Baka Andrást választotta köztársasági elnökké augusztus 11-én az Országgyűlés. A titkos szavazáson 146 képviselő vett részt: Baka 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodó és érvénytelen szavazat nem volt. A Tisza Párt parlamenti frakciója által jelölt Baka volt az egyetlen jelölt az államfői tisztségre.
A 73 éves jogász 1978-ban végzett az ELTE jogi karán, majd az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott kutatóként. 1990-ben az MDF budapesti listájáról, pártonkívüliként került az Országgyűlésbe, képviselői mandátumáról azonban 1991-ben lemondott, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájává választották. Strasbourgban 17 éven át dolgozott.
2009-ben az Országgyűlés Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölésére a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Hatéves mandátuma azonban nem járt le: Baka több, a bírósági rendszert érintő kormányzati intézkedést is nyilvánosan bírált, majd az új Alaptörvény és az igazságügyi rendszer átalakítása nyomán, a Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakításával 2012. január 1-jén megszűnt a megbízatása.
Baka emiatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka bírósághoz forduláshoz való jogát, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát.
Az új államfő megválasztására Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszűnése miatt volt szükség. Magyar Péter az áprilisi választási győzelem után lemondásra szólította fel Sulyokot, ő azonban nem mondott le. A Tisza kétharmados parlamenti többsége végül úgy módosította az Alaptörvényt, hogy annak hatálybalépésével megszűnjön Sulyok államfői megbízatása. Sulyok maga írta alá és hirdette ki az alkotmánymódosítást, mandátuma így július 20-án megszűnt.
Az államfői feladatokat ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látta el. Baka András a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
