Az átlagéletkor jelenleg 70 év felett van a statisztikák szerint az idősklubokban – mondta Kelemenné Hellinger Mária, a JSzSzGyK Nappali Ellátások vezetője. Hogy a friss nyugdíjasok miért nem lépnek be olyan nagy számban, mint korábban, arról a vezető úgy vélekedett: valószínűleg a mostani korosztály aktívabb életet él nyugdíjba menetel után is, sok esetben tovább dolgoznak vagy épp a családjuk tart igényt a nagyszülői jelenlétre, hiszen ahogy a gyermekvállalás kitolódik, úgy a nagyszülői szerepek is később kezdődnek.
Irodalom, sport, szórakozás
Aktivitásra a klubokban bőven akad lehetőség. Tovább működnek a kiemelt szolgáltatások, mint a sószoba és a csoportos táncoktatás a Ciklámenben, a tornasarok sportgépekkel és masszázsfotellel a Reménysugárban, illetve a biotron lámpa az Őszikékben, továbbá kijáró pedikűrös, fodrász, gyógytornász is van mindegyikben. Terveznek közös programokat is, mint amilyen a józsefvárosi helyszíneket és nevezetességeket bemutató Gyalogló-kör, egy újonnan bevezetett, környezetvédelemmel kapcsolatos interaktív előadás-sorozat, vers- és prózamondó verseny, nyári bográcsozás, majális, kirándulások, őszi bálok. Az olimpiai év miatt természetesen lesz alkalom együtt szurkolni, de sportnapot is tartanak majd – fejtette ki a vezető. Bár a programok mindig népszerűek, a tagok ezek nélkül is élvezik egymás társaságát – tette hozzá Tóth Kálmán, a Reménysugár Idősek Klubja vezetője. Egy zenés-táncos mulatság azonban bármikor jöhet, főleg most, hogy farsangi időszak van!
Áll a bál
Bár az elmúlt hetekben többen betegeskedtek, a Reménysugár szolid karneváli hangulatba öltöztetett ebédlője mégis jó hangulattal telt meg. Míg az egyik asztalnál huncut mosollyal az arcukon rabló römiztek a „lányok”, a másik asztaltól jóízű nevetés hallatszott, a harmadiknál még csók is csattant. „Mikor az ember elér egy bizonyos kort, elmagányosodik, és nem tud mit kezdeni magával. Ekkor vagy rosszindulatúvá válik, és haragszik az egész világra, vagy unott lesz, ami még rosszabb. Viszont itt a klubban társaságra és otthonra találtunk” – mondta Kati néni, aki szerint a kis súrlódások, leheletnyi pletykák ellenére is remekül szórakoznak együtt. Ha egyikőjük bajban van, a segítségére sietnek. Ennek tudata biztonságot ad mindannyiuknak. Persze ehhez kell a személyzet szeretete, elfogadása, törődése is – tette hozzá Kati néni. A mellette ülő Irénke erre rögtön ráerősített. Két éve veszítette el a férjét, azóta látogatja a klubot, ahol együttérzés és megértés fogadta.
Nem kell lemondani!
„Lehet itt csajozni is, csak a feleségem meg ne tudja!” – kacsint felém kacéran András. Jót nevettünk rajta valamennyien, főleg, mert a mellette ülő hitvese, Györgyi, kedvesen rápirított és rendre utasította. A házaspár szintén néhány éve jár a klubba, mert úgy tartják: a kimozdulásra szükségük van, mert ha begubódznak, leépülnek. „Ki tudja, mennyi van hátra, addig is igyekezzünk boldogan élni” – összegezte végül András, mielőtt táncba vitte feleségét. A szerelemről sem kell lemondani, hál’ Istennek, az sem korfüggő! Kamilla és József a Delej utcai klubban ismerkedtek meg, és szerettek egymásba. „Ugyanolyan vidáman lehet élni attól még, ha itt fáj, ott fáj és amott fáj” – jelentette ki határozottan Kamilla. Mint mondta, ahelyett, hogy belemerülnének a szomorúságba, társaságba járnak, szeretettel vannak egymás felé, mert így mégiscsak „könnyebb az élet”.
Képek: Huszár Boglárka
