Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János 2022. február 1-én közleményben tájékoztatott arról, hogy az előző napon megtartott jelöltállító közgyűlésükön nem született kompromisszumos megoldása, eredménytelenül zárult. Mivel azonban a jelöltállítás törvény szerinti határideje február 1-e volt, ez azt jelenti, hogy
az április 3-i országgyűlési választások után biztosan nem lesz a magyarországi roma nemzetiségnek képviselete, de még csak szószólója sem a parlamentben
a következő ciklusban.
Hogy a roma kisebbség nem állított listát, nem is szavazhatnak rájuk azok a magukat romáknak vallók, akik korábban az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérték felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe. A választási törvény ugyanis úgy rendelkezik a 249. paragrafus 2. pontjában: „a választópolgár nemzetiségi adatát a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával”.
Tehát ők a rendes országos pártlistára fognak szavazni, mint minden nem kisebbségi polgár.
A Vox Populi választási kalauz választási szakértő Facebook-oldal közben egy meglehetősen érdekes dologra hívta fel a figyelmet kedden, miszerint hiába tudható, hogy nem lesz nemzetiségi listája az ORÖ-nek, mégis
egyre nő a roma nemzetiségi listás szavazásra regisztráltak száma.
A Nemzeti Választási Iroda valasztas.hu weboldalán megtekinthető, hogy jelenleg a parlamenti választásokra is kiterjedően roma nemzetiségi szavazóként majd 33 ezer választásra jogosult polgár regisztrált. Ez a szám így alig pár százzal marad el a német nemzetiségi szavazóként regisztráltak mögött, és elegendő lehetne akár egy parlamenti mandátum megszerzésére is – foglalják össze az oldalon. (Ha ugyanis egy nemzetiségi lista egy szavazatot sem kap, szószólót mindenképpen küldhet a parlamentbe, a lista élén álló személyt. Ha viszont elegendő szavazatot kap, rendes képviselője vagy képviselőik lesznek, mint amilyen Ritter Imre német nemzetiségi képviselő volt 2018. és 2022. között.)
Vélhetően a magukat február 1-e óta regisztrálók egy része nem értesült az ORÖ-ben történtekről, a Nemzeti Választási Irodának pedig nincs ebben az esetben tájékoztatási kötelezettsége – számolt be a merce.hu kérdésére Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője.
Nyitókép forrása: Faceboook / ORÖ
