Elvonatkoztatva a tábor múltjától, korábbi idilli képétől és gyermektábor mivoltától, első ránézésre olybá tűnik,

mintha egy luxusüdülőhöz érkezne meg az ember:

a hatalmas, némileg még fákkal is tarkított területen hat modern, emeletes egyen-apartmanház áll portaépülettel, új fitneszparkkal és sportpályával. Közelebbről szemügyre véve viszont egy félig lebontott épület maradványai és egy hatalmas sittdomb akasztja meg az ábrándozó tekintetet.

Vaddisznók, moha, szemét, férgek

A főbejárati rész, ahová parkolókat terveztek, nem készült el, leginkább gaz fedi.

A bejárat most a korábbi hátsó bejárat, ide új kerítést húztak, egyszerű, de nagyszerű, bár imitt-amott megbontották

az arra kószáló szarvasok és vaddisznók, amik naponta átcsámborognak a területen.

A betonalap magasabbra emelésével kevesebb lenne a hívatlan vadvendég.

Viacolorral kirakott járda vezet épülettől épületig, a sportpályákhoz is. A fák árnyékában meghúzódó pályák (pontosabban egy dupla pálya) gumiborítása még viszonylag jó állapotban van, egyes részein azonban már utat tört magának a természet, nagyobb felületét moha borítja. A mellette lévő fitnessz/street workout park jó állapotban van. Az eredeti főbejáratnál a korábban ebédlőként működő épület romjai árválkodnak. Csak az egyik falát hagyták meg. Körbejárva érthetővé válik a funkciója: a tábor gigantikus villanyórarendszere azon függ, lényegében a szabad ég alatt – esőben ez maga lehet az életveszély.

A látvány siralmas,

főleg, mert mellette egy focilabdapálya méretű területen – ahol korábban fák álltak, amiket az építkezés miatt kivágtak –, óriási szeméthalom tele sittel, építkezési hulladékkal, vöröskő szikladarabokkal, törött beton vázatartókkal, és még a tetejébe gazzal benőve. Az i-re a pontot a villanyszekrény és a szemétdomb között a földből termetes férgekként feltörő hatalmas fekete gégecsövek teszik fel. Félbemaradt az átvezetékelés, a villanyórától a csövekben menne a kis házakhoz az áram.

Akadálymentesített szoba egy van

Pozitívum a nagy slamasztikában, hogy a járda kerekesszékkel is járható, az akadálymentes közlekedés így megoldott. A bejárathoz közelebb eső házban van az egyetlen egy szoba a fogyatékossággal élő emberek részére akadálymentesített mosdóval, elektromos ablaknyitóval felszerelve.

A pavilonok nagyjából 120 négyzetméteresek, emeletenként 3-3 szoba van, összesen 36. A szobákhoz külön fürdőszoba tartozik. Villanybojler szolgáltatja a meleg vizet, tusolni a függönnyel „elszeparálható” zuhanytálcán állva lehet.

– egy gyerektáborban ez elég nagy felelőtlenség, borítékolható az ázás.

Hulló vakolat, beázások

A szobákban komforthőmérséklet uralkodik: 36 olajradiátorral fűtenek, mert fűtési rendszere még nincs a házaknak, bezzeg a kábeltévé-csatlakozó ott lóg mindegyikben. Súlyos tízmilliók kellenek majd a fűtésrendszer utólagos beszereléséhez, vagy el lehet felejteni a szezonon kívüli használatot. Folyamatosan kell szellőztetni a fűtés mellett, mert több szobában probléma a vizesedés, e nélkül bepenészednének.

Több épületben kisebb-nagyobb ázásfoltokat láttunk a plafonon és az oldalfalakon. Van olyan szoba, ahol annyira súlyos a helyzet, hogy a bejárat melletti sarok már széles sávban megsárgult, hullik le a vakolat. A víz nemcsak a falakon talál utat magának a szobákba, helyenként a rosszul lerakott küszöbök alatt is befolyik, mert a lankák ide vezetik a vizet.

Drágán épült, lepukkanó pavilonok

A lépcsők és gangok eredetileg járólapozva lettek, ám valamilyen oknál fogva erre ráhúztak egy szürke műgyantaszerű réteget, ami csúszós lesz, ha esőt kap. Enyhén szólva ez sem ideális egy gyerektáborban. És úgy tűnik, nem is időtálló: felpúposodott, megrepedezett, néhol darabokban elvált az alatta lévő kerámiaburkolattól. Valószínűleg itt is az alászökő víz okozhatta a problémát. Az oldalszegélyek is válnak el a faltól. A vízfolyások nyomai arra engednek következtetni, hogy a lépcsőházak lefolyórendszere sem kifogástalan. A házak mindegyikében keletkezett már kár:

Pedig a házak darabonként 80 millióba kerültek 2018-ban – és abban az időben egy ilyen méretű újépítésű családi ház megközelítőleg sem került ennyibe. Végül pedig

a tábor területén történt teljes átalakítás 1,1 milliárd forintnál állt meg,

legalábbis erről számol be a 2018. december 18-ai képviselő-testületi előterjesztés táborfejlesztéssel kapcsolatos melléklete. Ebből az is kiderül, hogy csak a földmunka és az irtás több mint 94 millióba került.

Miért nincs még készen?

A Pikó vezette önkormányzat 2021 őszén kapta meg azt az előzőleg visszahívott 2,2 milliárdos kormányzati támogatást, amiért még 2017-ben lobbizott az akkori polgármester, Kocsis Máté, hogy az addig a beruházást tao-pénzből finanszírozó veszprémi kézilabdaklubbal szakítva, önállóan fejezze be a káptalanfüredi tábor fejlesztését. A táborfelújítás előzménye dióhéjban:

Kocsis Máté, Józsefváros volt polgármestere 2014 nyarán arról beszélt, hogy a következő 2-3 évben felújítják a tábort, amire a 2015-ös költségvetésben 52 millió forintot különítettek el. Az áprilisi testületi ülésen az akkor már a Magyar Kézilabda Szövetséget vezető Kocsis által beadott előterjesztés szerint „a tábor fejlesztésének költsége az előzetes számítások alapján rendkívüli terhet jelent az önkormányzat számára”, ezért az bevonná – az akkor még Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó – veszprémi kézilabdaklubot, az MKB-MVM Veszprém Kézilabda Zrt.-t, és tao-pénzből közösen fejlesztenék a területet. (Innentől kezdve fut a program gyermek- és utánpótlástábor fejlesztése címen.)

A kezdeti tervezés meglehetősen ambiciózus volt,

a 6 pavilonon és a portaépületen kívül külön hotelépületről és sportcsarnokról is szólt a fáma (ezek a második ütemben készültek volna el), ezért „fástalanították” a 3,2 hektáros területet egy részét.

Simicska viszont a 2014-es választás után kegyvesztett lett (2015. február 6., G-nap), így a projektet nem lehetett befejezni a menet közben nevet is váltó, akkor már Veszprém Handball Team Zrt.-vel. Bár a 2,2 milliárdos kormányzati támogatás már 2017 végén megvolt, a klubbal az egyezkedés nem ment gyorsan, mert mintegy378 milliót kértek a lezárásért (az eddigi beruházások 30 százalékát).

A 2019-es önkormányzati választások hajrájában

Sára Botond (2018-ban beiktatott) polgármester a tábor felújítását már kampányszlogenként is használta.

Ám akkor jött a hirtelen fordulat: Sára megbukott, Pikó lett az új polgármester. Az állam pedig hirtelen kifarolt az üdülő támogatása mögül, a pénzt 2021 tavaszán visszautaltatták az EMMI-nek, de aztán újabb tárgyalások után az önkormányzat újra lekérhette a támogatást.

Mi a jövő?

Úgy tűnik, a 2015 óta húzódó káptalanfüredi táborfelújítás 2 év múlva lezárul,

a tábor megnyitja kapuit. Legalábbis az újra megítélt, „sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztésére” szánt 2,2 milliárdos állami támogatás végfelhasználási ideje 2024. június 1., az önkormányzat pedig május végére át is adná a létesítményt.

Most a tervező kiválasztásának beszerzési eljárása folyik, a tervezés áprilisban kezdődhet, kész tervek ez év októberére várhatók.

Az újabb építkezés az ütemezés szerint 2023. januárjában indulna. Elvégzik a kész épületek javítási munkáit, felszerelik a fűtést, bebútorozzák a szobákat. Nekilátnak a főépület megépítésének is, ami legalább 50 fő részére biztosít majd szállást, helyet kap benne egy többfunkciós foglalkoztatóterem, ahol kézműves és sportfoglalkozások egyaránt megtarthatók, betegszobák, irodák, és egy legalább 500 adag étel elkészítésére alkalmas főzőkonyha is a megfelelő kiszolgálóhelyiségekkel, étkezővel, áll az előterjesztésben.

A megvalósítás során a környezettudatos és környezetbarát megoldásokra törekedtek, mert cél, hogy a tábor üzemeltetése takarékos és környezetkímélő legyen. Szintén ebben az ütemben épül 2 játszótér, a parkoló, és kerülhetnek még be a tervbe pingpong-asztalok, futókör vagy egyéb sporteszközök is.

A tábor kialakítása lehetővé teszi, hogy téli üdülésre is alkalmas legyen, május és szeptember között elsődlegesen gyermekcsoportok fogadását helyezik majd előtérbe, de erdei iskolát is tarthatnak majd.

Nyitókép: Nagy Dániel