Áldás vagy átok?

2025. augusztus 04.

Nem mindegy, hogyan hűtünk – ezek a biztonságos klímahasználat legfontosabb szabályai

A klíma észszerű használata jótékonyan hathat az allergiás tünetekre.

Ha a 40 fokos hőségből alaposan megizzadva, átvizesedett ruhában lépünk be egy klimatizált helyiségbe, borítékolható a megbetegedés. A nagy hőmérséklet-változás hatására a szervezet védekezése meggyengül, a bennünk lappangó vagy közvetlen környezetünkben található kórokozók könnyen támadásba lendülnek. Leggyakrabban a felső és/vagy az alsó légutakat betegítik meg, arcüreg-, orrmelléküreg-, középfülgyulladást okoznak, de akár tüdőgyulladásig is fajulhat a helyzet – vélik a Semmelweis Egyetem orvosai.

Éppen ezért azt javasolják, hogy

24 foknál alacsonyabbra ne hűtsük a levegőt

a helyiségben, ahol hosszabban tartózkodunk.

Arra is felhívják a figyelmet, milyen fontos a klímaberendezések rendszeres, legalább évente egyszeri alapos kitisztítása. Amikor egy klíma több hónapon át használaton kívül van, a lecsapódott kondenzvízben gyorsan elszaporodhatnak a kórokozók, baktériumok és gombák, és a legközelebbi bekapcsoláskor a berendezés szennyezett levegőt fújhat ki.

Ez a levegő allergiás típusú betegségeket válthat ki,

de akár súlyos fertőzéseket is okozhat, főleg azoknál, akiknek sz immunrendszere le van gyengülve.

A légkondicionáló rendeltetésszerű használata ugyanakkor segítheti a pollenallergiában szenvedők tüneteinek enyhülését. A berendezésekben lévő légszűrő ugyanis képes megtisztítani a levegőt a pollenektől. Ezért allergiaszezonban az érintetteknek ajánlott szellőztetés helyett inkább bekapcsolniuk a klímát, mert a pollennel szennyezett levegő így nem jut a beltérbe – abban az esetben persze, ha megfelelő szűrővel rendelkezik a klímaberendezés.

Az autóklíma használatánál is érdemes a mérsékeltebb fokozatot alkalmazni – írják a Semmelweis Egyetem honlapján –, ugyanis az még inkább

irányítottan fújja a levegőt, és a derekunk, hátunk, arcüregünk, fülünk könnyebben megfájdulhat,

reumatológiai és ízületi panaszokat okozhat, sőt akár arcidegbénulás is kialakulhat.

Fotó: Pixabay

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 13.
Hogyan működik a józsefvárosi részvételi költségvetés az ötlet megszületésétől a szavazáson át a megvalósításig? Milyen problémákból születnek a javaslatok, hogyan formálódnak közösségi üggyé, meddig élhetnek tovább, és milyen hatása lehet egy-egy kezdeményezésnek?
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.

További cikkek

2026. október 11.
Félszázadik jubileumát ünnepli Fábri Zoltán filmklasszikusa, amelynek több ikonikus jelenetét is Józsefvárosban forgatták.
2026. október 10.
A Friedrichshain–Józsefváros-tengely márpedig létezik, és nem csak Borges Bianka fejében.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.