A héten a Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium pedagógusai jogerős ítéletben pert nyertek a Belső-Pesti Tankerületi Központtal szemben – a tanárokat a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) képviselte pro bono Sziklai Tamás és Székhelyi Réka ügyvédekkel.
A másodfokú ítélet indoklása szerint a tanárok munkabeszüntetése nem öncélú tiltakozás volt, hanem őszinte, jobbító szándékból fakadó cselekedet. A bíróság megállapította, hogy Kapin Lillát és Törökné Pethő Erzsébetet az oktatás helyzetének javítása és a diákok érdekeinek képviselete vezérelte. A Fővárosi Ítélőtábla szerint
a pedagógusok munkamegtagadása erkölcsi kiállás volt a meghirdetett célok mellett.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés jogerős. Sziklai Tamás, a tanárok ügyvédje szerint azonban rendkívüli jogorvoslati lehetőségek még léteznek, ilyen a felülvizsgálat, illetve a perújítás. Ebben a perben a felülvizsgálat valószínűsíthető, a tankerület még a Kúriához fordulhat felülvizsgálati kérelemmel, de az sem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A sikeres jogi stratégia
A tanárok pere 2023 márciusában kezdődött, és első fokon veszítettek. Fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a bíróság több helyen pontatlan és téves megállapításokat tett és ezért hibás jogi következtetésekre jutott. Álláspontjuk szerint nem követtek el jelentős kötelezettségszegést, mivel előzetesen jelezték távolmaradásukat az iskolának, és ennek hátterében méltányolható ok állt:
a véleménynyilvánítási jogukkal éltek. Ezért a kirúgás nem volt szükséges és arányos intézkedés.
Sziklai Tamás védőügyvéd a Klubrádiónak részletezte a sikeres jogi stratégiát.
„Az alapvető érvünk klasszikus munkajogi érvek voltak, és végül ezek alapján nyertük meg az Ítélőtáblánál a pert” – mondta. A felmentés jogellenességére hivatkoztak, arra, hogy a polgári engedetlenséggel érintett napok, illetve órák száma nem érte el azt a jelentős mértéket, ami a jogszerű felmondáshoz szükséges lett volna.
Arra is hivatkoztak, hogy a tanárok alapjoggyakorlást folytattak, „a véleménynyilvánítás szabadságával, illetve a kiüresített sztrájkjogukkal éltek”. Az ítélőtábla az alapjogi érvet nem fogadta el, de a munkajogi érveket igen.
Míg az elsőfokú Fővárosi Törvényszék szerint már egy csekély mértékű munkabeszüntetés is elegendő a rendkívüli felmentés jogszerű gyakorlásához, az ítélőtábla figyelembe vette, hogy itt nem pusztán arról volt szó, hogy a tanárok nem mentek be dolgozni, hanem erkölcsi kiállás történt a részükről.
„A polgári engedetlenkedő tanárok ebben a formában hívták fel a figyelmet a közoktatás rendkívül rossz helyzetére, a sztrájkjog kiüresítésére, és arra, hogy a polgári engedetlenség az egyetlen hatékony érdekérvényesítés”
– mondta az ügyvéd.
3 per, 3 különböző eredmény
Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője, aki maga is a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik elbocsátott tanára, azt mondta a Klubrádiónak, hogy a polgári engedetlenség miatt kirúgott 15 tanár 3 különböző perben vett részt, és most ezzel az ítélettel zárult le az első és másodfokú perszakasz mindhárom perben.
A 3 per azonban eltérő eredménnyel zárult: míg az Eötvös József Gimnázium és a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai most győztek, addig a Kölcsey Ferenc Gimnázium 5 tanára közül májusban 4-en veszítettek másodfokon – nekik összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük. (Csak Ocskó Emese esetében hagyták helyben a tanárt támogató elsőfokú ítéletet, mivel bizonyíthatóan megtartotta óráit.) A pedagógusok a Kúriára vitték az ügyet.
Sziklai Tamás ügyvéd szerint a 3 ügyben 3 eltérő eredményt látni. A Karinthy Frigyes Gimnázium tanárainak ügyében első- és másodfokon is vesztettek, ezért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (ECHR) fordulhatnak, mert az ügyvéd valószínűsíti, hogy az AB számukra negatív döntést hoz. Ilyenkor az ECHR a jogorvoslati lehetőség, ez azonban hosszú évekig is eltart.
Az ügyvéd szerint
„nehezen érthető, hogy miért születik gyakorlatilag majdhogynem azonos, vagy nagyon-nagyon hasonló tényállás mellett két teljesen eltérő, illetve gyakorlatilag háromféle döntés”.
A döntés következményei
A különböző eredmények ellenére Törley Katalin véleménye szerint a mostani ítéletnek lehet következménye az ő ügyükben zajló kúriai eljárásokra is, hiszen ez egy rendkívül nehéz ügy, ahol a munkajog és az alapjogok ütköznek, és nem lehet klasszikus munkajogi ügyként elbírálni.
A Tanítanék képviselője kiemelte, az ítélet indoklásában szerepelt, hogy a tanárok jó szándékkal, erkölcsi alapon álltak ki egy ügy mellett, és hogy aránytalan, valamint bizonyíthatóan nem konzekvens volt a tankerület eljárása, amikor őket a legsúlyosabb munkajogi szankcióval büntették.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
