Már a helyszín sem mindennapi: a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet aulájában került megrendezésre a Csend anatómiája című fotókiállítás. A választás nem véletlen, a fotók nagy része is ott készült, ahol közben nap mint nap folyik az orvosképzés és a gyógyításhoz szükséges patológiai munka.
Az intézet falai között
Ottjártunkkor Kiss Richárd, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet patológus szakorvosa rögtönzött tárlatvezetőként, tudományos szempontból narrálta az intézetben készült képeket. Általuk a néző bepillantást nyerhet a diagnózist megelőző folyamatokba:
mi történik egy műtét során eltávolított szövettel, hogyan készítik elő és dolgozzák fel,
illetve hogyan lesz belőle olyan szövettani lelet, aminek mentén aztán az orvosok kiválaszthatják a megfelelő kezelést.
A petefészekrák az egyik legtöbb áldozatot követelő nőgyógyászati daganattípus, az érintettek főként az idősebb, 50–60 éves korosztály. Mivel a petefészek a kismedencében helyezkedik el, a daganat anélkül tud nagyra nőni, hogy komolyabb tüneteket okozna, így sokszor a diagnózis is későn érkezik. A hasüregben ráadásul kevés olyan anatómiai gát van, ami megakadályozza a továbbterjedését. A kiállítás címében a csend tehát a betegség észrevétlen megjelenésére és az érintettek csendes küzdelmére is utal – mondta Kiss Richárd.
Mikroszkóp alatt
A rózsaszín és kék festékkel megfestett szövettani képek több százszoros nagyításban leginkább absztrakt festményekre hasonlítanak. Egy patológus számára ezek a minták rengeteg információval szolgálnak. Dr. Kiss Richárd szerint a munkája egy kicsit olyan, mint egy nyomozóé, apró részletekből kell összerakni a képet. A daganatos sejtek sajátossága, hogy
nagyon változatos képet mutatnak.
Míg egy egészséges szövetben a sejteknek meghatározott formájuk és feladatuk van, a daganatsejtek között nincs két hasonló. Ez a mikroszkóp alatt jól látható változás fontos támpont a szakembereknek a betegségek felismerésében.
Személyes történetek
A képeken megjelennek a betegségben szenvedő nők is. Az ő személyes gondolataikat a kiállítást kísérő kis füzetben tudja elolvasni a látogató. „Az orvos behívott egy szobába és nem nézett rám, nem nézett a szemembe.
Valahogy egyből éreztem, hogy nagyon nagy baj van”
– olvashatók Szilvi szavai. A kiállításon így egyszerre kapunk képet a betegség láthatatlan folyamatairól, a kórházi környezetről és azokról az emberekről, akik számára a betegség a mindennapokat jelenti.
A kiállítás líraiságát főként a természeti asszociációk adják. Egy kettévágott petefészek makró képe például egy fa kérgén megtelepedő gombateleppel van párhuzamba állítva, máshol egy műtéti heg mellett a földfelszínt átszövő gyökerek.
Egy fotókiállítás a petefészekrákról, elsőre nem tűnik éppen könnyed programnak. Mégis, Gáldi Vinkó Andrea fotóinak érzékenysége túlmutat a betegségekkel járó nehéz érzéseken. A sorozat személyessége
reményt ad és felemel, megmutatja a gyógyulásba vetett hit erejét.
A szokatlan helyszín miatt a látogatás meglehetősen korlátozott, rövid idősávban, összesen már csak kétszer van lehetőség megtekinteni.
Időpont:
október 9. (péntek) 15.30–17.00
október 13. (kedd) 15.30–17.00
Helyszín:
1085 Budapest, Üllői út 26. 1. emelet, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet aulája
Minden egyéb információ az esemény leírásában, itt érhető el.
Fotók: Mile Máté
