Hogyan kerülnek az előterjesztések a bizottság elé?
A szakmai szervezetek előkészítik az anyagot. Leggyakrabban a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-től (JGK) érkeznek, de a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN), az önkormányzat vagy a Rév8, vagy bármelyik képviselő is készíthet előterjesztést.
Milyen ügyekkel foglalkoznak?
Sok témában tárgyal a bizottság. Általában az említett szervezetek kezdeményeznek egy folyamatot valamilyen szakmai ügyben. Például a tulajdonosi bizottság dönt a kerület vagyonának hasznosításáról. A JGK előterjesztése alapján a bizottság írja ki az ingatlanhasznosítási pályázatokat, határozza meg a feltételrendszert, majd bírál. Az összes szempontot figyelembe kell venni: mi az önkormányzat érdeke, a bérleti díjakat, megtérülési időt, vagyongazdálkodási szempontokat, piaci szempontokat. A parkolással kapcsolatos előterjesztésekről is itt születik döntés, de az eladó épületek előterjesztési joga is a bizottságnál van: ha van egy lebontandó ház, és azt értékesíteni szeretnék, ennek a kiírását a bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. Ennél a bizottságnál vannak az elővásárlási jogokról való lemondások is. Tehát elég nagy hatáskörrel és mozgástérrel rendelkezik.
Hogyan döntenek az egyes ingatlaneladásokról?
Minden eset egyedi, de vannak közös nevezők. A főépítész mondja meg, hogy milyen állapotú egy ingatlan – például életveszélyes, bontandó. Ezt követően a vagyongazdálkodási tervbe bekerül az ingatlan értékesítésre. A JGK megírja az előterjesztést, készíttet egy hivatalos értékbecslést, és ezt hozza a bizottság elé, utóbbi pedig eldönti, hogy milyen pályázati formában szeretné az ingatlant értékesíteni. A bizottságnak van rá lehetősége, hogy újrabecsültesse az ingatlant, ha például túl alacsonynak találja az egyébként külsős cég által végzett becslés értékét, esetleg más szempontokat is szeretne szerepeltetni. Az eddigi gyakorlat szerint nyílt, kétfordulós pályázatok vannak, bárki licitálhat, aki a legtöbbet ígéri, az viszi az ingatlant. Az előző két évben átlagosan 2-3 ingatlant adtunk el évente. Az eladásokból származó bevételt felújításra és fejlesztésekre fordítja a kerület.
Mi a folyamata egy üzlethelyiség bérbeadásának?
Az igénylő tesz egy javaslatot az árra, majd a JGK készíttet rá egy értékbecslést, amit a bizottság elé terjeszt. Ez megvizsgálja, indokolt-e az összeg, olyan tevékenységet szeretne-e végezni a bérlő, ami illeszkedik az önkormányzat koncepciójába az adott területen, majd elfogadja vagy elutasítja az ajánlatot, esetleg módosítva fogadja el. Ha például a módosítást a bérlőjelölt nem tudja elfogadni, újabb javaslatot tehet. Fontos azonban elmondani, hogy minden bérbeadás nyílt pályázaton dől el. Több pályázó közül a bizottság választja ki a győztest. Tehát bárki is tesz ajánlatot egy ingatlan bérbe vételére, azt csak pályázati úton nyerheti el.
2021 végéig 500 milliós értékhatárig dönthetett a bizottság, ez 2021 végén 150 milliós értékhatárra csökkent. Mi ennek az oka? Amikor nagy értékű dolgokról kell dönteni, akkor minél többen látják, minél inkább érvényesül a transzparencia, annál biztosabb, hogy jó döntés születik. Most a 150 millió fölötti ingatlaneladások a képviselő-testületi ülés elé kerülnek, ami nemcsak nyilvános, de online is közvetítik. A pályázati kiírás elindítása továbbra is a bizottság feladata, azonban az elbírálás 150 millió fölött már a testületé.
| Civil kontroll és szabályok: Négy külsős tag van a bizottságban, ebből egyikőjük C8-as. Emellett van három tag a Közösen Józsefvárosért frakcióból, kettő a Fideszből. A bizottság kéthetente ülésezik, minimum öt tagnak kell jelen lenni ahhoz, hogy érvényes döntés szülessen. |
Nyitókép: Huszár Boglárka
