A Józsefvárosban koncentrálódó bevándorlási jelenséget Kocsis Máté polgármester már egy áprilisi testületi ülésen is megemlítette. Elmondta, hogy lakossági jelzések szerint reggelenként a Népszínház utca környékén gyülekező és a városba szerteszéledő kéregetők népes csoportjai félelmet keltenek az ott lakókban. A lakossági bejelentések alapján a rendőrség és a közterület-felügyelet közös járőrszolgálatot indított. Sajnos a kerület több más pontján, például a Szigony utcában is panaszkodnak a helyiek a köztisztasági problémákat is okozó, lényegében az utcán élő vagy ott csoportokban italozó idegenekre. A polgármester ezért átfogó együttműködést javasolt a rendőrség, a közterület-felügyelet, az önkormányzat, a bevándorlási hivatal és a megfelelő társszervek között.

Rendszeres ellenőrzések

Június elején másodszor tartott közös ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal és a VIII. kerületi Rendőrkapitányság. A rendőrség információi szerint az egyik józsefvárosi vendéglátó- és közösségi szállásadóhelyként is működő vállalkozás területén hazánkban jogszerűtlenül tartózkodó külföldiek vehettek ki apartmanokat. Debreczeni Hajnalka főhadnagy vezetésével egy péntek este mintegy 12 rendőr és a Polgármesteri Hivatal Hatósági Ügyosztályának munkatársai ellenőrizték a helyszínt. Kiderült, hogy a helyet bérlő vállalkozó jóval több „apartmant” alakított ki a területen, mint amennyire engedélye lett volna. Míg a hatósági ügyosztály munkatársai jegyzőkönyvet vettek fel, a rendőrök ellenőrizték a szórakozóhelyet, valamint átkutatták a kialakított szálláshelyeket. Illegálisan itt tartózkodó egyéneket ugyan nem találtak, de akadtak arra utaló jelek, hogy az eredeti információ valós lehetett.

Az éjszakai akció során több kerületi vendéglátóhelyet is ellenőriztek a rendőrök, többek között egy Népszínház utcai, migránsok által kedvelt helyet is, amelyről lakossági bejelentés érkezett a túl hangos vendégek és a megengedettnél hosszabb ideig való nyitva tartás miatt. A korábbi közös ellenőrzéskor már figyelmeztették a tulajdonost, ami hatásosnak is bizonyult: este 11 után a helyet már bezárva találták. A kerület a jövőben rendszeresen tart hasonló ellenőrzéseket a közbiztonság, a lakosság nyugalma, a jogszerű működés és a jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodókkal szembeni hatósági fellépés érdekében.

Az ellenőrzések nem csak a közterületekre, a vendéglátóhelyekre, a szálláshelyekre terjednek ki, hanem érintik az önkormányzati bérleményeket, és érinthetnek – különösen a bevándorlási hivatal részéről – magáningatlanokat, magánlakásokat is.

Akik menekültnek számítanak

A külföldieket befogadó állomásokon (Bicske, Debrecen és Vámosszabadi) két hónapig tartózkodhatnak a menekültek, ez idő alatt dönt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) arról, hogy oltalomban, menekült státuszban részesíti-e országunk az érintett személyt, vagy sem. Akik megkapják a védelmet, azok eltávozhatnak a befogadó állomásokról, és megjelölik, hogy mely településen kívánnak lakcímet létesíteni.  A menekültügyi hatóság úgynevezett integrációs szerződést köt velük, amelynek a megvalósulását az általuk megjelölt település családsegítő intézménye koordinálja.

Kerületünkben a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Központjának a feladata a menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Váradi Gizella intézményvezető tájékoztatása szerint az első integrációs szerződések létrejötte óta 83 jelzés érkezett intézményükhöz. (A segítségkérők származási országai: Afganisztán, Szíria, Pakisztán, Irán, Eritrea, Libanon, Irak, Szudán, Nigéria, Szomália, Mali, Sri Lanka, Kamerun voltak.) Segítséget nyújtanak nekik például a munkakeresésben, a különböző tanulási, nyelvtanulási lehetőségek megtalálásában, a civil és önkormányzati szervezetekkel, a munkaügyi központtal, igény szerint egyházakkal való kapcsolatfelvételben, a gyermekeik óvodába, iskolába való beíratásában is.

Aránytalanságok

Mivel az önkormányzat vezetéséhez egyre határozottabb jelzések érkeztek arról, hogy a menekült státuszt kapott bevándorlók sokkal nagyobb számban jelölik meg kerületünket, mint a főváros többi kerületét, ezért Kocsis Máté polgármester egyeztetést kezdeményezett a BÁH illetékes vezetőivel. Kifejezte azt a véleményét, hogy a menekültek társadalmi beilleszkedésük előmozdításában – fővárosi szinten – arányosan, valamennyi kerület részvételével kellene a feladatot ellátni. Jelezte, hogy álláspontját módosítási javaslat formájában el fogja juttatni a jogszabály-előkészítők részére. Ugyanakkor a megbeszéléseken elhangzott az is, hogy a menekültek gyakorlatilag elenyésző számban kívánnak letelepedni Magyarországon, legfeljebb addig tartózkodnak itt, amíg létfenntartásukat a törvény alapján az állam segíti.  A menekültek célállomása többnyire Németország, illetve Észak-Európa. A BÁH illetékesei említést tettek egy újabb jelenségről is: viszonylag nagy számban érkeznek hozzánk olyan külföldi állampolgárok, akik nem menekültként, hanem magyar hölgyek – főként észak-afrikai – turistaútjának eredményeként, rövid ismeretséget követően utaznak be országunkba, és házasságkötéssel nyernek EU-s tartózkodási jogokat. Utóbb gyakorta problémát okozva épp házastársaiknak is.