Powered by RedCircle

„Az apámtól tanultam a méhészetet, de a nagyapám is foglalkozott méhekkel, szóval valamiképpen az apai ágon belesodródtam a méhekkel való foglalkozásba”, mondja dr. Bresztovszky Edit, a Szőke Méhészet résztulajdonosa, és hozzáteszi, „legjobban az a nagyon pontosan működő, bonyolult szervezet tetszik, amiben fennmarad a család, amit működtetnek, ahol teljesen világos, hogy kinek, mikor, mi a feladata, és azt el is végzik. Sokat dolgoztam projektmenedzserként az IT-szektorban, és mindig úgy gondoltam, a méhek ideális projektcsapat, akiktől tanulhatunk.

A méhek tánccal fejezik ki, hogy merre kell menni táplálékért, így informálják a többieket. Bresztovszky Edit felhívja a figyelmet arra, hogy a rajzó méhektől – akik nagy csoportban, szőlőfürt alakban tömörülnek általában egy fán, akár húszezren is – nem kell félni, ők soha nem támadnak, hanem éppen új családot alapítanak.

Nagy fenyegetés viszont a méhekre a klímaváltozás, a globalizáció és ezzel együtt az újfajta kórokozók megjelenése. A Szőke Méhészetben is 50 százalékos volt a méhcsaládok pusztulási aránya az elmúlt télen, ez nagyjából az országos és a régiós átlaggal egyezik. Februárban nyitották ki a kaptárakat, korábban az időjárás miatt nem is lehetett, akkor látták, hogy a családokban a méhek hasmenéses vírusban és kiszáradásban pusztultak el. A téli méhpusztulás több okra vezethető vissza: az előző évi nyári és őszi aszályra, a rossz telelő élelemre, az enyhe télre, a korai tavaszra, majd az áprilisi virágzó virágok elfagyására és az Ázsiából érkező invazív varroa atkafajra. 

A mézzel kapcsolatban Bresztovszky Edit kifejti, hogy „ha répacukor, izocukor, kukoricacukor van benne, az a méz hamisítására utal. Elsősorban attól lesz igazi a méz, ha valódi növényből gyűjtötték a méhek a nektárt. A méhek cukros léből is tudnak mézet csinálni, csak nem lesz benne elég enzim, hormon, ízfaktor.” Ezek hamisított mézek, az előállítójuk nem feltétlenül figyel arra, milyen káros anyag kerül bele. Ennek kivédésére elsősorban az ismert termelőtől való vásárlást ajánlja. 

A kérdés persze még áll, amiről a műsorban szintén beszélünk:

Ahogy az is, nevezhetjük-e méhlegelőnek a budapesti vadvirágos területeket? 

Az adásból kiderül még, hogy 

• mi a rajzás;
• hány ezer méh fér el egy családban;
• hogyan kell méhanyát csinálni;
• mi lesz a három-négy potenciális anyakirálynővel, akikre nincs szükség;
• hogyan kell befogni a kirajzott méheket;
• méhek vagy a darazsak köröznek-e nyáron a fagylalt és a limonádé körül;
• mit jelent vándoroltatni a méheket;
• mi mindenre jó a propolisz, mire használják a méhek, és mire használhatjuk mi;
• tényleg véget ér-e az emberiség, ha a méhek kipusztulnak.

Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a következő beszélgetésről! Fent vagyunk a Spotify, az Apple Podcasts és a YouTube platformjain.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf