Petíciót indított a Tiszta Szavazás Koalíció – a Civil Kollégium Alapítvány (CKA), a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az aHang koalíciója –, hogy a következő választásokon a civil megfigyelők már intézményesített keretek között lehessenek jelen a voksoláson. Ez Bálint Mónika, a CKA és a Civilek Józsefvárosért – C8 tagja szerint annyit jelent, hogy a civileknek jogi felhatalmazásuk is lenne, hogy jelen legyenek a választási folyamatban:
„ez így már akkor nem egy gerillaakció lenne,
amikor az állampolgárok csak úgy kint vannak az utcán, hanem lenne felhatalmazásuk jogilag is arra, hogy akár panaszt tegyenek, össze lennének kapcsolva a választási irodákkal, tehát keretek közé lenne helyezve, amit csinálnak, és ez ugyanígy érvényesülhetne a szavazatszámlálásnál is”.
A Tiszta Szavazás koalíció tagjai a 2006-os Tiszta Szavazás kampány keretében tavaly október óta közel 2 ezer állampolgárt, úgynevezett „őrszemet” készítettek fel, hogy a szavazóhelyiségeken kívül ellenőrizzék a választás tisztaságát.
Az idei választásokon a DE! Akcióközösség (akiknek a Szavazat ára című, választási visszaélésekről forgatott filmje nagyot ment a választások előtt) is masszívan jelen volt az utcán. A csapat tagjai azt feltételezik, hogy azokban a megyékben, ahol jelen voltak az őrszemeik és a Tisza Párt fürkészcsapatai (Szabolcsban, Borsodban, Hajdúban, Nógrádban és Hevesben), annyi választási csalást lepleztek le és akadályoztak meg, hogy az
hozzájárult az ellenzéki párt kétharmadához
– írja a Telex.
Bálint Mónika szerint a civil megfigyelők jogi intézményesülésére nemzetközi példák vannak. „Romániában vagy Lengyelországban a választási iroda felhívást tesz közzé civil szervezeteknek, hogy akkreditálják magukat, delegáljanak választási megfigyelőket, és ahogy a nemzetközi megfigyelőknek, úgy a civil megfigyelőknek is ad engedélyt arra, hogy a választást figyeljék vagy szavazatszámlálóként vegyenek részt a folyamatban. Többféle modell van a különböző országokban, de ami közös,
hogy nemcsak a képviselő-jelöltek vagy az önkormányzat tudnak delegálni szavazatszámlálót,
és nemcsak a nemzetközi szervezetek lehetnek megfigyelők, hanem belföldi civil szervezetek is.” Bálint Mónika szerint a pártatlan civil megfigyelők jelenléte garantálhatja azt, hogy a választás tisztábban, átláthatóbban működjön: „a rendszerrel való visszaélést nehezíti meg az, ha vannak
pártokhoz nem kapcsolódó, független szavazatszámlálók
és megfigyelők is, akik mindenféle saját érdek nélkül figyelik, hogy rendben zajlik-e a választás. Mert a pártok által delegált szavazatszámlálók azért mindig egy jelölt érdekében vannak ott, és hát Magyarországon az a valóság, hogy sokszor még az önkormányzat által delegált szavazatszámlálók is valamelyik politikai oldalt képviselik.”
Bálint Mónika szerint egy ilyen rendszerre attól függetlenül van szükség, hogy éppen ki van hatalmon: „Magyarországon annyira leépült a fékek és ellensúlyok rendszere, hogy a civileknek most abban van nagyon nagy szerepe, hogy ezt visszaépítsék. A demokrácia működtetéséhez kellenek az aktív állampolgárok meg a civilek, nélkülük könnyen vissza tudna élni újra valaki a választási rendszerrel, mint
ahogy a Fidesz is visszaélt vele 16 évig.
A pártállam egyszerre épített magának túlhatalmat, és építette le azokat, akik a kritikusai. Ennek a bizalmatlanságnak mindig ott kell lennie egy demokráciában, kellenek olyan szereplők, akik figyelik és ellenőrzik azt, hogy mit csinálnak a hatalmon lévők meg a politikai pártok.”
A petíciót (melynek címzettje az Igazságügyi Minisztérium) itt lehet aláírni.
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf
