A (fél)sikerről Cseh Katalin Karácsony Gergely főpolgármesterrel közös posztban, a Momentum pedig közleményben számolt be.
Ezekben azt írják, hogy a hír nemcsak Budapest, hanem valamennyi város számára óriási jelentőséggel bírhat, főleg a Fidesz által kivéreztetettek vonatkozásában. Ha a források közvetlen a kezdeményezettekhez érkezhetnek meg, azaz az önkormányzatokhoz, amik sokkal inkább tisztában vannak a lakosság igényeivel, mint a távolabbról mustráló állam, úgy a fejlesztések valóban az ott élők érdekeiket szem előtt tartva valósulhatnak:
a pénzt arra költhetik, amire ténylegesen szükség van.
A közleményben kitérnek rá: az elmúlt időszakban a Magyarországra érkező uniós pénzek – a Fidesz-kormány hibái, bűnei és kompromisszumképtelensége miatt – veszélybe kerültek. Majd azzal folytatják, az uniós helyreállítási alap milliárdjai a fideszes korrupció miatt elakadtak – vagyis a kormány tervét nem fogadták még el Brüsszelben, a választásig nem is lesz megegyezés. A Fidesz szerint a nemzetközi LMBTQAI-lobbi bosszújáról van szó.
A jelentés más témákat is érint, így többek között az oktatást, a digitalizációt, a klímaváltozást, a nemek közti egyenlőség kérdését, de a családon belüli erőszak, valamint a nők fizetetlen és alulfizetett gondozási munkájának problémáját is.
Karácsony úgy véli, a Cseh-jelentés elfogadása nagyon komoly segítség lehet a városoknak, az önkormányzatoknak és vállalkozásoknak a covid utáni talpraállásban.
Hogy a városok valóban pályázhatnak-e majd, az azonban még nem dőlt el, mert a jelentés, ami jogszabály-módosításokat javasol az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, éppen e kettő intézmény jóváhagyására vár, és korántsem biztos, hogy zöld utat kap. A Tanácsban a magyar és a lengyel kormány is képviselteti magát, és egyiknek sem érdeke, hogy ellenzéki vezetésű nagyvárosai közvetlenül férjenek az uniós forrásokhoz – hívja fel a figyelmet a 444.hu. Márpedig a tagállamok vezetőiből felálló Európai Tanácsban teljes konszenzus kell a döntésekben.
A 444 cikkében azt is felvetik, hogy a pályáztatás jelenleg a tagállamok infrastruktúráján keresztül történik, a Bizottságnak erre alkalmas irodája sincs, ahol a pályázatokat fogadhatná, erre is áldozni kellene a pozitív döntés esetén.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
