A Norvég Civil Alap három ország, Norvégia, Izland és Lichtenstein együttműködésével jött létre 2004-ben azért, hogy az újonnan csatlakozó EU-tagállamokat támogassák. Az alap egy részét közvetlenül az érintett országok civil társadalmának megerősítésére fordítják. A Norvég Alap létrehozásának oka abban rejlik, hogy Norvégia, Izland és Lichtenstein ugyan tagjai az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Uniónak nem. Így élvezik az egységes gazdasági tér előnyeit, de nem kell hozzájárulniuk az uniós kiadásokhoz.

A támogatási program jelentős változáson ment keresztül: a civil alap már egyik érintett országban sincs államközi szerződésekhez kötve és közvetlenül megpályázható. Ez azt jelenti, hogy a kormány többé nem akadályozhatja meg a civil szervezetek hozzáférését ezekhez a forrásokhoz – ez volt ugyanis a konfliktus alapja, ami miatt Magyarországon nem működhetett a Norvég Alap. A tervek szerint 2026 elején jelennek meg az első pályázati kiírások.

A programot egy háromtagú konzorcium bonyolítja majd le, amelynek tagjai az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány. A konzorciumot nyílt pályázati eljárásban választották ki, ahol a támogató országok szakmai szempontok – a lebonyolításra vonatkozó tervek, kapacitás és tapasztalat – alapján döntöttek.

Az Ökotárs ígérete szerint minden fontos fejleményről időben tájékoztatni fogják az érdeklődőket, és ha minden a tervek szerint halad, 2026 elejére már konkrét pályázati kiírásokkal jelentkeznek a magyar civil szervezetek számára.

Évtizedes konfliktus a háttérben

A Norvég Alap problémái 2014-ben kezdődtek, amikor az Orbán-kormány megpróbálta ellenőrzése alá vonni a civil szervezeteknek járó támogatások elosztását. Ekkor indult a „sorosista civilek” elleni kampány házkutatásokkal és hatósági vizsgálatokkal. Bár a vizsgálatok végül mindent rendben találtak,

2020-ban úgy tűnt, sikerült megegyeznie a norvég és magyar kormánynak, azonban 2021 júliusában ismét megtorpant a folyamat. Amikor nem sikerült közösen kiválasztani, melyik civil szervezet ossza szét a Civil Alap mintegy 4 milliárd forintos keretét,

a magyar állam inkább lemondott arról a 77 milliárd forintról is, melynek elosztását a minisztériumok irányíthatták volna.

Ekkor a kormány párhuzamosan egy saját civil alapot is létrehozott, melynek kedvezményezettjei között túlnyomórészt kormányközeli szervezetek találhatók. Közvetlenül azután, hogy Gulyás Gergely 2021-ben bejelentette a Norvég Alappal való megegyezés kudarcát és a 77 milliárd forintos támogatásról való lemondást, az állami Bethlen Gábor Alap közzétette az új civil pályázat eredményeit. A Városi Civil Alap nevű program szintén 4 milliárd forintos keretösszeggel indult, amelyre bármilyen civil szervezet pályázhatott egyenként maximum 15 millió forintra, különösebb megkötések nélkül. Ehhez hasonlóan létrehozták a Falusi Civil Alapot is a kisebb települések szervezetei számára.

A pályázat nem konkrét projekteket támogatott, hanem általában civil közösségi tevékenységeket, így gyakorlatilag az alapműködés finanszírozására is felhasználható volt. A győztesek listája különösen figyelemre méltó volt, mivel hiányoztak róla a kritikai, közéleti és jogvédő tevékenységet folytató szervezetek, miközben több, ideológiailag és személyileg is a Fideszhez közel álló szervezet szerepelt a kedvezményezettek között.

Kritikus támogatás a civil társadalomnak

Az Ökotárs szerint a hazai civil társadalomnak óriási szüksége van ezekre a forrásokra, hogy segítő munkájukat végezhessék. Mint fogalmaztak: „sokszor olyan problémákat kezelve, amikre az állam nem költ, pedig kötelessége lenne”. A támogatás különösen fontos a jelenlegi helyzetben, amikor a civil szervezetek nélkülözhetetlen szereplők a jogok védelmében, a befogadás előmozdításában és a marginalizálódás által veszélyeztetett közösségek megerősítésében.