Talajjavító munkákba kezdenek a Baross utcában egy ún. levegőásás technológia alkalmazásával – írja honlapján az önkormányzat. A levegőásás nem olyan ironikus kifejezés, mint a például a ködszurkálás vagy az árnyékra vetődés: az angol AirSpade szóból képzett magyar változat egy olyan kertészeti eljárást jelöl, amelyben a
nagy sebességű levegősugár szétválasztja a fa gyökere körül található talajszemcséket,
miközben a rugalmas növényi részeket – például a fa gyökereit – általában nem károsítja. A Baross utcai zöld sávban zajló beavatkozás kézzelfogható problémára reagál: a városi talaj állapotára, amely sok esetben inkább egy építési maradványokkal szennyezett sittes területre emlékeztet, mint egy élő közegre.
A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Városüzemeltetési Igazgatóságának vezetője, Angi István azt mondta, hogy a Baross utcában tapasztalt tömörödött, szennyezett talaj egyáltalán nem egyedi jelenség. „A budapesti fasorok alatt sok helyen hasonló állapotok uralkodnak, ez a közeg az elmúlt évtizedek városfejlődésének lenyomata,
a talaj szerkezete leromlott, a természetes rétegek összekeveredtek vagy eltűntek,
és gyakran csak egy vékony, visszatöltött réteg maradt a fák gyökerei körül.”
Az igazgató szerint az ok a sűrű beépítés, az utak és járdák kialakítása, valamint az, hogy a közműmunkák következtében a talaj tömörödötté vált, pórusai beszűkültek, „emiatt romlik a víz- és levegőgazdálkodás, a csapadék nehezen szivárog be,
a gyökerek pedig oxigénhiányos környezetbe kerülnek”.
Ezt súlyosbítja az is, hogy a burkolt felületek miatt kevés víz jut el a gyökérzónába, miközben nagy esőknél a talaj éppenhogy nem tudja elnyelni a hirtelen érkező csapadékot – ez azt jelenti, hogy egyszerre alakul ki szárazság és a talaj időszakos túlterhelése.
A helyzetet tovább rontja a kémiai terhelés is: a közlekedésből származó nehézfémek, a téli sózás, valamint az építési törmelék mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a talaj kémhatása lúgos irányba tolódhat el.
A városi környezet speciális terhelései – például a kutyák vizelete – szintén komoly károkat okozhatnak a gyökérzónában, mondta Angi István. „Ezek miatt a talaj biológiai élete visszaszorul, ami
tovább rontja a fák tápanyagellátását.”
A Baross utca esetében a helyszínhez és problémáihoz választották a technológiát. A terület fővárosi kezelésben áll, és a Budapest Közművek FŐKERT szakembereivel egyeztetve döntöttek a módszer alkalmazásáról, ami egybevágott a JKN saját szakmai elképzeléseivel is. A zöld sáv rehabilitációjáról lakossági kezdeményezés után döntöttek, több tényező „kedvező együttállása” vezetett ahhoz, hogy itt induljon el a munka.
A költségek helyszínenként jelentősen eltérhetnek, hiszen függnek a terület méretétől és az elvégzendő beavatkozásoktól. Ám a közterületi beruházásokkor arra törekednek, hogy
ne csak a felszínt, hanem a fák életterét is javítsák,
mondta Angi István. A módszer nem egyszeri kísérlet, a JGK hosszabb távon is számol az alkalmazásával.
Bár még viszonylag kevés piaci szereplő rendelkezik a szükséges tapasztalattal és eszközökkel, Angi István szerint
várható, hogy az eljárás a közeljövőben szélesebb körben is elterjed.
„A kerület saját beruházásaiban is igyekszünk majd következetesen alkalmazni, és ahol lehet, külső fejlesztők (magánberuházók, kivitelező cégek) felé is szakmai ajánlásként vagy előírásként jelenítenénk meg ennek a módszernek az alkalmazását.”
A levegős technológia látványos munkafolyamat. Porral járhat, ezért a szakemberek védőmaszkot és ruhát viselnek. A területet előzetesen meglocsolják: a talaj nedves marad, így a régi réteg továbbra is eltávolítható, miközben a fák hajszálgyökerei kíméletesen védhetők.
A régi talajréteg eltávolítása után jó minőségű, komposzttal és vízmegtartó anyaggal kevert termőföldet helyeznek a területre, amely
ideális az új évelő növények számára.
A komposztalapú talajjavító anyag mikroorganizmusok sokaságát is tartalmazza, amik élénkítik a talajéletet, elősegítik a tápanyagok felvehetőségét, és támogatják a szerves anyagok lebontását. Az ültetés után új, virágzó zöldfelület jön létre a területen.
A hatások mérése egyelőre korlátozott: a Baross utcai fák fenntartása a FŐKERT hatáskörébe tartozik, így részletes műszeres vizsgálatokra csak az ő bevonásukkal lenne lehetőség. Ennek ellenére a fák állapotát folyamatosan figyelik, elsősorban szemrevételezéssel. Az igazgató szerint a beavatkozás
várhatóan javítja a fák vitalitását,
de a technológia elsődleges célja inkább a védelem: a gyökérzet megóvása, a mechanikai sérülések csökkentése és a fák stabilitásának fenntartása.
Így a Baross utcai munka inkább tekinthető a ködszurkálás (bizonytalan próbálkozás) ellentétének: egy egyre tudatosabb, talajközpontú városüzemeltetési szemlélet része, amely a felszín alatt próbál rendet tenni ott, ahol eddig legfeljebb árnyékra vetődtünk.
A munka már ezen a héten elindul, az önkormányzat pedig arra kéri a környéken élőket és parkolókat, hogy hogy álljanak el a zöld sáv teljes területéről a Baross utca 120-128. szám között, mivel a munkavégzés idején – a locsolás ellenére is – várható némi porterhelés.
Fotók: Mile Máté
