Kezdjük az adatokkal: a kerületnek 1563 különféle nem lakáscélú helyisége van, amiből közel 890 áll üresen. Ennek nagy százaléka sajnos forgalomképtelen, mert vagy udvari vagy pincehelyiség, amit tényleg nagyon nehéz hasznosítani. Pontosabban az összes helyiség 58 százaléka udvarra néző, 45 százalék pince, aminek 75-77 százaléka áll üresen – ezeket nehéz kiadni. Kiadás szempontjából a legrosszabb kombináció az udvari pince: 623 pincéből 193 ilyen. Az üresen álló kerületi ingatlanok csak viszik a pénzt, elsődleges kerületi cél, hogy az önkormányzat által viselt költségek csökkenjenek, az ingatlanok pedig jó kezekbe kerüljenek, magyarázza a C8-as külsős bizottsági tag.

A legideálisabb elképzelés az, hogy a társasházon belül magánszemélyek vagy maga a társasház hasznosítsa ezeket a helyiségeket. E célból korábban már született egy rendelet, aminek köszönhetően ezeket kedvezményesen vehetik bérbe az érintettek. De felvetülhet a pincék értékesítése is. Ha erre mutatkozik igény, akkor az illetékes bizottság megfontolja az eladást, hogy a társasházé lehessen és a lakók rendeltetésszerűen használhassák. Sok esetben ezek a helyiségek fizikailag nem is különülnek el: számos helyen korábban már elbontották a válaszfalakat és körbejárható akár az egész pincerendszer. Van, ahol ennek egy szakasza az önkormányzaté, a többi pedig a társasházé. Gyakran ezek egy helyről közelíthetők meg, így a társasházon kívül másnak nem is lehet eladni. Itt tehát kötöttek a lehetőségek.

Ami viszont fontosabb, folytatja Gutjahr Zsuzsanna, az a helyiséggazdálkodásnak az része, ami a forgalomképes, mégis üresen álló ingatlanokkal foglalkozik. Ezek jellemzően az utcafrontról megközelíthetők, vannak közöttük földszinti, félszuterén és pincehelyiségek is. Kiválóan hasznosíthatók: lehetnek például műhelyek – a kisvállalkozók száma régen is nagyon magas volt a kerületben, és a kisipari tevékenység is jelentős volt.

Gutjahr ezeknek a szakmáknak a visszahozására is remél programot indítani, de ez a jövő zenéje. Ami viszont már most megvalósult, hogy a kerület civil szervezeteknek kedvezményes lehetőséget biztosít a bérbevételre. Itt írtunk róla bővebben:

A történet messziről indult: a civil stratégia volt az első lépcső a közös gondolkodásban, amiben részt vett a Közösségi Részvételi Iroda, a Tulajdonosi Bizottság, a JGK, a Humánkapcsolati Iroda, valamint a C8 több tagja is. A stratégia része volt, hogy a helyiséggazdálkodás valamilyen módon kedvezményt adna a civil szervezeteknek: az önkormányzat megfizethető bérleti díjjal pályázatot írjon ki nekik.

Ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni – a civil stratégia elfogadtatása egy évet vett igénybe a pandémia alatt –, nagyon sok rendeletet és az SZMSZ-t is módosítani kellett, és létre kellett jöjjön egy ezt megalapozó vagyongazdálkodási terv is, amihez mindez igazodni tud – ezt a csütörtöki KT-ülésen fogadja el a testület. Ezek a lépések történtek meg mostanra, melyben a Kerületgazdálkodási Ügyosztály is fontos szerepet töltött be. A kialakult koncepciót társadalmi és szakmai vitán is továbbérlelték. Gutjahr szerint sikerült az ügyosztálynak, a polgármesternek és a C8-nak is egy irányban gondolkodni.

„A Tulajdonosi Bizottságban az általam is képviselt értékek, úgy tűnik, érvényesülni tudnak. Így jutunk el oda a következő ülésen, hogy reményeim szerint elfogadásra kerül az az előterjesztés, ami megadja a keretét a civil-pályázat kiírásának.„ Az MSZP-s Czeglédy Ádám által elnökölt Kulturális, Civil, Oktatási, Nemzetiségi, Sport és Esélyegyenlőségi Bizottság (röviden: Kulturális Bizottság) és a Tulajdonosi Bizottság közös döntése alapján történik majd pályázat elbírálása.

A kedvezményes díjú bérleményekben különféle társadalmilag hasznos tevékenységeket lehet majd folytatni, ilyen az egészségügyi prevenció, az egészséges életmód segítése; szociális, karitatív munka, hátrányos helyzetűek segítése; a gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások; az oktatás és köznevelés; a képzés, képességfejlesztés; a kulturális, közművelődési, művészeti tevékenységek; a sport, ifjúsági és nemzetiségi ügyek; az esélyegyenlőséget segítő tevékenységek; az idősekkel kapcsolatos ellátások.

A pályázatot Kulturális Bizottság fogja kiírni. A beérkezett pályázatokat ők bírálják el, és javaslatot tesznek arra, melyik helyiséget melyik szervezet nyerje el. Tehát Tulajdonosi Bizottság arról dönt, hogy mely helyiségek kerüljenek a kedvezményezetti körbe, ennek alapján írják ki a pályázatot, majd a két bizottság közösen dönt a nyertesekről. A pályázat részeként koncepciót is le kell adni, és az a szervezet élvez előnyt, amely a helyiek számára valamilyen, fent is részletezett célú szolgáltatást nyújt.

A pályázatokat Gutjahr szerint még a nyár előtt kiírják, ehhez azonban a szerdai Tulajdonosi bizottsági ülésen először el kell fogadni a listát a helyiségekről. Egy pályázat az elejétől a végéig általában 3-6 hónapot vesz igénybe. Ha valaki pályázik, hosszú távú lehetőséghez fog jutni, kiszámítható és tervezhető projekt az önkormányzattal történő szerződéskötés. Jóval kiszámíthatóbb, mintha a piacról bérelne valaki. A helyiségeket az első körben határozott időre, 5 évig lehet bérelni, amit később meg lehet újítani. A szervezeteknek minden évben le kell majd adniuk egy beszámolót, amiben a feltételek teljesítését igazolják. A kedvezményes bérleti díj ugyanannyi, mint a bérlemény közös költsége, a közüzemi díjakat és a közös költséget is a szervezetnek állnia.

De mekkora és milyen helyiségekre lehet majd pályázni? 50-től 300 négyzetméterig különféle lokációjú helyiségek kerültek a listába, hogy minél több igényt ki tudjanak szolgálni, válaszolja Gutjahr.

Cél a kiszámítható viszonyok megteremtése

Gutjahr a Tulajdonosi Bizottságról is mondott pár szót: véleménye szerint hasznos munkát végeznek, azt azonban sajnálja, hogy ritkán üléseznek. Veres Gábor elnök itt mutatta be a bizottságot:

Ahhoz, hogy jól tudjanak működni, a kerület és a vállalkozók érdekeit is jól tudják szolgáni, minimum kéthetente kellene üléseznie a bizottságnak, folytatja Gutjahr. Egyébként az eddig leírtakon túl a közterület-foglalási kérelmek, a teraszengedélyek, a rendezvények területi foglalási igényeiről, a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról is ők döntenek. Ha egy vállalkozó ki szeretne béreli egy önkormányzati ingatlant, először jelezni kell az igényét, aztán kiírnak egy pályázatot, oda jelentkeznie kell, majd a bizottság elé kerül ismét, hogy döntsenek róla. Tehát legalább két ülés kell egy ilyen folyamathoz. „Célunk, hogy a vállalkozók irányába is kiszámítható viszonyokat teremtsünk.”

Vannak olyan romos és rossz műszaki állapotú ingatlanok, melyek lebontása elengedhetetlen, mert gazdaságosan nem felújíthatók. A fentebb említett vagyongazdálkodási koncepció sorra veszi, hogy mi az, ami bontható és eladható telekként, és melyek azok, amik funkcióváltással hasznosíthatók – például közösségi térként, parkként. „Ahhoz, hogy hosszú távon tudjunk gondolkodni, és ahhoz tudjuk a napi ügyeket, bérleti szerződéseket, eladásokat igazítani, rendelkezni kell távlatos gazdálkodási vízióval. Azt gondolom, ebben nagyot lépett előre az önkormányzat” – mondja Gutjahr. Szerinte már alapból sem színtelen a kerület, de ha megérkeznek a civil szervezetek, akik nyitott műhelyeket, programokat, szolgáltatásokat fognak szervezni, akkor ez a tarkaság csak még nagyobb lesz. És ez csak a kezdet, Gutjahr vágya még, hogy a Népszínház utcában legyenek egyszer pinceszínházak, színházi alkotói csoportok, nyitott színházak – olyanok, mint a Ráday utcában –, és reméli, hogy további művészeti csoportok is meg fognak jelenni a kerületben.

Nyitókép: Huszár Boglárka