A TE†ÉN közössége fiatal gyülekezet, hivatalosan még nem is része a református egyháznak. A Salétrom utcai családias, régi gyülekezetben kapott biztatást Lakó István lelkész új közösség teremtésére 2010-ben. Érdekelte, el tudja-e mondani nem hívőknek, hogyan segít Jézus az emberen, miként ad megoldást a függőségre, a család széthullására. Józsefvárosi ő maga is, és amikor hazafelé sétált a sötét utcákon a Diószegi felé, azon gondolkodott, hogyan tudná itt „felkapcsolni a villanyt”, ebben a kettős, magyar-cigány világban.

2012-től van a közösségnek helye, a Kis Fuvaros és a Homok utca sarkán egy volt kefeboltban. Lakó társa a közösségépítésben a cigány származású Márton Richárd, aki egyébként intézeti nevelő. Márton úgy gondolja, ne a nehéz sors határozza meg a romák identitását, mert az gátolja őket a kibontakozásban. Az istentiszteleten nem a bajokról beszélnek, hanem arról, ami aktivitást visz az életükbe, ez hívőként a Jóisten jelenléte és a közösség ereje, ami segítséget jelent a hétköznapokban is. A közösség fele-fele arányban roma és magyar, a magja 15 ember. Itt az elköteleződést nagyon komolyan veszik, „tanítvánnyá” szeretnének válni. Az istentiszteleteken 30-35 ember vesz részt, vannak „úton levők” és vendégek is, többen nem is férnének el itt. Ebből a nagyobb közösségből jönnek azok az önkéntesek is, akik a gyülekezet társadalmi tevékenységében segítenek.

Tanodát tartanak fent, ahol mentor és önkéntesek segítenek egyénileg 25 környékbeli gyereknek a tanulásban. A bolt előterét ezért foglalják el iskolai padok.
Élelmiszermentést is folytatnak, az Élelmiszerbankkal szerződtek, ezért néhány helyi élelmiszer-áruház nekik adja a lejáratos árut, és minden nap 20-25 szegény embernek tudnak jó minőségű ételt juttatni. „Úgy szeretnénk részt venni a helyi társadalom életében, hogy hiányozzunk, ha eltűnnénk” – mondta Lakó István.
A reformátusok istentiszteleten a szó, az igehirdetés a meghatározó, a liturgikus elemeknek kisebb a szerepük (ellentétben a katolikusokkal). A kis gyülekezet tagjai nagyon komolyan veszik, hogy ők az „ige egyháza”, és kritikusak, ha nem ezt kapják, mondta Márton. Ezt rögtön igazolta is az a beszámoló, amit az istentiszteleten Irén tartott egy másik cigány-gyülekezetnél történt látogatásukról. Ő bizony elégedetlen volt az ott hallott moralizáló igehirdetéssel, ami a cigányság helyzetéről szólt, hiányolta, hogy nem sok szó esett hitük tanításáról és Jézusról. Romaként úgy gondolja, inkább erről kellene beszélni, az mindenkinek többet segítene.

Az istentiszteleten Lakó István beszélt röviden, utána közösen imádkoztak, illetve némelyek hangosan is elmondtak egy-egy dicsőítést, majd énekeltek. Hárman is gitárral jöttek és énekkel készültek. Nem kértem a lelkészt, hogy beszéljen a húsvét jelentőségéről, megtették ezt a gyülekezet tagjai.
Az egyik gitáros, Richmond azt mondta, „nemcsak a nyuszika és a tojás fontos, sokkal nagyobb dolog történt húsvétkor, szerintem Isten uralkodik”. „Képbe sem jöttek a nyuszik, ez Jézus feltámadásának ünnepe”, tette hozzá Roland.
„A keresztyéneknek igazi ünnep, hogy Krisztus önmagát feláldozta, maga lett az áldás. A húsvét nekünk a megváltás ünnepe” – mondta Irén. András pedig így beszélt: „Azt üzenem, hiábavalóság minden cselekedet, ha nem szívből fakad.”
„Húsvét annak a deklarációja, hogy Isten uralkodik még a halál fölött is” – János szerint tehát teokráciában élünk, és a demokráciában az ember „csak Isten képmásaként uralkodik, amennyire Isten alkalmassá teszi erre”.
„Örömünnep, hogy Krisztus feltámadt” – mondta Kinga. „Abból tudhatjuk, hogy a halál után van élet, hogy Krisztus húsvétkor feltámadt” – egészítette ki Renáta.
És végül Péter, a lelkész kisfia kért szót. Szerinte Jézus azért jött el, hogy a keresztények ne csak egymás között hirdessék az igét, hanem megosszák a nem hívőkkel is.
TE†ÉN református közösség
1081 Budapest, Kis Fuvaros u. 11.
temegen@temegen.net
temegen.net
Nyitókép: Huszár Boglárka