Először csak annyit szerettük volna megtudni, hogy a józsefvárosi ukrán nemzetiségi önkormányzat hogyan vesz részt a menekültek segítésében. Kalmár Zoltánné elnök elmondta, Budapesten a fővárosi ukrán nemzetiségi önkormányzat koordinálja a segélyezést, ők is nekik segítenek. Idén húsvétot sem Józsefvárosban, hanem közösen fogják megtartani, ennek helyszíne előreláthatólag a Váci utca lesz, ahol az ukrán görögkatolikus egyházközség működik a Szent Mihály-templomban, és a menekültekkel együtt várhatóan nagyon sokan lesznek.
Amikor Hartyányi Jaroszlavát, a fővárosi ukrán nemzetiségi önkormányzat elnökét hívtam, azt kérte, találkozzunk Józsefvárosban, méghozzá a Ciklámen Idősek Klubjában, ahol a Mozgó Protkó Vidám Csoport által gyűjtött adomány átvételére tart éppen, a héten már második alkalommal.
A II. János pápa téri Ciklámen klubban hangos ének fogadott, aztán elkomorult a hangulat. Hauer Judit, a közéletben igen aktív csoport vezetője kért szót: „A lelkünk sír, amikor a háborúról, a vétlen áldozatról, a pusztításról hallunk. Ezért,
amikor megkaptuk a 13. havi nyugdíjunkat, és kifizettük az éves vízszámlát, úgy gondoltuk, a megmaradt kis pénzünket összeadjuk, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik most önhibájukon kívül szenvednek.”
Felkeresték Hartyányi Jarojszlavát a Hajós utcai Ukrán Kulturális és Dokumentációs Központban, aki elmondta, hogy játék, ruha és cipó most elegendő már számban gyűlt össze, de nagy a szükség hálózsákra, tisztasági eszközökre, tartós élelmiszerekre. Ezért a csoport az összeadott 53 500 forintját ezekre költötte, és ezért is látogatott el március 10-én Hartyányi Jaroszlava hozzájuk.
„A Ciklámen, illetve a Mozgó Protkó csoport már másodszor nyújt segítséget, és Józsefvárossal is folyamatos az együttműködés” – mondta Hartyányi Jaroszlava. Szili-Darók Ildikó alpolgármesterrel tartanak kapcsolatot, akinek révén jó néhány menekült családnak sikerült már átmeneti helyet találni, de tartottak már közös ökumenikus imát is a kerületben.
Az adományokat konkrét kérésre gyűjtik, a Mozgó Protkó csoport adománya például a Nyugat-Ukrajna határán fekvő Hmelnickij város kórházának megy. A háború kezdetén a kórház készleteit a frontra irányították, az ostromlott Kijevbe, Szumiba, Harkivba, és most bajban vannak, mert kifogytak a felszerelésből.
Személyes kapcsolatokon, a polgármesteren és a nőszövetségen keresztül jutott el hozzájuk a kórház kérése, mondta Hartyányi Jaroszlava. A moldáv határhoz közeli Hmelnickij egyébként multikulturális város, lengyel, zsidó, moldáv kultúra keveredik az ukránnal.
A budapesti urkán közösség a magyarországi ukrán görögkatolikus egyházzal együttműködve dolgozik. Itt a negyvenes évei elején járó Damján atya (Damjan Haborij) a szervezés motorja, ő gyűjtötte össze a helyi fiatokat – akik Jaroszlava asszony szerint mint a hangyák dolgoznak. Naponta indulnak kisbuszok Ukrajna felé adományokkal, oda, ahol a legnagyobb a szükség. „A mieink visszafelé a határtól Pestig kísérik a menekülteket”, mondta, a határon tolmácsok segítenek. Az első nagy fogadóhely Nyíregyháza, ott is van ukrán önkormányzat, szintén az egyházzal közösen dolgoznak, sokan innen indulnak tovább Pestre. A menekültek vonaton és a BKK járatain útlevéllel ingyen utazhatnak, és ingyen parkolhatnak Józsefvárosban is.
A többség most csak 3-4 napot tölt Magyarországon, és megy tovább. Az első menekülthullámnak van hova felszívódnia, mert 5 millió ukrán dolgozik külföldön, ebből csak Lengyelországban másfél millió. Ezért nincs szükség táborokra,
azonban a második menekülthullám sokkal nagyobb kihívást fog jelenteni.
„Ha nem áll le a háború, s netán Kijevet beveszik, nagy bajban leszünk, mert akkor azoknak is menekülniük kell, akiknek már nincs hova menniük” – magyarázta Hartyányi. „Remélem a magyar kormány felkészült erre” – teszi még hozzá, de a nyugdíjasok kétkedve jegyezték meg, „egy vécé van a Keletiben, hogyan készült fel?”
Sok család érkezik iskolás gyerekekkel. Egyelőre még nincs tömeges igény az oktatásukra, de azért vannak elegen máris:
az ukrán egyház iskolájában ötven 8–13 év közötti menekült gyerek tanul.
A Ward Mária iskolában termeket bérlő ukrán iskolában nemcsak ukrán nyelvet és népismeretet tanítanak szombatonként, de az összes közismereti tárgyat is, és az étkeztetést is megoldották. Reggel 9 és este 6 között az egész heti tananyagot átveszik.
Érkezett 50 gyerek egy csoportban a kijevi állami artistaképző intézetből is, ők 10–15 évesek. Kollégiumban laktak, és a szüleik nélkül hozták át őket, amikor a harcok kitörtek. A kijevi és budapesti cirkusz között hagyományosan jó a kapcsolat. „Az elhelyezésük, taníttatásuk ügyében most megyek Karácsony Gyergelyhez segítségért, aki már előzetesen felajánlotta a főváros támogatását a közösségünknek” – mondta Hartyányi Jaroszlava.
„Köszönjük a magyar társadalomnak és a fővárosnak, hogy megmozdultak,
ami mégis fáj nekem, az a Facebookon is folyó magyar nyelvű ukránellenes propaganda, ami lejáratja Magyarországot.
A magyar titkosszolgálat hol van ilyenkor?” – jegyezte még meg, és beszámolt még egy közös megmozdulásukról is, amikor március 9-én, nemzeti költőjük, Tarasz Hrihorovics Sevcsenko 208. születési napján, a Külügyminisztérium közelében levő szobránál tartottak gyűlést, majd Orbán Viktornak és Szíjjártó Péternek címzett petíciót adtak át.
A petíció két pontjából a Ukrajna európai uniós csatlakozását támogató kérésre pozitív választ kaptak a jelen levő államtitkártól, az „égbolt zárását” indítványozó kérésre azonban nem jött reakció – ezt azóta a NATO is elvetette, mert a háborúba való aktív beavatkozásnak minősülne, ami kirobbanthatná a harmadik világháborút.
Nyitókép: Mile Máté
