Megújuló podcastünk első adásában új házigazdáink egyike, Vincze Miklós építészeti szakújságíró Mélyi Józseffel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensével és tanszékvezetőjével beszélgetett.

A 8 és fél óra rendhagyó adásában F. Szabó Emese, a Józsefváros Újság újonnan kinevezett főszerkesztője mutatkozik be.

Nyolc-tíz éves kisfiúk a Dankó utcából zsidó prímásnővel együtt indultak európai körútra.

Ha valaki 30 éves kora alatt hajléktalanná válik, nagy eséllyel volt tapasztalata az állami ellátórendszerrel gyerekként.

Az iskolák nagy része nem tudja kezelni a bullying-helyzeteket, ahogy a szigorú rendszerbe nem illő gyerekeket sem.

„Ha nem tetszik, elmegyünk. Eltántoríthatatlanok vagyunk. Iskolában, munkában, politikában.”

Nem biztos, hogy van elég nagy társadalmi egyetértés egy teljes újrakezdéshez.

A gyűlölet kifújt – más csoportkohéziós elvet kell keresni.

Az egyszülős lét fájdalmai, és ami segíthet ilyenkor.

Végsőnek szánt számvetés, langyos sör, ’56 démoni emlékezete, súlyos áthallások a jelenbe.

Gyűlölettel nem lehet igazságosabb országot építeni – Bolba Mártával húsvétról, kampányhajráról, új utakról.

Nagy segítség, ha visszatalálunk a gyökerekhez, és nem a patológiában meg a rettegésben készülünk a szülésre.

„Azért került a beleegyezés vagy konszent kérdése központi helyre manapság, mert egy nagyon régi adósságot kezdtünk végre törleszteni”, mondja Gyuricza Gergely, pop-art művész, pszichológus, az Urban Erotika kiállítássorozat megalkotója a beleegyezésről a beszélgetés kezdetén a Csakugyanban. „Egyszerűen borzasztó időszerű, hogy ezt társadalmi szinten megértsük.” 

Mindegy, kire szavaznak a szüleik, a gyerekeknek ez így rossz – Szél Dávid pszichológus a Csakugyanban.

Mit hoz az új kerületi drogstratégia, és mit érhet el a kormányzati drogpolitika változása nélkül? Szép, de közepesen optimista helyzetkép.

Dobogósok vagyunk a világranglistán, a társadalom minden szintjén ott van, közben alig jövünk ki a szégyenspirálból, pedig van más út is.

Túlélési stratégiák a mesterséges intelligencia világában, fegyverkezési verseny, szelid optimizmus – folytatódik az MI-podcast Koren Balázzsal.

A Tisza roma stratégiája egyelőre nagyon sok kérdést vet föl, mondja a szakértő.

A nő változókor mint a poszttraumás fejlődés lehetősége.

Az egyedül élő nő jelenségét alig tudták megemészteni az első világháború utáni években. Gobbi Hilda volt ebben az egyik úttörő.

Józsefváros, második világháború, Holokauszt – performansz és előadás fiatalokkal a Kesztyűgyárban.

Egy tisztes őszes halánték most kinek is ajándék? – krízisről, életközépről, változó testi igényekről, férfi klimaxról beszélgettünk Kozma-Vízkeleti Dániellel a Csakugyanban.

A hospice-rendszer hiányosságairól, az életvégi lehetőségekről, az otthonápolás jelentőségéről és a betegek vágyairól beszélgettünk Szöllősi Melindával.

„A humor segít az érzékeny témákhoz nyúlni. Kicsit, mint felvágni egy gennyező sebet.”

Napi szinten beszél a hősiességről, a csalódásról és a veszteségről.

Az adja vissza az emberi méltóságot, ha testvérként szólok a másikhoz – adventi beszélgetés Hofi atyával.

Olcsó és egyszerű boldogságról, makacsul ragaszkodó egóról, generációs traumákról beszélgettünk Szilágyi Tamással.

„Tehetetlen voltam, ennyi gyereknek egyszerre nem tudtam biztonságot adni.”

Nem volt időnk átállni a városi életmódra, de közben az evolúciót meg lelassítottuk.

Józsefváros új stratégiát dolgoz ki, hogy minden szépkorút elérjen. Országos viszonylatban már most is jól áll a kerület.

„Most nem tudok elképzelni olyan tökéletes botrányt, ami felülírná a már kialakult pártpreferenciákat” – Bojár Ábel, politológus, és Dercsényi Dávid, főszerkesztő, a vasárnapi választás eredményéről és az országos kilátásokról.

„Egyáltalán nem kell kétségbeesni. Gondolkodni kell” – mondja a szakértő.

Közép-Európa identitásproblémái egy kerületben és két könyvben – Szántó T. Gáborral beszélgettünk.

A rendőrségnek igenis van feladata, de önmagában ettől nem oldódik meg a helyzet. Ennél átfogóbb stratégiára van szükség. 

A belvárosban a lopás és rablás a leggyakoribb bűncselekmény, de a haszonszerzők jó része már áttelepült az internetre.

Így néz ki egy kiadós aszályvacsora – újfajta növények az enyhébb telekre, felértékelődött hazai termények.

Az a baj, hogy kivisszük a magánéletünket az utakra, mondja a Kreszprofesszor.

Ellehetetlenülő életek, világhír felé induló rajkó karrierek a ’30-as években.

„A kötelező olvasmányok kérdése majdnem olyan fontos Magyarországon, mint az adórendszer.”

A teljes független színházi szcéna romokban, de mi lenne, ha mégis tennénk valamit?

Új szerep az apukáknak, új feladat, új helyzet – identitás lett az apaság.

„Egy összekötő kapocs vagyok, és megpróbálom megtalálni a két összeillő fél lelket, hogy egy egész legyen belőlük”

„Olyan dinamikus most a fejlődés ebben a kerületben, amilyet például Berlinben tapasztaltam” – Kereszty Gábor, a Mixát egyik tulajdonosa a Csakugyanban.

Tömegek dolgoznak azon, hogy képernyő előtt maradjunk, és a tech-cégek azon fáradoznak, hogy kihasználják azt, ahogy mi működünk – Dávid Ferenc a digitális detoxról.

Transzneműnek lenni nagyon megterhelő, a műtétet sokan a fizikai terhelés és a költségek miatt sem választják, éppen elég nekik a társadalmi hozzáállásból adódó feszültség.

Nagymamától hozott trauma, táncterápia, a tudattalan engedése – mire jó a mozgás az önismeretben?

Végünk lesz-e a méhek pusztulásával, lehet-e Budapesten méhlegelő, mire képes egy méhkirálynő – méh- és mézpodcast.

Beszélgetés Felszeghy Mártonnal a Csakugyanban. 

A mozaik család ugyanolyan jó lehet a gyereknek, mint a hagyományos család, állítja Bogár Zsuzsa családterapeuta.

„Bármilyen közegből jössz, meghatározza az életedet és a művészetedet, ráadásul a társadalom ma nem érett meg arra, hogy roma művészként ne azt kérdeznék tőled folyton, hogy a származásod hogyan hat a munkádra.”

Mit tehetünk a pénzügyi adataink védelméért, és miért gondoljuk át, milyen papokat töltünk le. Van-e joga bárkinek titokban készített fotót publikálni rólunk – az adatvédelmi szakértővel beszélgettünk.

„Az emberi vágyakat rendészeti eljárásokkal nem lehet megregulázni”, mondja Dávid Ferenc, biopolitikai szakértő a kormány új drogstratégiáját kommentálva.

Hogyan lehetne újra piac és közösségi tér a Rákóczi téri Vásárcsarnok? 

„- Hogy micsoda fickó voltam én a házasság előtt! Kezdtem a délutánt a Szimplicsek kávéházban. Ott már vártak a fiúk. Biliárd estig, aztán átmentünk a Pléhkoszorúba, remek kiskocsma a Mátyás téren, sehol nem kapni olyan kisüstit. A menyasszonyom végül valami józsefvárosi csehóban akadt rám. És mit gondol, kedves kisasszony, mit mondtam neki? – Eredj haza, drága gyöngyvirágom, eredj, aranybogaram, te pamutfejű, mert mindjárt hozzád vágok valamit! – Hát ilyen nagy legény voltam, de aztán… – Legyintett.” – ezt olvassuk Mándy Iván egyik leghíresebb novellájában, a Teleki térhez is kapcsolódó Kulikabátban, és máris lesz fogalmunk arról, milyen lehetett a hangulat a Szimplicsekben a két világháború között.

Elnyomottak, szívnyitás, ember-ember közti párbeszéd. Korányi András, evangélikus teológus és Radnóti Zoltán, főrabbi értékeli Ferenc pápa jelentőségét.

Galéria és kávézónak indult, kis Lumen és nagy Lumen lett mára, kibírta, hogy a sztrapacska ára megháromszorozódott.

“Őrületesen szeretlek benneteket. Ez a húsvét igazából. Csak könyörgöm, hagyjátok már abba a folyamatos ítélkezést” – Hofher József jezsuita szerzetes és pap a Csakugyanban operettről, belső szabadságról, megszólításról, cigánymisszióról és a húsvét értelméről beszél.

A kemény férfi maszkja nem fenntartható hosszú távon, mondja Halász Péter, a Mentorformen férfiközösség alapítója. Hitelességről, férfiak gyászáról, apamintáról, válásról beszélgetünk a Csakugyanban.

Eutanázia, gyermekeik ellen forduló anyák, tévesnek ítélt nemi vágyak – mik is a tabuk és hogyan vagyunk velük? Kit tartunk felelősnek, ha megszegik őket? Vannak-e még “Isten ellen elkövetett vétkek”, és ha másképp is, de miért igen? Hogyan használja ezeket a hatalom?

„Európának új utakra kell lépni, hogy biztosítsa saját geopolitikai biztonságát és gazdasági stabilitását”, mondja Jávor Benedek, volt EP-képviselő, Budapest brüsszeli képviselője, a főváros környezetvédelmi- és Európai-politikai szakértője a Csakugyanban. 

„Nem látom, hogy tudnék úgy Magyarországon berendezkedni, hogy az önazonos legyen”, mondja Barukh, a legnagyobb élő, magyar sivatagi költő a Csakugyan legújabb adásában. Barukh Pécsett született, jónéhány éve pedig felkerekedett, és Izraelbe költözött a családjával, verseit a sivatagban kezdte el írni. Önfeltáró írásait hírnév kísérte, továbbá egy Asperger- és egy ADHD-diagnózis, amelyek némi magyarázatot adtak arra, mért volt mindig is nehéz Barukhnak betagozódni az iskolarendszerbe és a mások által hétköznapinak tekintett elvárásrendszerbe. Barukh verseinek nagy része az ezzel való szembenézésről szól.

Novák Julianna – dúla A dúla asszonytársi, segítő, “támasztóasszony”, feladata a szülő nő testi-lelki támogatása. Jelenléte azért is fontos, mert az apa, ha jelen is van a szülésnél, maga is egy nehéz folyamaton megy keresztül, ő is valakivé válik az események hatására, nem tudja egyedül megtartani az anyát abban, amin keresztülmegy. Sajnos a kórházakban gyakran gyanakvással kezelik a dúlákat, és az új, februárban közzétett szülészeti irányelvek jelen állás szerint megnehezíthetik azt, hogy az apa és a dúla egyaránt jelen lehessen egy kórházi szülésnél.

“Amit a Teleki téren nem lehet megkapni, az nem is létezik”, és valóban, úgy tűnik, a zsibin vagy “tetűvásáron” asztallaptól kezdve kabáton át esetenként kiváló lopott áruig minden megtalálható volt. A keresztény és zsidó kereskedők együttműködése pedig a praktikumot követve nyilvánult meg: akinek sabbatkor akadt dolga, azt kisegítette a másik, hiszen neki meg vasárnap akadt más dolga, mint a kereskedés. 

Dr. Bánkúti Stefánia funkcionális táplálkozással foglalkozik, elsősorban nőket segít. Bármennyire is túlhasznált ez a kifejezés, nála ennyit jelent: a táplálkozás az egészséget és a jól-létet, termékenységet szolgálja. Nem a divatipart, nem a tökéletesnek gondolt kinézetet. Szerinte nincs mindenki számára tökéletes étrend, ez számtalan tényezőtől függ, kizárólag egyénre szabva működik. Gondolatok ételről, valódi táplálékról, túlkapásokról, szélsőségekről és persze a valódi egyensúly megtalálásáról.

Bátonyi Pétert, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosát tavaly bocsátották el hivatalából, amikor egy Partizán-interjúban elmondta, hogyan vált rendszerszintű gyakorlattá a műemlékek gazdasági célra történő felhasználása, az, hogy épületekről csak azért veszik le a védett státuszt, hogy politikai vagy gazdasági szereplők saját céljaikra felhasználják és átalakítsák, ezzel – mellesleg – az ország közös kincseit elherdálják.

A pápa jubileumi szentévet hirdetett, de mit jelent ez? Mivégre a remény és a béke? 

“1989-ig a háborúnak ez a része tabusítva volt”, mondja Pető Andrea történész, a társadalmi nemek kutatója, vagyis nem lehetett beszélni arról, amit sokak anyja, nagyanyja vagy ő maga átélt Budapest 1944-’45-ös ostroma alatt, és ami súlyosan meghatározhatta egyébként későbbi családi viszonyait, a gyerekei életét, saját viszonyát önmagához, a testéhez, az érintéshez, az élethez.

Béres Alexandra is a tanítványa volt, bár ő maga párizsi szeleteléssel kereste a pénzt egy közértben. Emellett a férfilét szörnyűséges buktatóiról is beszél Turós György, személyi edző.

A régi kávéház, az egy hús-vér Facebook volt, állítja Saly Noémi, az Én Pestem című könyv szerzője.

49 évesen kezdte a sportot, ma freediving világcsúcstartó Mayer András: 169,5 métert úszott le egyetlen levegővétellel.

Ment a makaó és a nasi-vasi, de nem csak ez. Meztelen kánkánozók, véres gyilkosság a várban, cseles ékszertolvajok – Budapest, te durva hely!

Minden tánc, amit eltáncolsz, teljesen más élmény, mondja Joó Barbara, lindy hop tanár, a Keep Swinging Egyesület elnöke a Csakugyanban.

A zene arra van, hogy segítse az imádságot, mondja a kántor, aki még a néniket is rá tudja bírni, hogy tempóban énekeljenek.

2000-ben Juci bácsi nyomógombos telefonnal hívogatta a srácokat, hogy legyen elég férfi az imához a Teleki téri stíbelben. Bár Juci bácsi időközben meghalt, hívásai nem voltak hiábavalók: közösség épült, megújult az imaház, bemutatták az újabb filmet is a Teleki tér emlékezetéről.

A nők elleni erőszak módjai sokfélék, de egy közös van bennük: a bántalmazó a hatalmi viszonyt akarja fenntartani a lehető leghatékonyabb módon – hogyan ismerjük fel a negatív spirált és hogyan lépünk ki belőle?

Súlyos, botrányba fulladó szenvedélyek, sértett művészek vonulása, zokogó főpincérek, égő áruház, éles nyelvű örökösnők