Az új rendszer lényege egyszerű: az utas a zsebéből elővett bankkártyával, okostelefonjával vagy okosórájával megérinti az érvényesítő készüléket, a validátort, és máris utazhat jegyvásárlás, alkalmazás vagy bármilyen regisztráció nélkül. A vonaljegy a metróhálózaton belül átszállásra is érvényes.
A havi bérletet használó, de az új rendszert aznap kipróbáló főpolgármester a sajtóeseményen felidézte, hogy a BKK a BudapestGO mobilalkalmazás elindításával 2021-ben tette meg az első hatalmas digitális lépést a fővárosi közösségi közlekedésben. Ezt mára már másfél millióan használják rendszeresen jegyvásárlásra és útvonaltervezésre.
A Pay&GO tesztidőszaka még 2023-ban kezdődött el, először a turisták által sokat használt reptéri 100E buszon, illetve a kisföldalattin. Ezt a szolgáltatást azóta már több mint kétmillióan próbálták ki, és mintegy 8 milliárd forint bevételt hozott már, amit a főváros közösségi közlekedésének finanszírozására használtak fel. A főpolgármester szerint mindez rengeteg tapasztalatot biztosított a rendszer továbbfejlesztéséhez, és most jött el az idő, hogy
a tesztidőszak következő, jóval nagyobb léptékű fázisába lépjenek.
„Nagyobb fába vágjuk a fejszénket” – mondta Karácsony Gergely. „Az a tervünk, hogy 2028-ra minden budapesti járművön lehessen alkalmazni ezt a pofonegyszerű, XXI. századi megoldást.”
Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese a rendszer jelentőségét elsősorban a belépési küszöb csökkentésében látja. Szerinte hiába egyszerűsödött sokat a jegyvásárlás a BudapestGO megjelenésével, sok utasnak még mindig előkészületet jelent felszállás előtt a telefonján intézni a dolgát.
A Pay&GO az impulzusvásárlókat célozza: aki éppen arra jár, és hirtelen úgy dönt, hogy metróra száll, az is „le tudja csippantani” a bankkártyáját minden előzetes tervezés nélkül. Bodor Ádám szerint a szolgáltatás különösen fontos a nagy e-jegyrendszer közbeszerzésének előkészítése szempontjából is: minél több tapasztalatot gyűjtenek a bankkártyás rendszer valós körülmények közötti működéséről, annál magabiztosabban tudnak majd a teljes körű elektronikus jegyrendszer bevezetésébe vágni.
„Nyilván ez egyszerűnek tűnik, és ez jó is így a felhasználók számára, de mögötte egy nagyon komoly informatikai rendszer áll. Fontos, hogy ez üzembiztosan működjön, mert ez adja az alapot ahhoz, amire a teljes e-jegyrendszert fogjuk majd felépíteni” – mondta Bodor Ádám.
A rendszerhez szükséges technológiai hátteret a Mastercard biztosítja, a szoftvert a Monet+, a validátorkészülékeket pedig a Budapest Mikroelektronika Zrt. szállította. A Mastercard közép-európai divíziójának üzletfejlesztési igazgatója, Berkes Tibor szerint ez a megoldás egyáltalán nem ismeretlen a világban: először 2012-ben a londoni buszhálózaton jelent meg, majd két évvel később a teljes londoni metróra kiterjesztették.
Ma már New Yorkban, Sydney-ben és Szingapúrban is így utaznak milliók – és Berkes Tibor szerint az a kényelem, ami ezekben a városokban már évek óta természetes, mától Budapesten is elérhető.
„Számunkra ez a nap azt jelenti, hogy a kártyás és digitális fizetések valódi értéket tudnak teremteni a közösségi közlekedésben” – mondta Berkes Tibor. A szolgáltatás célközönsége nemcsak a turistákból és az alkalmi utasokból áll, hanem azokból is, akik egyébként autóval közlekednek, és akiket éppen egy ilyen egyszerű belépési lehetőség győzhet meg arról, hogy időnként a metrót válasszák.
A Pay&GO kommunikációs kampányában Hrutka János, az RTL és a SportTV futball-szakértője, korábbi válogatott labdarúgó vállalt szerepet. Nemcsak az ő szereplésével készült videófilmet nézhettük meg – melyben az egykori fuballista épp fut a városban hazafelé, amikor elered az eső, így inkább metróra száll –, de „Rudi” személyesen is bemutatta a Rákóczi téri metró bejáratánál található validátoron, hogyan kell egy bankkártyával vonaljegyet venni, majd azt is demonstrálták, milyen gyors és egyszerű az ellenőrzés folyamata.
A sajtótájékoztató rendezvény után kérdéseket tettünk fel Karácsony Gergely főpolgármesternek és Bodor Ádámnak, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettesének az új rendszerrel kapcsolatban:
Mi volt ennek a pilot időszaknak a tapasztalata, mi az, amiről tényleg kiderült, hogy érdemes megváltoztatni?
Karácsony Gergely: Egyrészt a 100E reptéri buszon már a többség ezt a fizetési módot választotta, ami nyilván összefügg azzal, hogy sok köztük a turista és a külföldi – nekik óriási könnyebbséget jelent, hogy előzetes regisztráció és applikáció nélkül is fizethetnek. A kisföldalatti forgalmának közel 40 százalékánál szintén azt tapasztaltuk, hogy az utasok így fizetnek. Önmagában a volumen is mutatja, hogy a rendszer működik. A különböző kutatások ráadásul nagyfokú elégedettséget mértek.
A rendszer, amelyet elsőként Londonban vezettek be, mára Nyugat-Európában és a nálunk szerencsésebb helyzetű országokban általános gyakorlattá vált – ez fontos tudásbázist jelent a budapesti bevezetéshez. A felhasználók számára rendkívül egyszerű megoldásról van szó, de üzemeltetési szempontból igen összetett. Összegyűjtöttük a tapasztalatokat, és készen állunk arra, hogy elinduljunk a metróvonalakon, 2028-ra pedig elérjük, hogy minden budapesti járművön lehessen így fizetni. Ezzel párhuzamosan az is célunk, hogy ne csak vonaljegyet lehessen vásárolni,
hanem különböző díjtermékeket is kombinálni.
Hogyan lesz ez a bérletekre is kiterjesztve? Mert a nem rendszeres használóknak, a bérlettel nem rendelkező alkalmi utasoknak ez valóban nagyon praktikus megoldás, de a bérleteseknek nem ad pluszt.
Karácsony Gergely: A bérlet esetében – főleg a havi vagy ennél hosszabb bérleteknél – a BudapestGO marad a fő értékesítési csatorna. Mi azt szeretnénk elérni, hogy aki rendszeresen utazik Budapesten, az minél inkább bérletet vásároljon. A rendszer azonban – ahogy egyre okosodik – a jövőben lehetővé teszi, hogy az utazások alapján automatikusan állítsa össze az ügyfél számára legkedvezőbb díjterméket. Egyébként már most is este számol el a rendszer.
Ezt mesélte is egy ismerősöm, aki Rotterdamban utazott, hogy utólag visszakapott pénzt a kártyájára egy olyan üzenettel, hogy volt kedvezményesebb opció is az utazásaira, mint amit kifizetett.
Karácsony Gergely: Igen. Én is nemrég használtam pont Rotterdamban az elektronikus jegyrendszert. A lényege az, hogy az utas utazik, a rendszer terhelést végez a kártyán, majd a végén összeszámolja, melyik díjtermék lett volna számára a legkedvezőbb – legyen az időalapú jegy vagy napijegy.
Ez a lehetőség a jövőben valósul majd meg, de most az a legfontosabb, hogy vonaljegyekkel indulunk a teljes metróhálózaton. A május végi Bajnokok Ligája-döntőre Budapestre látogató rengeteg turista már ezt is használhatja. Ez egyébként azért is fontos, mert turisztikai stratégiánk kulcseleme, hogy a látogatók vegyék igénybe a budapesti közösségi közlekedést – részben mert így kiválthatjuk a környezetet terhelő más közlekedési formákat, részben mert hozzájárulnak a közösségi közlekedés finanszírozásához. Ebből a szempontból ez valóban jelentős lépés.
Mennyiben volt a most bevezetett Pay&GO saját fejlesztés, és mennyiben volt átvétel? Mert ugye sok helyen már működik külföldön, nem kellett újra kitalálni.
Bodor Ádám: Egy olyan beszerzést indítottunk, amelynek keretében a Mastercard és az általuk összeállított konzorcium hozta készen a rendszert. A validátorok felszerelésének, a kapcsolódó informatikai háttérnek és az integrációnak a költségeit a Mastercard állja. A főváros jelenlegi helyzetét tekintve ezt talán hangsúlyosabban kellett volna kiemelni. Ez a megoldás nyilván nekik is jó, de nekünk is, mert számítok arra, hogy lesznek olyanok, akik egyébként esetleg nem váltottak volna jegyet. Ez mindenképpen többletbevételt hoz majd azoktól, akik eddig nem a közösségi közlekedést választották. Összességében a fejlesztés nettó nyereség lesz számunkra, hiszen az eredeti befektetést sem nekünk kellett állni.
Említette, hogy nemzetközi tapasztalat az, hogy a Pay&GO csökkenti az autóforgalmat. Erről vannak kutatások?
Karácsony Gergely: Általánosságban azt lehet mondani, hogy minél jobb a szolgáltatás, minél alacsonyabb a belépési küszöb, minél könnyebb bekapcsolódni, annál versenyképesebb a közösségi közlekedés. Ez főleg az alkalmi használókra igaz. A tapasztalat minden városban azt mutatja, hogy ez a célcsoport – amelyik odáig nem jut el, hogy bérletet vegyen, de alkalmi döntésben könnyen rászánja magát – az alacsonyabb küszöb hatására nagyobb arányban vált a közösségi közlekedésre. Ha pedig szembesülnek a szolgáltatás magas színvonalával, lassan rendszeres utasokká válnak. Ez tehát egy nagyon fontos kapu ehhez a célcsoport felé, amelyet a leginkább szeretnénk elérni: azokat, akiket az autóból a közösségi közlekedésre csábítanánk át.
Bodor Ádám: A teljes e-jegyrendszernél 2-3 százalékos bevételnövekedést látunk elérhetőnek – az már más kérdés, hogy ebből mennyi az átrendeződés, ki utazik többet, ki költ többet. A négy metróvonal önmagában természetesen még nem hozza el ezt, de ha a teljes e-jegyrendszer kiépül, Budapesten is számolhatunk ezzel.
Ez a projekt már elkezdődött több mint egy évtizede. Azt lehet tudni, mekkora katasztrófa volt anyagilag az első próbálkozás, abban az ügyben vizsgálatok zajlottak. Van-e ezekben valami fejlemény?
Karácsony Gergely: Volt egy választottbírósági per, amelynek révén a főváros az elbukott pénzből annyit, amennyit tudott, visszaszerzett – ebből újítjuk fel most a Flórián téri felüljárót. Inkább nézzük a pozitív oldalát, hogy igaz az a mondás: az utolsókból lesznek az elsők. A technológia azóta annyit fejlődött, hogy
a város most egyből a legkorszerűbb e-jegy technológiát vezetheti be.
Hová lehet ezt még a jövőben fejleszteni?
Bodor Ádám: Ez a technológia mára Európában és a világon egyaránt bevett sztenderddé vált – ezt szerettük volna mi is idehozni. Amikor az előző rendszerek indultak, még több volt a kísérletezés. A jelenlegi e-jegy tenderünk már a sztenderd megoldások közötti versenyt jelenti: sokkal kevésbé kísérleti a technológia, sokkal inkább már bevált rendszer – erre utalt a főpolgármester úr is a korábbi kockázatokkal kapcsolatban. 10 évvel ezelőtt nagyon más volt a piac, azóta erős konszolidáció zajlott le. Néhány meghatározó szereplő maradt, köztük komoly árversenyre számítunk.
Dolezsai Gergely, a Mastercard magyarországi marketingigazgatója elmondta lapunknak, hogy Hrutka János szerepeltetése a kampányban azért is jó húzás, mert a Pay&GO-t így össze tudják kötni a május 30-i Bajnokok Ligája-döntővel, amit Budapesten rendeznek. A meccsre rengeteg külföldi érkezik majd – a Mastercard egyébként az esemény egyik fő szponzora is –, és bár a belépőjegy felmutatásával aznap ingyenesen lehet utazni a fővárosi tömegközlekedésen, abban reménykednek, hogy az ideérkezők több napot is eltöltenek a városban, s nekik ez kényelmes megoldást jelenthet. Ez a Mastercardnak márkaüzenetként is jól jön, és a főváros imázsának is jót tesz.
Fotók: Huszár Boglárka
