Józsefváros ma ismert körzetekre felosztása viszonylag újkeletű. Még 15 évvel ezelőtt is mindössze négy városrészt tartottak számon: Józsefvárost, Istvánmezőt, Kerepesdűlőt és a Tisztviselőtelepet. A kerület 2017-es Arculati Kézikönyvében ezt találjuk: „Józsefváros 3 nagyobb egységre (belső, középső és külső Józsefvárosra), illetve 11 negyedre tagolódik. […] Ez a beosztás 2007-ben jelent meg először a Kerületfejlesztési Koncepcióban, azóta beépült a köztudatba, és 2012-ben a Fővárosi Közgyűlés is, némi név-változtatással rendeletben is elfogadta.”

A kézikönyv térképen így szerepelnek a negyedek: Palotanegyed, Corvin negyed, Csarnok negyed, Népszínház negyed, Magdolna negyed, Losonci negyed, Orczy negyed, Tisztviselőtelep, Ganz negyed, Kerepesdűlő és Százados negyed.

A mindennapi gyakorlatban azonban még további változatot is találunk. Az egybeírás és a különírás mellett, utcai tájékoztató táblákon és főleg írásban előfordul a kötőjeles változat is, amit az e-nyelv útmutatója alapján mi is alkalmaztunk. Aki az életben akarja látni mindezt, annak elég kimennie a József körút és Üllői út kereszteződéséhez, ahol találni fog Palotanegyed meg Corvin negyed feliratú utcatáblákat és Corvin-negyed feliratú BKK tájékoztató táblákat is.

Az eltérő írásmódot hagyomány nem indokolja, hiszen ezek az elnevezések még húsz éve sincsenek használatban. Mikesy Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy „a főváros ma érvényben lévő rendelete a VIII. kerületen kívül is tartalmaz néhány aggályos elnevezést, pl. Óbuda hegyvidéke, Hármashatár-hegy, ill. azok, ahol indokolatlanul szerepel a kerület neve a településrész névalakjában (pl. Csepel-Királymajor). A tárcaközi Földrajzinév-bizottság már évekkel ezelőtt jelezte a problémát a fővárosi illetékeseknek, de ez egyelőre válasz nélkül maradt.”

A helyes írás

A földrajzinév-szakértő szerint a városrészek korrekt írásmódja minden esetben az egybeírás: Palotanegyed, Corvinnegyed, Csarnoknegyed, Népszínháznegyed, Magdolnanegyed, Losoncinegyed, Orczynegyed, Tisztviselőtelep, Ganznegyed, Kerepesdűlő, Századosnegyed.

„A földrajzi nevek helyesírása c. szabályzat (Fábián Pál, Földi Ervin és Hőnyi Ede írták, első kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest 1998.) 3.6. pontja szerint a helységrészek neve általában a helységnévi egybeírás általános szabályát követi, még az olyan többszörös összetételek és jelzős szerkezetek esetében is, mint például Becefaiszőlőhegy, Böddnagymajor, illetve Barátokméhese, Angyalisziget. Ez az alap, szórványosan van néhány ettől eltérő típus, például József Attila-telep, Polgárdi ipartelepek, Veszprémi úti tanyák” – indokolt a földrajzinév-szakértő.

Mikesy Gábor a Névtani Értesítőben megjelent cikkében már 2016-ban kifejtette, hogy milyen félreértés okozhatja a többféle írásmódot:

„A Fővárosi Közgyűlésnek a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló rendelete (FővKgy1) a 3. mellékletben felsorolja a budapesti kerületeken belüli városrészek nevét azok pontos kiterjedésével. A hagyományos városrésznevek (pl. Alsórákos, Istenhegy, Lipótváros, Németvölgy, Pestújhely, Sashegy, Tisztviselőtelep, Törökőr) mellé számos újonnan elfogadott név került, mint Infopark, Corvin negyed.

A VIII. kerület a korábbi jogszabályok szerint (FővKgy2) négy városrészből állt, ezek le is fedték az egész kerületet: Józsefváros, Istvánmező, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep (RÁDAY szerk. 2003: 37). Ezt szüntette meg a jelen változtatás azzal, hogy a kerület területét negyedekbe osztották be, melyek megnevezése egy újabban feljövő névtípust képvisel.

Közszói elterjedtsége ellenére a negyed csak ritkán fordul elő a magyar tulajdonnevekben, talán ez is okozhatta a helyesírási bizonytalanságot. A kilenc negyed közül csak a Palotanegyed nevét írták a helyesírási szabályozás vonatkozó pontja (FNH. 3.6.) szerint, a többit külön: Csarnok negyed, Corvin negyed, Ganz negyed, Losonci negyed, Magdolna negyed, Népszínház negyed, Orczy negyed, Százados negyed. (Más kérdés, hogy a metrómegálló nevében egy harmadik, kötőjeles megoldást választottak valakik: Corvin- negyed.) A Józsefvárosban szakvéleményt igényeltek a nevek írásmódja tárgyában, de nem az erre felhatalmazással bíró bizottsághoz fordultak. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvi közönségszolgálata részéről szakvéleményezésre felkért, helyesírási kérdésekkel foglalkozó szakember viszont – az interneten elérhető dokumentum tanúsága alapján – nem tudta elkülöníteni a településrész (városrész) és a közterület fogalmát (JvJav., 4. melléklet), így az írásmódra is alapvetően hibás – és azóta immár széles körben így használt – javaslatokat tett. Valamennyi esetben az egybeírt forma lenne helyes.”

Hogy ennek milyen következményei vannak?

Át kellene festeni az utcanév táblák többségét, a BKK feliratait, kijavítani a hivatalos iratokat. Ehhez persze pénz is kellene, de előtt testületi döntés is szükséges, hiszen helyi fővárosi és helyi rendelet rögzítette a hibás írásmódot. Ezen e téren tehát nem várható gyors változás. Az iskolában azonban máris megtanítható a helyes írásmód, és minden új írásban, még hivatalos és üzleti levelezésben alkalmazható, ahogy mi is ezt tesszük. 

Képek: Huszár Boglárka