A hét elején még 27–31 °C közötti maximumokkal indul az időjárás, de a meleg levegő folyamatos utánpótlása miatt gyorsan emelkedik a hőmérséklet. A hét közepére Budapesten már 31–33 °C körüli csúcsértékek valószínűek, a legmelegebb napokon pedig 33–34 °C-ot is mérhetünk.
Az esernyőket azonban még mindig érdemes készenlétben tartani: a kánikula nem lesz teljesen zavartalan, időnként elszórt záporok, zivatarok is kialakulhatnak, főként a hét második felében, de ezek csak átmeneti enyhülést hoznak.
Összességében tehát Budapesten a hét második felében érkezik az idei nyár első komoly kánikulai időszaka, amely több napon át 30 fok feletti, tartós meleget hozhat.
A hőhullámok hatásai ellen teljes védelem természetesen nincsen, de a kockázatok csökkenthetők. Olyan városi környezetben, mint Józsefváros, ahol a sűrű beépítés, a kevés zöldfelület és a nagy kiterjedésű burkolt felületek felerősítik a hősziget-hatást, a lakosság számára kiemelten fontos a tudatos folyadékbevitel, vagyis a rendszeres ivás akkor is, ha nem vagyunk szomjasak, de ez nem vonatkozik az alkoholra és a sok kávéra, mivel ezek fokozhatják a dehidratációt. A nap legmelegebb időszakában, 11 és 16 óra között érdemes kerülni a fizikai megterhelést és az utcán tartózkodást, helyette árnyékos vagy klimatizált helyeket keresni.
A WHO és európai klímaegészségügyi összefoglalók szerint a lakások hűtésében fontos szerepe van a tudatos szellőztetésnek: éjszaka és kora reggel célszerű átszellőztetni a helyiségeket, míg napközben az ablakok zárva tartása és az árnyékolás (redőny, sötétítő) segíthet a felmelegedés csökkentésében. Amennyiben rendelkezésre áll ventilátor vagy klímaberendezés, ezek használata is hozzájárulhat a hőérzet javításához, de közben fontos a túlzott hőmérséklet-ingadozások elkerülése.
Józsefvárosban a sűrű városszövet miatt sok lakás erősen felmelegedhet.
Érdemes odafigyelni az egyedül élő, idősebb szomszédokra, és szükség esetén segítséget nyújtani, vagy rákérdezni a közérzetükre.
A kerületben a zöldebb, árnyékosabb közterek, illetve a klimatizált közintézmények – például könyvtárak vagy bevásárlóhelyek – átmeneti hűsölési lehetőséget jelenthetnek.
Különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak az idősek, a kisgyermekek, valamint a krónikus szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegséggel élők. Az idősek esetében problémát jelenthet a csökkent szomjúságérzet, ezért számukra különösen fontos a rendszeres folyadékbevitel és a lakás megfelelő hűtése. A kisgyermekek gyorsabban túlmelegszenek, ezért számukra az árnyékos, jól szellőző környezet és a könnyű ruházat alapvető. A krónikus betegek esetében a hőterhelés fokozhatja a tüneteket, ezért számukra a fizikai terhelés csökkentése és az orvosi javaslatok követése különösen lényeges.
A hőhullám alatt fontos figyelni a figyelmeztető tünetekre is, mint a szédülés, gyengeség, fejfájás, hányinger, zavartság vagy a túlzott hőérzet. Ezek a hőkimerülés, vagy súlyosabb esetben a hőguta jelei is lehetnek, amelyek azonnali beavatkozást igényelhetnek. Összességében a hőhullámok hatásainak csökkentésében a tudatos napi rutin, a megfelelő lakáshasználat és a közösségi „odafigyelés” játszanak kulcsszerepet.
Fotó: Huszár Boglárka
