A Józsefvárosi Önkormányzatnak jelenleg negyvenkilenc műteremlakása van. Közülük negyvenhatban laknak, három üres. A legtöbb, harmincnégy a Századosnegyedben található, de a kerület más részein is akadnak ilyen különleges önkormányzati lakások: öt a Csarnok-, négy a Népszínház-, három a Palota-, kettő a Corvinnegyedben, egy pedig a Tisztviselőtelepen. 

Miközben ezek az ingatlanok az önkormányzat tulajdonában vannak, és a tulajdonosi költségek jelentős részét is Józsefváros viseli, nem a kerület dönti el azt, hogy kik élhetnek, dolgozhatnak ezekben, mivel a bérlőkijelölési jog 2023 óta a Ludwig Múzeumot illeti (erről korábban is más állami művészeti szervezetek döntöttek, például az OMSZI). 

Százados út és hét tag

Az 1911-ben létrehozott Százados úti művésztelep Budapest első, kifejezetten művészek számára épített műteremtelepe. A többi műteremlakás hagyományos társasházakban van, szétszórva Józsefvárosban. A társasházi lakások után az önkormányzat közös költséget fizet, a Százados úti művésztelepnél azonban ennél összetettebb a helyzet. Az önkormányzatnak nemcsak a lakásokról, hanem a több mint százéves, védett épületegyütteshez tartozó zöldfelületekről és a játszótér üzemeltetéséről is gondoskodnia kell. 

A műteremlakásokra fordított éves kiadás ezért az önkormányzat szerint nehezen mutatható ki. A bevételi oldal ennél világosabb. Az elmúlt két év önkormányzati lakbéremelései után jelenleg havonta mintegy 2,8 millió forint folyik be a műteremlakások bérleti díjából, ez

Az átlagos lakbér négyzetméterenként 583 forint, ami messze elmarad a piaci lakbérektől (az Ingatlannet adatai szerint a VIII. kerületi albérletek átlagos kínálati négyzetméterára jelenleg 6742 forint), de a rendszer azt szolgálja, hogy megfelelő lakó- és alkotóteret biztosítson képző- és iparművészeknek. 

Az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda tájékoztatása szerint a megüresedő műteremlakásokra nyilvános pályázatot írnak ki. A pályázatokat egy héttagú bizottság bírálja el. Hat tag állandó, a hetedik pedig mindig az adott önkormányzat képviselője. 

Az önkormányzat delegáltjának ugyanolyan jogosultságai vannak, mint a hat állandó tagnak: megkapja a pályázati anyagokat, részt vesz a vitában, kérdezhet, véleményt mondhat és szavazhat. Az iroda tájékoztatása szerint a bizottság elnöke először mindig az önkormányzati delegáltat kérdezi meg arról, kit javasol, és csak ezt követi a szakmai értékelés és a közös döntés. 

A bizottság több szakmai szempontot vizsgál: számít az aktív alkotóművészeti tevékenység, a rendszeres kiállítási részvétel, a beadott munkaterv minősége, a díjak és szakmai elismerések, valamint a szakmai ajánlások. Előnyt jelenthet a helyi kötődés is, ez utóbbi azonban nem feltétel.

A helyek szelleme

2023 augusztusa, vagyis a jelenlegi rendszer bevezetése óta öt józsefvárosi ingatlanba jelöltek ki új bérlőt. A 2025-ben meghirdetett négy józsefvárosi ingatlanra összesen nyolc pályázat érkezett. Az iroda tájékoztatása szerint ahol az addigi bérlő ismét pályázott, ott ő kapta meg újra az ingatlant. Ez nem jelenti azt, hogy a többi jelentkező pályázatát ne vizsgálnák, csak elsőként a korábbi bérlő ismételt kijelöléséről határoznak. A rendszerben tehát van verseny, de

róla első körben külön határoz a bizottság. 

A számok mögött persze különleges lakó- és munkahelyek vannak. Ezekben a lakásokban ugyanott élnek és dolgoznak a művészek, ráadásul olyan terekben, amelyeket eleve erre a célra alakítottak ki. „Nagyon jó itt fölkelni. Ennek a helynek van egy olyan genius locija, ami fantasztikus. Ez a park, ez a kert egy zöld oázis a belváros közepén” – mondta lapunknak Lestyán-Goda János szobrászművész.

Szabó Ádám szobrászművész szerint a művésztelep lényege éppen az, hogy nyugodt alkotói környezetet biztosítson. „Olyan helyen él és dolgozik az ember, amit erre találtak ki. A Százados úti műtermek közül sokat kifejezetten szobrászok igényeihez alakítottak: nagy belmagassággal, nagy ablakokkal és földszinti, széles bejárattal, hogy a nagy méretű munkákat is lehessen mozgatni” –fogalmazott. 

A Józsefvárosi Önkormányzat viszonya nem ennyire szenvedélyes a műteremlakásokhoz, pontosabban nem egyértelmű, ahogyan a műteremlakások szerepét értékelik. „Bár nyilvánvalóan van közérdekű célja a műteremlakások létezésének, kevésbé világos, hogy ez miért önkormányzati feladat, hiszen a művészekkel szemben nem elvárás a helyi kötődés” – írta lapunknak Békési Zsuzsa.

A kerület számára azért is különös ez a helyzet, mert saját lakáspolitikáját alapvetően nem kulturális támogatási rendszerként képzeli el. „Józsefvárosban a műteremlakások nagyon kilógnak az önkormányzat lakásportfóliójából, amit elsősorban mint szociális szolgáltatást – és nem mint kultúratámogatási eszközt – kíván működtetni” – fogalmazott a sajtófőnök.

Kinek a joga, kinek az érdeke?

Ez a műteremlakás-rendszer alapvető ellentmondása. A lakás önkormányzati tulajdon, a kedvezményes lakbérből származó bevétel az önkormányzaté, de a tulajdonosi költségeket is neki kell viselnie. A bérlő kiválasztásának szakmai rendszere viszont országos: a pályázó művésznek nem kell józsefvárosinak lennie, és jelenleg arra sincs kötelezettsége, hogy az itt kapott műteremlakásért cserébe részt vegyen a kerület kulturális életében. 

Békési elmondása szerint már felmerült egy együttműködési megállapodás megkötése a Ludwig Múzeummal: ez arról szólna, hogy az újonnan kijelölt bérlőkkel szemben már megfogalmaznának valamilyen, Józsefvároshoz kapcsolódó kulturális vállalást. Hogy ez pontosan mit jelentene (nyitott műtermek, kerületi kiállítások, iskolai vagy közösségi programok), arra az önkormányzat válasza nem tért ki, de a lényeg az, hogy az itt működő művészek és Józsefváros között ne pusztán az önkormányzati bérleti szerződés teremtsen kapcsolatot. 

A helyi kötődés már most is szerepelhet pozitív szempontként a művészeti pályázatok értékelésekor, de nem követelmény. A Ludwig rendszerében a szakmai minőség az elsődleges, és ennek van is logikája: egy művészeti támogatási rendszernek aligha a lakcím alapján kell kiválasztania a legjobb pályázót. Tulajdonosi oldalról nézve viszont érthető az önkormányzat felvetése is: ha Józsefváros biztosítja a lakást és viseli a vele járó tulajdonosi terhek jelentős részét,

A tulajdonosi felelősség nagyon konkrét formában is megmutatkozhat. Egy tisztviselőtelepi társasházban található műteremlakásnál 2022-ben tetőfelújítás történt. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a felújítás költségeiből Józsefváros a társasházban fennálló tulajdoni hányadának megfelelő részt viselte. Az eset azt mutatja, hogy a műteremlakás művészeti funkciója és bérlőkijelölésének különleges szabályai nem változtatnak azon, hogy az ingatlan fenntartásakor ugyanazok a tulajdonosi kérdések jelentkeznek, mint bármely más önkormányzati lakásnál. 

Józsefváros a saját lakásállományát leginkább szociális szolgáltatásként kezelné. Ebben a rendszerben a negyvenkilenc műteremlakás külön világ: a több mint százéves Százados úti művésztelep arra is emlékeztet, hogy a művészeknek biztosított megfizethető alkotóterek Budapest kulturális életének régi és értékes részei. 

A kérdés inkább az, hogyan lehet ezt összeegyeztetni a mai Józsefváros lakáspolitikájával. A kerület és a Ludwig tervezett megállapodása erre adhat választ: maradjon meg a szakmai alapon működő műteremlakás-rendszer, de az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használói valamilyen formában kapcsolódjanak ahhoz a városrészhez is, amely a műtermüknek és otthonuknak helyet ad. 

Fotók: Mile Máté