A célközönség pedig nem más, mint a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb, legkevésbé informált, sokszor mélyszegénységben élő rétegei, akiknek a szavazatért cserébe felajánlott pár ezer forint is sokat számít.
A Ne add el a hangod szerzője, Mizó szerint a dal üzenete rövid és egyszerű: „arról szól, ha április 3-án szavazni akarsz, akkor ne hagyd magad befolyásolni, és
ne add el a szavazatodat 5 ezer forintért vagy egy zsák krumpliért.
A dal mindenkinek szól, ez egy olyan általános probléma, amit nem lehet csak úgy besöpörni a szőnyeg alá, mondja a dalszerző.
Az ötlet egyébként nem tőle, hanem Farkas Franciska színésznőtől származik, aki már korábban is kapcsolatba került a témával, mégpedig az Unhack Democracy projekt keretében. Itt rövid videókat gyártottak le annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a választások tisztaságának fontosságára: „egy közmunkásokról szóló jelenetben szerepeltem, ahol is a polgármester elmondja, hogyan is lesz majd a szavazás menete, hogy
hova kell húzni az ikszet, és hogy a szavazólappal együtt egy szelfit is kell készíteni bizonyítékként, különben nem lesz közmunka.
Innen jött ez az ötlet, és habár sok olyan kezdeményezés van, mely a tiszta választásért száll síkra, de én úgy éreztem, hogy szólni kell egy specifikusabb réteghez is, akikhez egyébként nem nagyon szoktak szólni, ahhoz a réteghez, akik a legjobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy megzsarolják őket a szavazatukért cserébe” – mondja a színésznő.
Szerinte ezt a réteget „kényük-kedvük szerint rángatják jobbra-balra évről évre, miközben sokszor azt se tudják, hogy mit hoz a holnap, arra a jelenségre szerettem volna felhívni a figyelmet,
mára már bevett szokás lett a mélyszegénységben élőket megzsarolni.”
A videoklip csak az első eleme a projektnek, a következő lépés már interakcióra is buzdítani fogja a közönséget: „egy TikTok kihívást szeretnék elindítani, melynek az a lényege, hogy aki egyetért a céljainkkal, készítsen szelfi-videót magáról, és töltse fel a valamelyik social media oldalunkra. Ezekből a videókból aztán még a választások előtt újabb kisfilmet vágunk majd” – avat be a további tervekbe Franciska.
Emellett összekötötték a „Ne add el a hangod” projekthez tartozó Facebook és Instagram oldalaikat, valamint a TikTok és Youtube csatornáikat olyan jogvédő szervezetekkel, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), ahol jogvédelmet lehet kérni ingyenesen: „ha valaki tud arról, hogy valakit megzsarolnak, vagy akár őt magát próbálják meg befolyásolni, akkor ezeken az oldalakon tud segítséget kérni. Az anyagi szegénység sajnos az információszegénységgel is együtt jár, sokan nem tudják azt, hogy
a szavazatvásárlás, zsarolás 3 évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után,
arról meg még kevésbé tudnak, hogy ilyen esetekben van kitől segítséget kérni” – mondja Franciska.
Szerinte egy diktatúrának legerőteljesebb tünete az öncenzúra, amikor a retorzióktól tartva nem mernek kiállni a jogaikért az emberek: „amikor az ember csak ül egyedül a sötétben, és nem mer csinálni, nem mer szólni semmit, mert attól fél, hogy elveszíti a megélhetését, ha nem úgy cselekszik, ahogy a hatalmasok elvárják tőle”. A mélyszegénységben élők között nagyon sok a roma ember, ezért a cigányok szavazataira nagyon sokan aspirálnak: „olyan emberekről van szó, akik szegények, és mivel
a legtöbb szegény ember roma, ezért ők válhatnak a legkönnyebben a csalók prédáivá.
Generációk óta ebben a helyzetben tartják őket, és a csalni szándékozók hamar rájöttek arra, hogy mennyire könnyű ezeket kiszolgáltatott embereket fillérekkel megvásárolni”.
Farkas Franciska szerint ők nem szeretnék megmondani, hogy ki hogyan válasszon, csak arra szeretnének ösztönözni mindenkit, hogy éljen a szavazati jogával, és külső befolyástól mentesen szavazzon.
Nyitókép forrása: youtube
