Judit, a program irányítója, első körben megkérdezte, mi volt a motiváció, amiért a jelenlévők csatlakoztak az eseményhez, van-e bármilyen előéletük, tapasztalatuk a kötés terén. Valaki már egy ideje szemezget vele, a legnagyobb videómegosztón nézett róla magyarázó videókat. Összességében pozitív érzések társultak ehhez a műfajhoz.
Egy éve a múzeum irodalmi horgolókörében is jártunk:
Judit egy évet Angliában élt és a tömegközlekedési járműveken, kávézókban arra lett figyelmes, hogy kötögetnek az emberek. Tájanként, régiónként, országonként változhat, hol milyen kötési stílus dívik, felénk a kontinentális stílus a legismertebb. Szerinte a kötés magába foglalja a lelassulást, a hétköznapok fáradalmainak kipihenését, mi több, sokat tud adni az embernek mentálisan.
A 2 órán át tartó program nagyon családias hangulatban,
serény ujjmozgásban telt.
Judit türelmesen magyarázgatta a fogásokat, a módszert, az elakadóknak tüstént a segítségére sietett. Aki elfáradt, ihatott teát, ehetett süteményt.
Virág a végén azt mondta, tervezi, hogy a következő alkalomra is eljön, s egyszer majd szeretne megkötni egy pulóvert.
Adél úgy látja, a horgolás egyszerűbb, bár régóta meg akarta tanulni a kötést, ezért is jött kapóra a meghirdetett, szakértő bevonásával tartott program. Ő egy kesztyűt kötne meg a jövőben.
„A közösségi élményért, a kapcsolódás öröméért jöttem”
– fogalmazott Dóri, aki nevetve tette hozzá, nincs túl nagy türelme az olyan dolgokhoz, mint a kötés.
Gergő, az egyetlen fiú, azt mondta, meglepően jól érezte magát, biztonságot adott, s ha nem tudta, hogyan tovább, kapott támogatást, segítséget.
A kötést koordináló Judit lapunknak azt mondta, egyes vélemények szerint a kötés az új jóga. Arra a kérdésre, mennyi idő megkötni egy-egy komolyabb darabot, azt válaszolta, hogy egy pulóver megkötése akár hónapokig eltartó, nagy munka. Véleménye szerint a kötéshez nem kell különösebb kézügyesség, sok minta elérhető a neten, számtalan könyv áll rendelkezésre, megannyi kötési tippel, tanáccsal.
„A kötésben benne van az ember egyénisége”
– vélekedett. Valahol az egyszerű mintákat, visszafogott színeket kedvelik, máshol a csipkés dolgokat szeretik jobban. A kötés nem ment ki a divatból, sőt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fiatal korosztály körében.
A barátságos kiállítótérben, ha eddig még nem szántunk rá időt, megtekinthetjük a MUKIK – Otthon a múzeumban című kiállítást, amely a Budapesti Módszertani Szociális Központ és intézményei Kálvária utcai Átmeneti Hajléktalanszálló hétköznapjait tárja fel a látogatók előtt. Korábban itt írtunk róla:
A program folytatódik, az is bekapcsolódhat, aki most lemaradt. Legközelebb a december 18-i és január 22-i csütörtökön 16 és 18 óra között várják a kötésre elszánt érdeklődőket a Józsefvárosi Múzeum József körút 59–61. alatti időszaki kiállítóterében.
Fotók: Mile Máté
