Lejtőnek látszó lépcsősor
Az egyik este a Corvin sétány felől az új irodaház alatt átvezető térségen, az amorf acélszobrok között vágtam át a Tömő utca felé – erre még nem jártam –, és ahogy elindultam az utcára vezető sötétszürke kövezetű lejtőn, hirtelen mintha a semmibe léptem volna. Nem láttam lépcsőfokokat, de nyilvánvaló volt, itt lépcsők vannak valahol, nem lejtő ez, hanem enyhe emelkedésű lépcsősor a szokásosnál szélesebb lépcsőkkel. Végül lábbal tapogattam ki a lépcső szélét, és óvatosan lementem.
Lentről már látszik, hogy lépcső vezet fel a szobrokhoz, de ahogy a nappal készült nyitóképünkön is látható, felülről közelítve a lépcsők éle alig látható, beleolvad a kövezet geometriájába.
Közérdekű bejelentést tettem
Kinek kell ilyenkor szólni? Mit lehet tenni, hogy megszűnjön a veszélyes helyzet? Egyáltalán, ki a felelős, kire tartozik ez az ügy?
Elsőként az önkormányzatot kerestem meg,
s mivel nem tudom, kire tartoznak az ilyen ügyek, a 06 (80) 277-256-os zöld számot hívtam, ami mára egyfajta ügyfélszolgálati feladatot is ellát,
amíg az önkormányzat ügyfélszolgálata ki nem épül. Újságíróként érdeklődtem, vajon kihez fordulhatnék, s pár pillanat múlva közérdekű bejelentést tevő polgárrá változtam. A panaszt felvették azzal, hogy továbbítják az ilyen ügyek felelőséhez, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) városüzemeltetési részlegéhez, ők majd megkeresik az illetékest, és megpróbálják orvosolni a helyzetet.
Azt is megtudtam, hogy ilyen esetben – ha van mobiltelefonja az embernek –
a legegyszerűbb a Józsefváros applikáción keresztül bejelentést tenni,
ahol azonnal képet is lehet mellékelni, és ott az ügyintézés menete is nyomon követhető.
Néhány óra múlva felhívtam a JGK Városüzemeltetési Igazgatóságát. Már tudtak az ügyről, megkapták a zöld számtól, mondta az ügyintéző – máris sínen vagyunk, gondoltam –, „csakhogy nem hozzánk tartozik”. Van tippje, kihez tartozik, kérdeztem. „Hát az nincs, sajnos, esetleg az önkormányzatban tudják, ők adták ki az építési engedélyt.” Patthelyzet.
Az ügyintéző egyébként elmondta, hogy szokott arra járni, az a lépcsősor valóban „szürke a szürkében”, és hogy még az építkezés idején elesett ott valaki, de akkor még nem volt kész a burkolat, szerinte az irodaház üzemeltetőjének kellene intézkednie. Ha nem is hivatalos és nem is konkrét, de nagyon is jó tanács volt ez.
Az emberek többsége idáig sem jut el. Talán azért is, mert amíg nincs baj, megelégszenek azzal, hogy magukban bosszankodnak. De ha baj van, sokszor még akkor sem lépnek, nemhogy azért, hogy megváltozzon a helyzet, de még a jogosan kérhető kártérítésnek sem mennek utána.
A zöld szám, vagy majd az ügyfélszolgálat, nagyon sok esetben megoldást hozhat, de úgy látszik,
amint a hivatal szigorúan vett hatáskörén kívül van a megoldás, azonnal elengedik az ember kezét.
Az én kezemet elengedhetik, megyek tovább, de ez a dolgom újságíróként.
Ezek után a Corvin-projekt beruházóját, a Futurealt hívtam fel, az irodaház üzemeltetőjét kerestem, illetve valakit, aki tudhatja, ki az. „Sajnos nem tudok önnek kollégát kapcsolni, tudna e-mailt küldeni erről, azt továbbítjuk” – kezdődött a recepcióval a süketek párbeszéde. „Legalább azt mondja meg, milyen cégé az épület, hogy őket felkutathassam” – erősködtem. „Konkrétan ezt nem tudom megmondani.” „Mert ezek már eladott épületek?” „Nem tudok róla.” „Még a Futureal kezeli az épületet?” „Igen.” „Akkor a saját üzemeltetésükkel szeretnék beszélni” – mondtam diadalmasan. „Mint említettem, nem tudok kollégát kapcsolni, ezért kértem, hogy e-mailben írjon nekünk egy üzenetet a recepció címére, és azt továbbítjuk.” Ha tudja továbbítani az e-mailt, akkor mégiscsak tudja, kire tartozik az ügy. Reménytelen, a kör bezárult.
Fontos megjegyezni, hogy minden ügyintéző kedves, türelmes, udvarias volt, nem bennük van a hiba.
Megoldás egy kis protekcióval
Eddig tartott a hivatalos út. Felhívtam Radványi Gábort, a Futureal Group főépítészét, aki elmondta, hogy az irodaházat az OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap vette meg, a Bókay és Szigony utca közötti terület pedig, amin az új irodaházak vannak, magántulajdon, a problémát az üzemeltető tudja megoldani. Majd 10 perc múlva elküldte sms-ben Tóth-Bodnár Ágnes elérhetőségét, aki az ingatlant kezelő Futureal Management Kft. munkatársa.
„Első körben én vagyok az illetékes. Ma este megnézem a lépcsősort” – mondta Tóth-Bodnár Ágnes, és megjegyezte, a Corvin Technology and Science Parknak nevezett épületek Magyarországon egyedül kapták meg az amerikai WELL épületminősítést, amiben a biztonságosságot is szigorúan vizsgálják. Nappal, munkaidőben, jegyeztem meg halkan. Amikor másnap reggel felhívtam, azt mondta, „voltam kint a helyszínen, egyeztettem a tulajdonossal és az üzemeltetőkkel, valóban,
mi is látjuk, hogy ez a lépcsősarok nem a legoptimálisabb, mindenképpen intézkedni fogunk,
és nagyon köszönjük, hogy felhívták a a figyelmünket erre”.
Mindezt írásban is megerősítette Tóth-Bodnár Ágnes, vázolva a legoldást is: „Annak érdekében, hogy a lépcsőfokok elkülöníthetőek legyenek megfontoljuk a lécsőfokonkénti fényforrások beépítésének lehetőségét, vagy a lépcsősarkot biztonságosan elválasztó pollerek vagy korlát felszerelését, mely a közlekedést is segítheti és egyértelműsíti a szintkülönbségeket. A biztonsági szempontokat figyelembe véve a műszaki lehetőségeket minden esetre elkezdtük feltérképezni, és a szükséges lépéseket a balesetek megelőzése érdekében meg fogjuk tenni.”
A Józsefváros Újság elintézi, mondhatjuk, s egyik szemünk nevet, a másik sír.
Ha nem is könnyen, de végül gyorsan elindult a megoldás felé az ügy –
ellenőrizni fogjuk.
Akin múlik, az azonnal intézkedett, és erre – különösen a megakadó hivatalos utat látva – egyáltalán nem számítottam.
Nyitókép: Mile Máté
