Mesterséges intelligenciával (MI) szerkesztett megtévesztő videóban élnek vissza Merkely Béla fotójával és hangjával. Azt a benyomást keltik, mintha prosztatagyulladás elleni és értisztító készítményeket reklámozna a közösségi médiában, adta hírül a Semmelweis Egyetem (SE).

Merkely Béla professzorral két műtét között beszéltünk. Azt mondta, a covid óta küzd a problémával. „Rendszeresen bejelentést teszünk, a magyarországi visszaéléseket fel tudtuk számolni, de most külföldről teszik ugyanezt.” A visszaélés nem csupán őt érinti mint magánszemélyt, hanem rektorként és egyetemi tanárként a Semmelweis Egyetemet is, „ez a legkínosabb ebben”.

Szepesi Dóra, az SE kommunikációs főigazgatója is megerősítette, hogy a visszaélés-sorozat már 5-6 éve folyik. Merkely Bélán kívül az SE más tanárainak nevével és fotójával is visszaéltek, ennek áldozata volt Nagy Zoltán Zsolt szemész- és Gellér László kardiológus professzor is. „Régebben csak manipulált fotókon jelent meg a képmásuk ezekben a megtévesztő hirdetésekben, az utóbbi időben azonban a mesterséges intelligenciával készült videókban a professzorok fotóját

oly módon, hogy a hirdető által kreált szöveget »mondatják el« velük.”

A valóságban soha nem készült velük ilyen felvétel, mondta Szepesi Dóra. „A videók azt a látszatot keltik, mintha az SE orvosai bizonyos készítményeket ajánlanának, de a videók készítői nem is ismerik ezeket az orvosokat.”

Az egyetem minden esetben megteszi a szükséges lépéseket, a jogi főigazgatóság tesz bejelentést a rendőrségen. „Pár éve egy szomszédos országban tevékenykedő társaságot az IP-cím alapján meg tudtak fogni, de nemsokára újra elindultak a reklámok, a rendőrség tapasztalata szerint más külföldi szerverekről” – mondta Szepesi Dóra.

A betegekkel szemben is visszaélés

A szerverek mögé bújt csalók alig foghatók meg, a termékeik pedig károsak is lehetnek. Néha az egyetem munkatársai észlelik a hamis hirdetéseket, de sokszor a betegeik telefonálnak be, mert kétely ébred bennük, és megerősítést kérnek, igaz-e vagy sem, amit a hirdetésben hallottak, vegyék vagy ne vegyék a terméket. Ám, Szepesi Dóra szerint, „a legtöbb esetben nem kételkednek, nem telefonálnak, hanem online megrendelik a gyógyhatásúnak hirdetett készítményeket, és lecserélik a kezelőorvos által felírt gyógyszerüket, aminek óriási kockázata van”.

Az orvosok soha nem reklámoznak gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket. Ez nem etikus, a kezelőorvosnak azt kell javasolnia a betegének, ami az egészsége szempontjából leginkább megfelelő, mondta Szepesi Dóra. A Semmelweis Egyetem rendszeresen reagál, gyakran maguk a visszaélés áldozatává vált professzorok mondják el a médiában, hogy kizárólag legálisan, engedélyezett forrásból vásároljunk gyógyszert, és mielőtt lecserélnénk egy felírt gyógyszert, a kezelőorvosunkkal konzultáljunk.

Hogy miként győződhetünk meg arról, hogy egy hirdetett gyógykészítmény valódi-e és megbízható forrásból származik, arról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tett közzé egy jó összefoglalást.

A mesterséges intelligencia használata felgyorsította az álhirdetések készítését, és a fogyasztók megtévesztése is agresszívabbá vált. Bár vannak jelei az MI által generált tartalomnak – pl. nem teljesen pontosan követi a beszédet a szájmozgás, a beszélő arca retusált hatást kelt, mimikája korlátozott, az utánzott hang kissé monoton, hangsúlyozása nem eléggé természetes – a gyakorlatlan, főleg idősebb néző ezt nem ismeri fel.

Az MI-vel készült hamis anyagok egyre gyakoribbak. Tom Hanks 2023-ban fogászati reklámban „szerepelt”, MrBeast 2 dolláros iPhone-ajándékozást „ígért”, Elon Musk befektetési csalás arca lett, Taylor Swift is csalásgyanús szolgáltatás reklámjában „jelent” meg. Magyarországon sem csak az SE professzorai lettek áldozatai a deepfake-nek, a Budai Egészségpont orvosai is „megjelentek” hasonló hirdetésekben, 2024-ben pedig Schwab Richárd gasztroenterológus MI-változata beszélgetett egy bizonyos tablettáról az ál-Friderikusz Sándorral.

Jogi eset

A hamis-videós hirdetés egyszerre több jogsértést valósít meg: személyiségi jogi visszaélést, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, fogyasztók megtévesztését és csalást is. A tényleges ok nélkül feldicsért termék értékesítése az egészséget is károsíthatja, ez károkozás is lehet. Adatvédelmi vonatkozása is van az ügyeknek. Európában a GDPR, vagyis az EU általános adatvédelmi rendelete adja meg az eljárási kereteket. Személyes adatok jogosulatlan gyűjtése és feldolgozása, profilozás, hangklónozás esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) lehet bejelentést tenni a GDPR megsértése miatt.

A magyar polgári jog szerint a nem közszereplőről készült hang- és képfelvétel elkészítéséhez és közzétételéhez is a hozzájárulásunk szükséges. Az arcot, beszédet utánzó, MI által generált, ún. deepfake tartalomra ez fokozottan érvényes, mert az alany által soha nem mondott szöveget közvetít.

Ilyen esetben a törvény szerint kérhető a jogsértés megállapítása, az eltiltás a további jogsértéstől, elégtétel és nyilvános helyreigazító közlés, illetve sérelemdíj vagy kártérítés, ha igazolható a vagyoni kár. Feltéve persze, ha sikerül az elkövetőt leleplezni, utolérni. A hamis hirdetés egyben a reklám- és versenyjog megsértése is – ez ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tud eljárni –, illetve fogyasztóvédelmi jogsértés is, ez pedig a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFK) hatásköre. A megtévesztő értékesítés sok esetben puszta csalás, ahol kimutatható az anyagi (egészségi) károkozás is, és ez az említett fogyasztók megtévesztésével együtt már büntetőjogi kategória.

A hamis és megtévesztő reklámokkal szemben a fellépés jogász által vázolt útja:

NAIH

• Panasz benyújtása a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.

Adatkezelő platform (TikTok, Meta/Facebook/Instagram, YouTube, Google Ads stb.), weboldal-üzemeltető, hirdető

• Bejelentés az adott közzétételi platformon,
• törlési kérelem a GDPR 17. cikke, a „right to erasure” alapján,
• tiltakozás az adatkezelés ellen a GDPR 21. cikke alapján, kiemelten reklámcélú adatkezelésnél.

Bíróság

• Kártérítés, sérelemdíj a GDPR és Ptk. alapján.

Rendőrség

• Feljelentés, amikor bűncselekmény gyanúja is fennáll, ez MI-s deepfake anyagok esetében és egészségügyi reklámnál gyakori.

Nyitókép: Hegedüs Róbert / MTI