Sorra jelennek meg a különböző közvélemény-kutatási eredmények a választás várható eredményeivel kapcsolatban, a legtöbb azonban nem vállalkozik arra, hogy megmondja, milyen összetételű lesz a parlament a kormányalakítás után. Legtöbbjük még csak arra sem vállalkozott, hogy kimondja, ki nyeri meg a választásokat, csak valószínűségekről beszélnek. És ezek a különböző kutatások gyakran egymásnak is ellentmondanak. Mi ennek az oka? Mi a gond ezekkel a kutatásokkal? Mire lehet következtetni belőlük és mire nem?

Tóka Gábor – aki Vera and Donald Blinken Open Society Archives nevű gyűjteménynél kurátor és kutatóprofesszor a CEU-n, több mint 30 éve foglalkozik választói magatartás, a kutatás-módszertan, és a választási rendszerek vizsgálatával – a Facebookon követhető blogján, Vox Populi választási kalauz néven jelentkezik rendre a témával kapcsolatos posztokkal, hogy rendet vágjon a fejekben a politikai véleménykutatásokkal kapcsolatban. Több intézet felméréseit fogja össze és értelmezi a nagyközönség számára, de teret ad választási joggal, választási földrajzzal foglalkozó más szakemberek véleményének is.

Podcastunkban a fenti kérdéseken túl az aktuális választással kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, például hogy mennyire tematizálja a háború a választást, és vajon a finisre tartogatnak-e még hasonló botrányokat, melyek a 2019-es önkormányzati választást megelőzően robbantak. Egyáltalán milyen hatása lehet egy ilyen „bombának”, befolyásolhatja-e egy korrupciós vagy szexbotrány a választás kimenetelét? És milyen esélyeik vannak a kisebb pártoknak?

Powered by RedCircle

A beszélgetés végén pár – jóslatnak nem minősíthető – valószínűségi becslés is elhangzik.

Pálinkás János podcastja a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg. De feliratkozhat ránk a Spotify, a Google és az Apple rendszerében is.