Jelenleg is zajlik a józsefvárosi részvételi költségvetés szavazási szakasza, a lakosok október 18-ig voksolhatnak a javaslatokra. Minden résztvevő hét szavazattal rendelkezik: hármat a saját lakóhelye szerinti körzetben használhat fel, kettőt a teljes kerületet érintő ötletekre, a másik két körzetben pedig egy-egy javaslatra bökhet rá. Hogy milyen problémák foglalkoztatják a kerületben élőket, milyen hiányokat érzékelnek, milyen ügyekbe kívánnak aktívabban beleszólni és mit várnak el az önkormányzattól, az jól kirajzolódik a részvételi költségvetésbe beadott ötletekből – mondta Ungvári Sára, a Közösségi Részvételi Iroda közösségszervező munkatársa. Az idei szavazólapokon, a hagyományos közterületi fejlesztések mellett, a korábbiaknál több szolgáltatás jellegű javaslat is szerepel, mint például a rászorulók foglalkoztatásának erősítése, a szülőknek szóló kábítószer-megelőzési oktatás, a társasházakat segítő szolgáltatások, a lakástakarítás és a házi segítségnyújtás bővítése, az utcai szociális munka fejlesztése, vagy az iskolai zaklatás megelőzését szolgáló programok bővítése. A beadott ötletek témái arról is árulkodnak, hogyan változik a lakosok önkormányzathoz való hozzáállása. Míg korábban jobbára a parkolással, a közterületek rendben tartásával vagy az utak karbantartásával azonosították a feladatait, ma egyre inkább azt várják tőle, hogy szolgáltatásokat fejlesszen, és társadalmi, szociális problémákra, egyáltalán a mindennapi életüket közvetlenül befolyásoló igényekre is reagáljon – véli Ungvári Sára.

AMIKOR NINCS KIRE TÁMASZKODNI

A szolgáltatásfejlesztés iránti igényekből például az is kiolvasható, hogy az emberek egyre kevésbé tudnak családtagjaikra, vagy más személyes kapcsolataikra támaszkodni. Tormási Judit, a LÉLEK Program szakmai vezetője szerint az általuk szervezett ötletelő műhelyeken éppen ezekből a konkrét élethelyzetekből fakadó problémák kerülnek elő. A már megvalósítás alatt álló Álláskereső klub is azoknak nyújthat segítséget, akik munkát vagy másodállást keresnek, nyugdíj mellett dolgoznának, illetve megváltozott munkaképességűként próbálnak elhelyezkedni. A résztvevők személyre szabott támogatást kapnak az álláskereséshez, az önéletrajz-készítéshez és az online jelentkezésekhez, de abban is segítenek, ha valakinek nehézséget okoz az e-mail-használat vagy az internetes álláskeresés. Az idei szavazólapon szereplő óvodai bent alvás ötlete is a LÉLEK Program ügyfeleinek egyik műhelyén született. Az egyedülálló szülők között sokan vannak, akiknek nincs kire bízniuk a gyermeküket, ezért alig marad idejük saját ügyeik intézésére, kikapcsolódásra, pihenésre. A közösségi programokra érkező javaslatokban is hasonló igény tükröződik. Ezek oldhatják a magukra utaltság és az elszigetelődés érzését, és azoknak is sokat jelenthetnek, akik számára a fizetős szabadidős lehetőségek kevésbé elérhetők, mondta Ungvári Sára.

ÖTLET KÖRÉ ÉPÜLT KÖZÖSSÉG

A 2025-ös részvételi költségvetésben nyertes Mátyás téri játszótér-fejlesztésre vonatkozó ötletet Kata egyik szülőtársával, Attilával adta be. „Pusztán önös érdekből futottunk neki. Itt élünk, kisgyerekeink vannak, akikkel gyakran járunk ide. Úgy láttuk, némi felújítás ráfér a térre, hogy használhatóbb, pofásabb legyen.” Amikor kiderült, hogy a javaslatuk felkerült a szavazólapra, Facebook-csoportot hoztak létre a teret használó szülőknek, hogy minél több szavazatot gyűjtsenek. Rájöttek, hogy így alkalmuk nyílik a többi szülő megismerésére is. Kezdeményezésük egyik nem várt eredménye az lett, hogy a játszótér körül lassan kialakult egy közösség. Miután az ötlet nyert, az ötletgazdák az önkormányzati tervezésbe is bekapcsolódtak. A tervezésért felelős Rév8 Zrt. velük egyeztetett arról, milyen fejlesztések férnek bele a rendelkezésre álló keretbe. A folyamat arra is rávilágított, hogy a lakossági bevonás nem mindig egyszerű. „Azt gondoltam, abszolút tudom, mire van szüksége ennek a játszótérnek. Hamar kiderült azonban, hogy a szülőknek a gyerekek életkorától és saját szempontjaiktól függően nagyon eltérő igényeik vannak.” Kata szerint éppen ezért fontos, hogy a környéken élők ne csak egy kész tervről mondhassanak véleményt, hanem már a tervezésbe is bekapcsolódhassanak.

KI DÖNTI EL, MI KERÜLJÖN A SZAVAZÓLAPRA?

Az önkormányzat feladata nem az, hogy eldöntse egy ötletről, jó vagy rossz, hanem hogy megvizsgálja, technikailag, jogilag és pénzügyileg megvalósítható-e. A megvalósíthatónak minősített ötletek közül lakossági munkacsoport választja ki, melyek kerüljenek fel a szavazólapra. Az önkormányzat és a szakemberek feladata az, hogy bemutassák, milyen formában lehet egy javaslatot kivitelezni, milyen korlátai vannak, és szükség esetén milyen módosításra lenne szükség, magyarázta Ungvári Sára. Például a prostitúcióban élők támogatására beadott korábbi javaslat eredetileg egy biztonságos hely létrehozására irányult, amelyet abban a formában az önkormányzat nem tudta vállalni. A javaslat mögött álló segítő szándékot megőrizve viszont átdolgozták az ötletet. Az új koncepció az lett, hogy civil szervezetek segítségével támogassák a prostitúcióban élőket az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez való hozzáférésben, hosszabb távon pedig a prostitúcióból való kilépésben. A „Támogatás a szexmunkából való kilépéshez” című ötlet 2025-ben felkerült a szavazólapra, 927 szavazatot kapott, és a nyertes javaslatok közé került. A szeptember 25-i képviselő-testületi ülésen döntöttek is a megvalósításról.

ÖTLETTŐL A MEGVALÓSÍTÁSIG

A részvételi költségvetés egyik fontos sajátossága, hogy olyan csoportokat és problémákat is láthatóvá tehet, amelyek más csatornákon kevésbé jutnának el az önkormányzathoz, mondta Ungvári Sára. Rókás Kata, a JKN Zrt. kulturális szervezője az Esély az életre című projekt megvalósításán dolgozik. A nyertes ötlet egy ingyenes, többalkalmas elsősegély-tanfolyamot takar. Mielőtt nekikezdtek volna a szervezésnek, felkeresték az ötletgazdát, hogy átbeszéljék, mire is gondolt, hogyan képzelte a programot. Az egyeztetés során a javaslattevő azt mondta, nem csupán újraélesztési technikák elsajátítására sarkallná a lakosokat, sokkal inkább az attitűd elsajátítására, hogyan lehet magabiztosan eljárni vészhelyzetben, egyáltalán felismerjék, ha valaki bajban van, és tudják, hogyan reagáljanak, mikor kell segítséget hívniuk. A projekt októbertől fut több józsefvárosi helyszínen, rövidebb és hosszabb, gyakorlatorientált képzésekkel. A Kesztyűgyár Közösségi Ház munkatársai egy másik nyertes ötlet előkészítésén és megszervezésén dolgoznak épp. Ők egy tizenkét alkalmas lovári nyelvtanfolyamot indítanak hamarosan. A megvalósítás során azt kellett kitalálniuk, hogyan lehet az ötletből olyan nyelvi programot szervezni, amely nemcsak tanulási lehetőséget kínál, hanem közösségi élményt is ad, mondta Fehér György programkoordinátor. Szerinte a tanfolyam nemcsak roma résztvevőknek szólhat, hanem azoknak a nem roma józsefvárosiaknak is, akik szeretnék jobban megismerni a roma kultúrát. „A nyelv ismerete kapcsolatot teremthet a roma és nem roma lakosok között, és közelebb hozhatja egymáshoz az itt élőket. Szerintem itt a Magdolnanegyedben ez jó kapocs lehet a különböző hátterű lakosok között.”

AMIKOR A PROGRAM KINÖVI A KERETEKET

Egy ötlet nem feltétlenül ér véget azzal, hogy megvalósul a hozzá kapcsolódó program. A részvételi költségvetésből a nyertes projektek jellemzően egyéves finanszírozást kapnak, ezután pedig az önkormányzat dönthet arról, hogy érdemes-e más formában vagy saját forrásból továbbvinni őket. Több olyan javaslat is volt az elmúlt években, amely beépült az önkormányzat működésébe. Ilyen például a társasházi jogsegély, amely mára állandó önkormányzati szolgáltatásként működik. Hasonló példa a Dankó udvar is, amely a korábbi nyertes ötlet nyomán közösségi helyszínként él tovább. Vannak olyan javaslatok is, amelyek ugyan nem nyernek, de a bennük megfogalmazott problémára később mégis reagál az önkormányzat. Ezek közé tartozik például az időstaxi program, amely lehetővé tette volna, hogy az idősebb, nehezebben közlekedő józsefvárosiak kedvezményesen vehessenek igénybe olyan szolgáltatást, amely nemcsak az utazásban, hanem szükség esetén az ügyintézésben is segítséget nyújt. Az elképzelés, ha a részvételi költségvetésben nem is valósult meg, tervezett szolgáltatásként bekerült a kerület idősügyi stratégiájába. A részvételi költségvetés egyik fontos hozadéka, hogy a tervezés során a szakmai szempontok mellett azok tapasztalatai is megjelennek, akik nap mint nap használják a kerület tereit és szolgáltatásait. „A hétköznapi életünk szakértői mi vagyunk” – summázta Ungvári Sára. „Egy idősügyi szakember sok mindent tudhat kutatásokból és szakmai tapasztalatból, de a hétköznapok praktikumát az a 80–90 éves ember teszi hozzá, akinek mindennapi kérdés, hogy el tud-e jutni bevásárolni.”

Fotók: Mile Máté