, még több kamerát szerelnek fel, de a konkrét ügyben nem tudott információval szolgálni.

Mivel a közmeghallgatás a képviselő-testületi (KT) ülés kihelyezett folytatása volt, a végén Pikó András megkérdezte, a képviselőknek van-e kérdésük. Ez gyakorlatilag egy lezáró formula, a KT-kon, 1-2 kérdés szokott lenni. Kecskeméti László viszont feltett 21-et. Korábban kérdéseket tett fel az önkormányzatnak és cégeinek, de nem mindenre kapott választ 30 napon túl sem, így most ezeket sorban elmondta. Legtöbbje lakói panaszok kivizsgálására vonatkozott, többnyire a JGK illetékességében tartozó ügyben. „Természetesen erre a 21 kérdésre nem várok most csípőből választ, csak azt kérem, segítsék a munkámat, mert a lakosok ügyeivel érkezem önökhöz. Hozzáteszem, nagyon sok ügyet egyébként megoldanak, ezeken kívül már legalább száz ügyben eljártam képviselőként.” Pikó András azt kérte, a kérdéseit küldje meg írásban is, utánanéznek ezeknek az ügyeknek és írásban válaszolnak.

A közmeghallgatás felvételét itt nézheti meg.

Fotók: Huszár Boglárka