Józsefváros tele van régi házakkal, sokuk több mint százéves, és szépségük akkor is komoly érték, ha nem állnak hivatalos védelem alatt. A lakások tulajdonosai ezt gyakran mégsem érzik, és mintha nem törődnének az eredeti állapot megőrzésével, visszaállításával. Példának elég volt egy losoncinegyedi utcácska néhány házát megnéznünk, hogy lássuk, mivel csúfítják el a tulajdonosok házuk patinás homlokzatát. A régi, barna, boltíves, osztott ablak helyébe a legolcsóbb teliüveges műanyag ablakot tetetik be, aminek négyzetes felső része nem illeszkedik a boltívbe – ez a leggyakoribb, de képeinken sokféle variációt láthatnak.
Nemcsak az ablakok, hanem a bejárati ajtók, kapuk cseréje is engedélyhez kötött,
és klímaberendezést sem lehet úgy kitenni, hogy látszódjon – mondta Perényi László józsefvárosi főépítész. A szabályokat a kerület településképi rendelete foglalja össze, ami előírja a korhű cserét, vagyis az új nyílászárónak úgy kell kinéznie, mint amikor megtervezték és megépítették a házat, meg kell egyeznie a beépítési síknak, az osztásnak, a színnek, még az eredeti biztonsági vagy díszrács megtartása is kötelező.
Valójában az anyaghasználatnak is egyeznie kellene, ezért Perényi szerint új nyílászáró beépítése helyett a restaurálás, felújítás jobb megoldás, mert sokszor túlzott költségek nélkül megmenthető az eredeti. Követendő példának említi egy 130 éves palotanegyedi ház lakását, ahol a duplaszárnyú gerébtokos ablak üvegét cserélték hőszigeteltre, az ablakszegélybe pedig korszerű szigetelést helyeztek, és sokkal jobb lett a hő- és hangszigetelése, mint egy sima műanyag ablaknak. „A műanyagosok azzal jönnek, hogy milyen olcsók, de ez nem igazán állja meg a helyét, mert főleg egy régi, gerébtokos ablak cseréjekor kőművesnek kell helyreállítani az eredeti állapotot, sokszor a külső homlokzat is sérül, azt is meg kell csinálni, belül is festeni kell. Így már nem is olyan olcsó az olcsó, és közben kidobunk egy olyan százéves ablakot, ami
milliós értéket képvisel, ha rendbe van téve.”
Szilber Szilvia társasházkezelő is ezen a véleményen van. Az egyik házban, amikor ki akartak cserélni egy eredeti kétszárnyas fa bejárati ajtót egy csúnya „műanyag kínai valamire Ytong téglával körbefalazva”, közbelépett, mert ez is a közös képviselő kötelessége. „Egy ilyen faajtót ma kétmillió forint lenne újra megcsinálni, de felújítani kétszázezer.”
Aki homlokzati ablakot, bejárati ajtót cserél, klímát épít be, annak nem csak az önkormányzattól kell hozzájárulást kérnie. A társasházak szervezeti és működési szabályzata is gyakran előírja a tulajdonosoknak, hogy nem változtathatják meg a ház eredeti kinézetét, ami a belső közös részekre is ugyanúgy vonatkozik, mint a homlokzatra.
A nemtörődöm tulajdonos anyagi kárt is okoz a ház kinézetének semmibevételével. Szilber Szilvia szerint egy korhű módon helyreállított házhoz képest akár tíz százalékkal is kevesebbet érnek ott a lakások, ahol ezzel nem törődnek. Egy 90 négyzetméteres lakásnál ez 13 millió forintot is kitehet, miközben az igénytelen ablakcserével csak pár százezret takarítanak meg.
Aki megsérti a településképi rendeletet, akár egymillió forint bírságra is számíthat,
ami akár havonta ismétlődhet, ha nem állítja vissza az előírásnak megfelelő állapotot. Ez igen szigorúnak hangzik, bár Józsefvárosban eddig meglehetősen passzív volt a hatóság, és megszámlálhatatlan az engedély nélküli csere. Szilber Szilvia egy II. kerületi esetre emlékszik, ahol az eredeti állapot visszaállítására kötelezte az önkormányzat a tulajdonost.
Most folyik az építési és településképi szabályok átgondolása, a lakossági egyeztetéseken jó és rossz példákat is megvitatnak, Perényi László szerint erélyesebb lesz a szankcionálás. „A nyár elmúltával már több szabálytalan klíma leszerelését is elkezdtük, de szabálytalan ablakok, portálok, rácsok helyreállítására is van már precedens.”
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
