Mintha csak a józsefvárosi önkormányzat döntését várta volna meg, a kormány csütörtökön bejelentette, hogy meghosszabbítja azt a rendekezést, amely szerint az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat.

A Magyar Közlönyben a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásainak enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésekről szóló rendelet módosításaként jelent meg a rendelkezés: „A települési önkormányzat a 2021. évre és a 2022. évre adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.”

Mint korábban megírtuk, Józsefváros három helyi adón emelt a november 18-i képviselő-testületi ülésen oly módon, hogy az az adózók egy százalékát érintette volna és kevesebb, mint 300 millió forint pluszbevételt jelentett volna.

Mivel a kormány tervezi, hogy 2022-ben is elvonja az önkormányzatoknak fontos helyi iparűzési adóbevétel felét (ilyen adócsomag-tervezet van a parlament előtt), összesen 150 milliárd forint eshet így ki az önkormányzati bevételek közül – így az elvont források pótlására továbbra sem marad lehetőség helyi adók emelésével. A kerülettől a kormány milliárdokat vont el a járványügyi küzdelem nevében (a mértéken vitatkozik a Fidesz és a Közösen Józsefvárosért frakció).

Az egyetlen kompenzáció a kormány felől érkezhet, de az eddigi ilyen intézkedésekből az ellenzéki vezetésű önkormányzatok rendre kimaradtak – fejlesztési pénzek, útfelújítási pénzek kerülték el nagy ívben az ellenzéki önkormányzatokat, most legutóbb az Egészséges Budapestért program kerületekhez irányított milliói érkeztek meg a tervezettnél jóval később. A kormány most Budapestnek nem fizeti ki BKK-kompenzáció miatt 12 milliárdot, ami még azt is maga után vonhatja, hogy leállnak buszok, villamosok.

Így a kormány egyrészt elmondhatja, megakadályozta, hogy a baloldali ellenzék a szokásához híven sarcolja az embereket, másrészt felmutathatja, hogy az ellenzéki kerületek nem képesek megoldani a helyi problémákat (mert azokhoz például pénz kellene). Az önkormányzatok magyarázkodását a kormányzati elvonások miatt pedig már unják a választópolgárok.

A kormány persze maga sem megy a szomszédba némi panaszért, ha furkósbot rosszabbik végén áll: az Európai Bizottság már 12 oldalas levélben érdeklődik a Balaton környéki ner-es ingatlanfejlesztések, állami földárverések, egyetemek alapítványi kiszervezése, a közbeszerzések rendszerszintű hiányosságai, az összeférhetetlenségek sora, az EU-s források felhasználásával kapcsolatos jogsértések kivizsgálásának és szankcionálásának problémái, az igazságszolgáltatás függősége felől, ahogy azt a Népszava megírta.

A kormánynak tisztáznia kéne ezeket a problémás ügyeket, „tájékoztatást vár arról, hogy mekkora uniós forrásokat használtak fel a Balaton környéki projektek finanszírozására, és a hatóságok ezeket milyen alapon ítélték oda. Kíváncsi arra is, az illetékes szervek hogyan kívánják ellenőrizni, hogy kik húzódnak meg a Budapest Airport részvényei iránt érdeklődő vevők mögött. (A repteret egy állami többségű konzorcium vásárolná meg.) Az EB emellett kéri annak a tíz személynek, illetve vállalkozói csoportnak a listáját, akik a közös agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettjei. Várja továbbá a beszámolót az elmúlt tíz évben árverésre bocsátott hektárok nagyságáról és adatokat szeretne az aukciókról is. Tisztázni kívánja azt is, hogy a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra, és a hatóságok hogyan kívánják megelőzni az ezeket irányítók összeférhetetlenségét.”

Ezek a kérdések már az uniós „csodafegyver”, a jogállamisági mechanizmus előkészítését jelzik, amivel az EU a korrupciós és egyéb gyakorlatokat akarja szankcionálni a tagállamok körében pénzelvonással.

AZ EU-s helyreállítási alapokból sem érkezik pénz a covid-járvány gazdasági hatásait csökkenteni, az EB nem fogadta el a kormány terveit erre vonatkozóan, és jogállamisági biztosítékokat kér – a kormány szerint viszont Brüsszel a gyerekvédelmi törvény LMBTQ-kitételei miatt nem akarja kifizetni a 2511 milliárd forintnyi támogatást. (Nem kis pénz ez, ebből 3,3-szor meg lehetne építeni a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát, amit Mészáros Lőrinc cégei 750 milliárd forintból építhetnek meg, kilométerenként a szerb szakaszhoz képest 1,4 milliárd forinttal drágábban – ha Audi A8-asokat raknának le egymás mellé erre a 160 km-es szakaszra, az is olcsóbb lenne. A Telex cikke 979 éves megtérülést számolt ki a kínai hitelből kínai cégek által Kínának előnyös beruházásra.)

A kormány szerint az átláthatóság és közbeszerzések témája „hajánál fogva előrángatott”, és legkésőbb a választások utánig megoldódik a kérdés.

Nyitókép: Rebró Fanni