Powered by RedCircle
A 8 és fél óra beszélgetésének apropója a Gyerekjogi Civil Koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyermekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változásokat. A javaslat egyik fontos állítása, hogy a gyerekjogok érvényesülése nem köthető egyetlen minisztériumhoz vagy ágazathoz. Minden gyerekeket érintő döntésnél szükség lenne gyermekjogi hatásvizsgálatra: vagyis egy-egy intézkedésnél mögé nézni, hogy az valóban a
gyerekek érdekét szolgálja-e.
Az oktatással kapcsolatban kiemelt téma a tankötelezettség 18 éves korig történő visszaállítása. Kegye Adél szerint a 16 évre csökkentés különösen az alacsony társadalmi státuszú, köztük sok roma gyereket érintett súlyosan, mert növelte a lemorzsolódást és gyengítette a társadalmi mobilitás esélyét. A plusz két évnek azonban csak akkor van értelme, ha az iskola valódi támogatást, használható tudást és esélyt ad a gyerekeknek.

A gyerekjogok ott látszanak igazán jól, ahol sérülnek. Ilyen lehet a megszégyenítő fegyelmezés, a verbális vagy pszichés bántalmazás, az ivás vagy mosdóhasználat indokolatlan tiltása, vagy az, amikor egy bántalmazott gyereket szembesítenek azzal a felnőttel, akire panaszkodik. Kegye Adél szerint az iskoláknak világos, traumatudatos eljárásrendre lenne szükségük a bántalmazási ügyek kezelésére.
Szó esik a szülők szerepéről is. A covid óta sok iskola bezárta kapuit előttük, és a pedagógusoknak sincs valódi idejük a partneri kommunikációra. Pedig ez nem kényelmi kérdés, mivel a szülő és az iskola együttműködése közvetlenül a gyerek érdekét szolgálja.
A beszélgetés külön kitér a sérülékenyebb helyzetben lévő – roma, szegénységben élő, sajátos nevelési igényű, neurodivergens – gyerekekre is. A szegregáció és az inklúzió hiánya nemcsak oktatási probléma, hanem hosszú távon
társadalmi kudarc is.
Az iskola manapság sokszor nem tud mit kezdeni azokkal, akik nem férnek bele a „jó tanuló, jó magatartású” diák szűk dobozába.
Kegye Adél szerint a változás egyik legkézenfekvőbb és forrást sem igénylő, mégis igen célszerű eszköze a gyerekek bevonása. Meg kell kérdezni őket arról, milyen iskolában érzik jól magukat, mire van szükségük, és hogyan látják a saját közösségüket.
Ha kíváncsi rá, milyen egy iskola, ahol a gyerek gyakorolhatja a jogait, ezt az adást érdemes meghallgatnia. Megtalálja a Spotify, az Apple és a YouTube felületein.
Fotók: Mile Máté
