A Szaxofonozó farkas szobor ügye

Apró ügynek, színfoltnak indult, aztán nagyon más irányt vett Wahorn András köztéri szobrának ügye. Még a júliusi, a pandémia utáni első testületi ülésen döntöttek a képviselők arról, hogy felállítják a Mátyás téren a 4,5 méter magas Szaxofonozó Farkas szobrát, Wahorn András és Sebes Márton ajándékát. A szobor a vándorló cigányságot szimbolizálja. Aztán elkezdtek gyűlni a felhők a szobor felett: a koncepció egyre jobban szúrta a helyi roma közösség szemét – a vándorló roma toposza idejétmúlt, ráadásul Wahorn maga is, önmeghatározása szerint is rasszista módon beszélt a cigányokról a Partizánnak adott videointerjújában. Ez tovább szította az indulatokat, és erősödni kezdtek a hanggok, melyek szerint el kellene állni a szobor felállításának ötletétől. Bár Erőss Gábor alpolgármester szerint Wahorn „magánemberként rasszista, nem bíbelődünk a Wahorn nyilatkozatainak értelmezésével, nincs vele dolgunk”, amikor Wahorn az Index Konyhanyelv című beszélgetős műsorban a pedofília relativizálásaként is értelmezhető kijelentéseket tett (a műsor emiatt elvesztett egy szponzort és egy szerkesztőt), egyre tarthatatlanabb lett a szobor ügye, főleg a Mi Hazánk-iroda (lásd lejjebb) ügyének fényében. Egy kis technikai malőr után végül a decemberi képviselő-testületi ülésen elfogadták a szobor felállításának visszavonásáról szóló előterjesztést, amit Könczöl Dávid és Hermann György nyújtott be.

Mi Hazánk iroda

„Engem nem zavar ha valaki náci, amíg a négy fal között csinálja. Dúró Dóra képviselőasszony József körúti irodájából viszont sajnos kifolyik a szenny” kezdte Facebook-posztját Sátly Balázs, a Palotanegyed immáron momentumos, korábban LMP-s képviselője (és a kerületet irányító Közösen Józsefvárosért frakció frakcióvezetője) október 2-án, ekkor fedezte fel a helyi politika azt a plakátot, amit a párt amúgy kerületi tulajdonban lévő, bérelt irodájának ajtajára tettek ki – Nem lehetünk cigányország, ennyi volt a szöveges információ, a képen pedig üldögélő emberek voltak láthatóak. Sátly bejelentette, a tulajdonosi bizottság következő ülésén indítványozni fogja, hogy a vizsgálják felül az iroda bérleti szerződését – „nem tűrhetjük, hogy közös tulajdonunkat akár a józsefvárosi cigányok, akár más közösséggel szembeni uszításra használják”. A bizottság el is vette az irodát, amely hír aztán bejárta az országos sajtót. Dúró Dóra, a párt politikusa szerint őt és pártját a szólásszabadság alapjogában korlátozták ezltal, politikai véleménye miatt érte retorzió. A kerület ezt vitatta, a TASZ pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat az egyenlő bánásmód elve alapján fel kell, hogy lépjen az olyan üzenetek ellen, amelyek sérthetik a kerület bizonyos lakóit. Végül a párt nem költözött ki október 30-ig az irodából, Dúró bírósági ítéletet akar látni a kötelezettségéről, a kerület pedig bejelentette, perelni fog.

A kerületi bérlakások

Egész évben szolgáltattak muníciót a helyi közéletnek a kerületi bérlakások. Az ellenzéki Fidesz folyamatosan támadta a kerületvezetést, amiért az el-eladogat a bérlakásvagyonból, holott azt ígérte a választási kampányban, hogy igyekszik megtartani a bérlakásokat – amúgy A Város Mindenkié lakhatási civil szervezet is elítélően beszélt erről a gyakorlatról. A kerület pedig mindig úgy védekezett, hogy a bérlakásállomány lepusztult, évtizedekig senki nem törődött vele (mármint a regnáló fideszes kerületvezetés), 880 lakás áll üresen, de a ebből 11 van jó állapotban, a többi kisebb-nagyobb felújításra szorul. A kormány 2020-ban elvonta a felújításra dedikált 620 millió forintot a járványügyi védekezésre a kerülettől, így nem volt más út, mint értékesíteni pár ingatlant, és abból a pénzből megkezdeni a felújításokat, majd ezeket meghirdetni pályázatra. Májusban aztán robbant a bomba, a fideszes Böröcz László országgyűlési képviselő, a Palotanegyedet is magában foglaló 1-es oevk 2022-es fideszes jelöltje benyújtott egy törvényjavaslatot, ami olcsóbban és gyorsabban engedte volna a bérlőknek megvenni a bérlakásokat mindenhol – ez, bár sok bérlőnek jól jött volna, teljesen ellehetetlenítette volna a kerület szociális vagyongazdálkodását, megfosztotta volna ingatlanvagyonának jelentős részétől, és új lendületet adhatott volna a lakásmaffiának. A javaslat végül elbukott a köztársasági elnök normakontrollján (és jelentős tiltakozás bontakozott ki ellene a fideszes önkormányzati vezetők körében is), és lényegében csak a budai Várra értelmezetten lett elfogadva. A kerület júliusban elfogadta az új bérlakásrendeletet, ez a pályázatoknál jobban figyel a rászorultsági mozzanatra, szociális alapra helyezi a bérleti rendszert, és türelmesebb a nem fizető bérlőkkel is. A közszolgálati lakás kategória megszűnt, külön írnak ki pályázatot önkormányzati intézmények, cégek dolgozóinak. A kerületben beindult az önszerveződés: a teljesen önkormányzati tulajdonban lévő házak lakói 100-as Házak Bérlői Érdekvédelmi Csoport néven szervezetbe tömörültek, hogy együtt hatékonyabban érvényesíthessék érdekeiket az önkormányzati tulajdont gyakorló, és számos kritikát kapó JGK-val szemben.

Előválasztás

Rég nem látott politikai lázba hozta a kerületet az előválasztás, két országos egyéni választókerület (oevk) is józsefvárosi érintettségű: a Palotanegyed az 1-es oevk része, a kerület többi maradéka pedig a 6-os oevk-é. Ráadásul a 6-os oevk-ban nem is voltak visszalépések, így itt négy jelölt küzdött meg azért, hogy az egyesült ellenzék színeiben a fideszes (és a többi) jelölt ellenfele lehessen. A DK Manhalter Dánielt, a C8 Csordás Anettet, a Szikra Mozgalom Jámbor Andrást, az LMP pedig Demeter Mártát indította, utóbbi a kampány közben bejelentette, hogy ha megnyeri az előválasztást és a választást is, a Jobbik frakciójába ül majd be. Végül szeptember 30-án Jámbor András nyert, és ő lesz a fideszes Sára Botond kihívója – a kormánypárt végül nem Kocsis Máté indítása mellett döntött, ami beleillik abbaa a sorba, hogy a fővárosban a várható vereségtől védik a nagyobb neveiket, és esélyt adnak a hátsóbb sorokban tevékenykedő jelölteknek.

Az eredmény:

1, Jámbor András (Szikra Mozgalom) – a Párbeszéd, MSZP támogatásával: 3626 szavazat (41,60%)
2, Csordás Anett (C8) – a Momentum, ÚVNP, MMM támogatásával: 2220 (25,47%)
3, Manhalter Dániel (DK) – a DK, Liberálisok támogatásával: 2056 szavazat (23,59%)
4, Demeter Márta (LMP) – a Jobbik, ÚK támogatásával: 815 szavazat (9,35%)

Káptalanfüred

Szintén egész évben téma volt Káptalanfüred, a strand és a gyerek-, sportüdülő ügye. A Fidesz és közeli médiája napvilágra hozta májusban, hogy a káptalanfüredi, önkormányzati strandon (egy részén) vitorláshajók vannak, kiderült, a Vitorlázó Gyermekekért Egyesület (VGYE) bérelte ki három hónapra a területet, és cserébe vitorlásoktatást ígért a józsefvárosi gyerekeknek, és fizet is. Aztán a további bérlethez már közbeszerzést kellett kiírni – ezt is megnyerte a VGYE. A Fidesz folyamatosan napirenden tartotta az ügyet, a „vitorlásmutyi”-t is emlegetve vonult ki az első, pandémia utáni testületi ülésről még június végén. Aztán az önkormányzat belső ellenárzést indított az ügyletet intéző JKN-nél, ami szabálytalanságokat tárt fel különböző területeken, így ott vezetőcsere történt október végén. A Momentum négy képviselője pedig a rendőrségen tett bejelentést az ügyben. Szeptember elején viszont újra megkötötte a korábban felbontott támogatási szerződést az Emmi az önkormányzattal, így ismét 2,2 milliárd forint áll a rendelkezésre a káptalanfüredi sporttábor főépületének felépítésére, amiből 2024-re a tervek szerint elkészülhet az épület.

+1 Közétkeztetés

2020-ról húzódott át a közétkeztetés, a menza ügye. Ekkor bontotta fel az önkormányzat a korábbi, még a fideszes vezetés alatt megkötött szerződést a Klassz Menza Kft-vel, majd egy vészhelyzeti, polgármesteri határozattal megkötött 2020-as, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság által szabálytalannak ítélt szerződés következett. Ezután három részre bontott közbeszerzést írt ki az önkormányzat, amin kisebb cégek is elindulhattak, és végül 350 millió forinttal olcsóbban sikerült szerződni: „az óvodai étkeztetés beszerzési ára mostantól 41 százalékkal olcsóbb, mint az előző vezetés által megkötött szerződés alapján volt. Az alsó tagozatos iskolai közétkeztetés pedig 44 százalékkal lett olcsóbb […] és negyedével lett olcsóbb a szünidei étkeztetés is”. A győztes két cég a péceli FoodHost Catering Vendéglátó és Szolgáltató Kft. nyerte a kiírás első és harmadik részét, az óvodai ellátást, illetve a szünidei gyermekétkeztetési, gyermekétkeztetési és szociális ellátást. A budapesti Eurest Étteremüzemeltető Kft. pedig a második részt nyerte el, az általános iskolai ellátást.