Két részletben, idén és jövőre 700-700 millió forintot kap az Országos Szlovák Önkormányzat egy friss kormányrendelet szerint arra, hogy nemzetiségi, kulturális funkciókat alakítson ki a Rákóczi út 57. szám alatti bérház udvarán álló, jelenleg omladozó műemlék templomban, amelynek megvásárlására már tavaly ugyancsak a központi költségvetésből 765 millió forintot kaptak.

A kerület e furcsa templomáról és annak évek óta húzódó, hányatott sorsáról a Józsefváros újság is írt már. A megoldhatatlannak tűnő problémát az okozta, hogy a Luther-ház ölelésében álló templom életveszélyes falainak felújítása a társasház tulajdonosainak költsége lenne, ám a lakók nem tudtak, és nem is akartak fizetni. 

A lakók régóta szeretnének megszabadulni a tehertől, amit az imahelyként már jó ideje nem működő egykori templomépület jelent. Ehhez a tulajdonossal, az amúgy a Terror Házát vezető Schmidt Mária ingatlancégével, a BIF Nyrt.-vel kellett megegyezni. Erről régóta folytak egyeztetések a magyar állam bevonásával, és az volt a cél, hogy az épület az Országos Szlovák Önkormányzathoz kerüljön.

Az Országos Szlovák Önkormányzat úgy jön a képbe, hogy a neoromán stílusú templom építését Ján Kollár szlovák lelkész kezdeményezte az 1800-as évek közepén az önálló, akkoriban még több ezer lelket számláló szlovák gyülekezet kiszolgálására. A templomot az első szlovák iskola – melynek padjait Petőfi Sándor is koptatta – és a paplak szomszédságába húzták fel, és 1867-ben szentelték fel. 

Az építkezés terhei miatt a gyülekezet eladósodott, ezért az egyház hasznot hozó bazársor és bérházak építése mellett döntött, de az építési vállalkozó rendelkezett hosszú ideig az üzlethelyiségek és a bérlakások kiadása felett. 1952-ben, amikorra talán már a gyülekezet is hasznot húzhatott volna ebből, az épületet államosították, csak néhány albetét és a templom maradt a gyülekezeté.

A gyülekezet tagjainak száma a háborúk, a kitelepítések és a lakosságcsere következtében megcsappant, többé már nem tudták fenntartani a templomot, és 1965-ben a Kádár-kormány egymillió forintért megvásárolta. Az épület a ’90-es években magánkézbe került, a hívek pedig a volt iskolaépületben alakítottak ki kápolnát, és sokáig ott tartották az istentiszteleteket. 

Az eredetileg ezer fős templom, ahol Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona egybekelt, többé már nem töltötte be korábbi funkcióját. Szakrális mivolta ellenére otthona lett a Vízügyi Tudományos Kutató Intézetnek, majd a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak, de rendeztek benne űrkutatási kiállítást is. Később kaszinóként, ruhaturkálóként, sport- és konditeremként is működött.

Miután viszont a magyar állam már tavaly biztosította az Országos Szlovák Önkormányzatnak a templom megvásárlására a fedezetet, mostani friss döntésével pedig a felújításhoz szükséges forrást is, hosszú idő után úgy tűnik, lehetőség nyílik a nemzetiségi önkormányzat számára, hogy a templomban kulturális és hitéleti központot alakítson ki.

Képek: Huszár Boglárka, Google Earth