„- Hogy micsoda fickó voltam én a házasság előtt! Kezdtem a délutánt a Szimplicsek kávéházban. Ott már vártak a fiúk. Biliárd estig, aztán átmentünk a Pléhkoszorúba, remek kiskocsma a Mátyás téren, sehol nem kapni olyan kisüstit. A menyasszonyom végül valami józsefvárosi csehóban akadt rám. És mit gondol, kedves kisasszony, mit mondtam neki? – Eredj haza, drága gyöngyvirágom, eredj, aranybogaram, te pamutfejű, mert mindjárt hozzád vágok valamit! – Hát ilyen nagy legény voltam, de aztán… – Legyintett.” – ezt olvassuk Mándy Iván egyik leghíresebb novellájában, a Teleki térhez is kapcsolódó Kulikabátban, és máris lesz fogalmunk arról, milyen lehetett a hangulat a Szimplicsekben a két világháború között.