„Egy betegünk sírva jött be, mert nehezen kapott levegőt. Semmilyen vizsgálat nem magyarázta, miért fullad. Fél órát beszélgettünk, utána kértem, hogy másnap jöjjön vissza. Otthon megírta e-mailben, hogy köszöni szépen, már nem fullad” – a történet jól szemlélteti, milyen orvos Hegedüs Dávid Áron. A Mikszáth téri rendelő pályakezdő háziorvosa június 1-jétől hivatalosan is átveszi Dobó Katalin praxisát.
Hegedüs Dávid Áron pszichológus szeretett volna lenni. Háziorvos nagyapja javasolta, hogy próbálja meg az orvosit. „Hatodéven, amikor elmentem háziorvosi és belgyógyászati gyakorlatra, rájöttem, hogy a pszichiátria és a belgyógyászat ideális fúziója a holisztikus szemléletnek.” Ezzel a gondolattal kezdte a háziorvosi rezidensképzést, és azóta is ezzel a szemlélettel fordul a betegekhez.
Tanulmányait Pécsett végezte, a gyakorlatát Oberling János mellett Magyarhertelenden. Rezidensévei után szeretett volna környezetet váltani, ezért amikor meglátta, hogy Dobó Katalin, a Mikszáth téri rendelő háziorvosa helyettest keres, kapott az alkalmon, ugyanis a doktornő pszichoszomatikus szemlélettel viszi a praxisát már 40 éve. „A doktornő egyszerre belgyógyász, háziorvos és pszichoterapeuta, számomra egy nagyon fontos tanulási lehetőség volt. Néha tátott szájjal néztem, hogyan beszél egy fejfájós beteggel: nem kellett hosszú kivizsgálásokat csinálni, mert megoldotta pszichés vezetéssel.”
A fiatal orvos 2025 februárjában kezdett a Mikszáth téri rendelőben dolgozni. Szemléletmódja és a kommunikációja hamar bizalmat épített a betegek körében. „A nagyapám mutatta meg, hogyan kell empatikusan, de szakmailag is megfelelően foglalkozni a betegekkel.” Hegedüs Dávid Áron nem csak a fizikai tüneteket, a laboreredményeket nézi,
a betegek kommunikációját, lelkiállapotát is figyeli, ugyanis rengeteg betegség vagy tünet nem feltétlenül fizikai elváltozás következménye.
Nagyon gyakran a stressz, egy nehéz élethelyzet, a személyiségből adódó szorongás képes tüneteket vagy betegséget produkálni. „Oberling János doktor a rezidens éveim alatt arról mesélt, hogy generációkon keresztül hogyan hatottak egymásra családon belül a betegek. Például egy harmadik generációs fiatalembernél hogyan alakultak ki bizonyos lelki attitűdök, hogyan örökölt betegségeket, hajlamokat, életmódot a viselkedésminta alapján.”
Hegedüs Dávid Áron szereti megfigyelni az apró részleteket. Mint mondja, az egyik legfontosabb, hogy mindenre legyen rálátása, szerinte
a háziorvosok egyfajta menedzserek az egészségügyben.
Szintén nagyon fontos, hogy megtalálja a hangsúlyt, amire az adott betegnek szüksége van. „Ez inkább művészet, mint tudomány” – mondja. Szerinte valakinek határozottságra van szüksége, más beteget be kell vonni a döntéshozatalba, és olyan is van, akinek meghallgatásra van szüksége. A lényeg, hogy rá kell szánni a betegekre az időt, mert lehetséges, hogy így nem jön vissza ugyanazzal a problémával még tízszer.
A beszélgetések során nagyon hamar képbe kerül a betegek magánélete. „Ha van egy konkrét panasz, végigmegyünk a fizikai tüneteken, megvizsgálom, és ha azt látom, hogy egyelőre nincs piros betűs probléma, akkor meg szoktam kérdezni, mennyi stressz éri mostanában? Rendre előjön, hogy igen, akkor kezdődött a fejfájása, amikor történt valami a magánéletében.” Ugyanakkor fontos meghúzni a szakmai határokat. „Természetesen figyelembe vesszük a magánéleti faktorokat, de tudni kell azt mondani, hogy ez már nem a mi hatáskörünk, hiszen végtelen időnk nincs, és végtelen kompetenciánk sincs, ilyenkor megfelelő szakember felkeresését javaslom.”
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
