Februárban a Nemzeti Múzeumban a Hónap Kincse egy különleges aranyérem, amiből csak négy darabot adtak ki. A kiállításon látható egyetlen fellelt példánya Józsefvároshoz is kötődik, mivel a Ganz-gyár zseniális mérnöke, Bláthy Ottó kapta életművének elismeréseként.

L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Heisler András, a Mazsihisz elnöke mutatta be a hónap műtárgyát, a Hónap Kincse sorozatban február 21-én a Nemzeti Múzeumban. L. Simon elmondta, hogy a kiállítással a mecénásság fontosságára szeretnék a figyelmet felhívni. A kiállított arany emlékérem – amit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) adományozott 1909-ben Bláthy Ottó Titusznak, a Ganz-gyárban kisérletező világhírű feltalálónak, a modern elektrotechnika megalapozójának – a sokféle ügyet pénzzel is támogató Wahrmann Mór nevét viseli.

Wahrmann, és ezt már Heisler András fejtette ki, a dualizmus korának kiemelkedő politikusa volt, az első pesti izraelita hitközség főrabbijának unokája. A neológ felekezet egyik vezetője volt, az első zsidó vallású országgyűlési képviselő és Budapest városegyesítésének indítványozója. „Az nem igaz hazafi, ki felekezetéhez nem ragaszkodik, az nem jó polgár, ki felekezetét elhanyagolja. Lángoló honszeretetünk kell, hogy karöltve járjon a felekezetünk iránti törhetetlen hűséggel, odaadással” – írta.

Wahrmann Mór sikeres kereskedőként bőkezű mecénás volt – akit olyanok követtek később, mint báró Hatvany (Deutch) Lajos, az „utolsó mecénás” vagy Baumgarten Ferenc –, 50.000 akkori forintot hagyományozott az MTA-ra. Ennek kamataiból adományozták a róla elnevezett díjat, amit tudósok, mérnökök, feltalálók kaptak meg 1897 és 1933 között 13 alkalommal.

Az első négy díjat, a 371 gramm súlyú, 80 mm átmérőjű, a híres bécsi vésnök, Anton Scharff által készített aranyérmeket Mechwart András, Bezerédj Pál, Bláthy Ottó és Borbély Lajos kapták meg. A későbbi kitüntettek már a díj pénzértékét kérték. Ma egy ilyen súlyú érme felvásárlási ára közel 11 millió forint, és ebbe nincs beleszámítva művészi kvalitása és ritkasága. A négy aranyéremből ugyanis csak Bláthy Ottóé maradt ránk, amit a múzeum 2021-ben vásárolt meg.

Az érmet a körmöcbányai Magyar Királyi Pénzverdében verték, háromévente egyet. Előlapján Bláthy Ottó Titusz neve, az Akadémia címere és allegóriája, Hébé istennő alakja, hátoldalán pedig Wahrmann kereskedelem- és iparfejlesztő, valamint városegyesítő munkájának jelképei láthatók, Vulcanus isten vállán a kalapáccsal, Mercurius és Budapest látképe a Lánchíddal és az Akadémia épületével.

Be nem tartott interjúígéret

A sajtóbemutatóra úgy mentünk, hogy rövid interjút fogunk tudni készíteni L. Simon Lászlóval – erre a meghívó lehetőséget is ígért. A Múzeum tervei ma már túlnyúlnak a Múzeumkerten, így érintik a Bródy Sándor utcai Ádám-palotát is, megkérdeztük volna, mikor újítják fel, és mi lesz benne. Az MNM és a Várkert Bazár közötti megállapodásról is kérdeztünk volna, ide évente 2 tárlatot ígér a Múzeum, ezt hogy tudják megvalósítani? Végül arról is kérdeztünk volna, hogy az MNM kerítésén először a 2006-os rendőrattakkal kapcsolatban jelent meg kiállítás, politikailag exponált módon, vajon erre van-e joga a nemzet múzeumának?

Azonban, bár igyekeztünk, nem tehettük fel a kérdésinket L. Simon Lászlónak. Interjúkéréseinkre sem válaszol a múzeum.

Nyitókép: Huszár Boglárka