A Fővárosi Közgyűlés várhatóan október utolsó napjaiban tárgyalja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntését. Ezt Karácsony Gergely főpolgármester, Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a közelmúltban jelentették be, és része a BKK regionális vállalattá alakítása, a szolidaritási hozzájárulás fővárosra eső részének valamilyen átalakítása és a parkolási rendszer fővárosi szintű működtetése, a parkolási bevételek elvonása.
Egyelőre egyikről sem lehet tudni többet, legfeljebb annyit, amit a kerületek hozzá tudtak tenni. Ezek elvi aggályok, technikai kérdések, szakmai kifogások. A legkönnyebben az elvi aggályokon lehet túllépni. Hogy nem egyeztettek, nem kérdezték meg őket. Ezen kár rugózni, mondhatja a közgyűlési tag, nem lehet a végtelenségig erre hivatkozni. Főleg ha másra is lehet. Például arra – és akkor még mindig az elvi aggályoknál tartunk –, hogy a közterület továbbra is a kerület tulajdona marad, tehát takarítani neki kell, ám az ott keletkező javak nem őt illetik. Ez akár alkotmányossági kérdéseket is felvethet, de olyan kérdéseket is, hogy miként fog rendelkezni a kerület a saját tulajdonával? Kivel fog egyeztetni arról, hogy ott inkább egy virágláda, ivókút vagy akármi más legyen parkolóhely helyett?
A parkolási rendet a tervek szerint 2027 áprilisától venné át a Főváros a kerületektől. Az öt hónap, mínusz karácsony, húsvét és általános tökölés, szóval valójában négy hónap. Mire elég ennyi idő? Tizenhárom kerület, legalább három fajta rendszer. Az egyikben parkolási cég viszi a feladatokat, a másikban egy igazgatóság, a harmadikban valami hibrid megoldást alkalmaznak, amit lehetetlen szétszálazni. A Fővárosi Parkolási Zrt. – vagy valami ilyesmi – valahogy integrálja ezeket az entitásokat apporttal vagy tulajdonátruházással. Ez lesz a kisebb feladat, de már az se biztos, hogy erre elég négy hónap. Mert kerületenként mégiscsak néhány tucat munkavállalóról van szó, az felszorozva több száz embert jelent, egy közepes vállalkozás mérete. Nem lehet szokásjog alapján működtetni.
Az még bonyolultabb, hogy mi alapján adják majd a helyieknek a kedvezményeket, ha most az egyik kerületben így van, a másikban amúgy. Mi lesz a második autóval? Ezt kivel fogja letárgyalni a Főváros, a kerülettel vagy a lakossággal? Mennyi időt szán rá? Egy hetet, kettőt?
És ha ez is megvan, akkor milyen szoftvert fognak használni? Elvileg meg lehet csinálni, de nem négy hónap alatt. Ennyi idő alatt egy tendert se lehet összerakni és kiírni. És ha abból indulunk ki, hogy a BudapestGo szolgáltatás mostanra jutott el arra a szintre, hogy egész jól lehet használni – ha nem akarjuk alja módon egy random járat menetrendjét megkeresni ezer kattintás nélkül –, akkor egészen hiú ábránd elvárni bármit is egy komplex, fővárosi parkolási szoftvertől.
Az őskáoszt úgy lehetne elfedni, ha a Főváros egy álegységes rendszert üzemeltetne. Vagyis a Fővárosi Parkolási Zrt. szépen kiszervezné az egészet éppen a most is dolgozó cégeknek és igazgatóságoknak. Ez ugyanakkor óriási blamázs lenne. Nyílt beismerése annak, hogy a Főváros képtelen egy ilyen méretű rendszert működtetni. Az is nyilvánvalóvá válna, hogy a cél nem volt más, mint a bevétel elvonása.
Mindent egybevetve, kényes ügy ez, nem biztos, hogy szívesen beleállna a közgyűlés. A Fidesz nyilván mindent leszavaz, amihez köze van Karácsonynak, Vitézynek és Magyarnak, a Tisza meg mindent megszavaz. Ez 10-10. Vitézy mozgalmának három tagja a főnök mellett szavaz, a két kutyás képviselő Baranyi Krisztinához lehet lojális, márpedig a polgármester nem támogatja az egységes parkoltatást. Ez 13-13. Marad még hat képviselő és Karácsony Gergely. A hatos olyan elárvult platformok képviselői, mint az MSZP, a DK vagy a Párbeszéd, esetükben nem lehet pártfegyelemről beszélni, vagyis az is benne van a pakliban, hogy inkább nem mennének bele egy olyan megállapodás megszavazásába, ami esetleg komoly arcvesztéssel járhat – mert őket nem fogja megvédeni már senki.
Ha ez így lesz, az egész paktum alatt ingatag a talaj. Az külön pikánssá teheti a történetet, hogy a kormány egy törvényjavaslatban rendezné az új szabályozási rendszert – plusz a szolidaritási hozzájárulást és egyéb gazdálkodásra vonatkozó rendelkezést. Mert mi lesz akkor, ha a közgyűlés elkaszálja a megállapodást, a törvényt pedig megszavazza a parlament? Akkor kinek lesz igaza miben?
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
