Éljenek a mérgező kapcsolatok!

Kellemes volna már egy olyan sorozatot nézni, ami nem érzelmileg éretlen emberek egymás körüli toporgásáról szól, és szereplőik valódi párbeszédeket folytatnak benne, valódi érzéseikről. Ahol nem az a központi elem, hogy felnőtt emberek taktikáznak egymással, kegyesen hazudnak, és jót akarva a másiknak, csupa jószándékból tönkreteszik egymás életét. Mindegy, majd máskor.

A Julia Quinn bestsellereiből készült Bridgerton család című Netflix-sorozatot elég nehéz ugyanis nem nézni, azonnal berántja az embert a rengeteg dráma és a mérgező 19. század eleji londoni légkör. Az első évad központi eleme Bridgertonék rangidős lányának férjhez adása, a másodikban az idősebb fivér keres magának feleséget. Minden a társadalmi rang, pénz, pletykák és a jól házasodás körül forog.

Mindkét évad egy-egy tipikusan toxikus párkapcsolatot állít középpontba, hatalmas vágyakkal és érzelmi kilengésekkel a szerelem-gyűlölet skála minden szintjét bejárják a felek, míg végül – figyelem, spoiler 🙂 – egymásra találnak. A nézők pedig egy emberként ünnepelhetik, hogy két érzelmileg elérhetetlen ember a se-veled-se-nélküled viszonyt választotta a stabil kötődés helyett, hiszen éljen a szerelem.

Jó volna, ha velünk együtt lassan a sorozatok is felnőnének, és nem kizárólag az jelenthetne izgalmat és konfliktust egy történetben, hogy a szereplők képtelenek szembenézni az érzéseikkel és még alkalmatlanabbak kommunikálni is azokat. Ennek ellenére a képernyő elé tapaszt a történet, tehát:

• Bridgerton család
• Netflix
• 4/5

_ÁJ_

Eldugott példaképek

A H13-ban látható Ferkovics József portrékiállítása, a Roma idolok. Ez sokkal több mint egyszerű művészeti kiállítás, bár annak sem utolsó. Ferkovics kiváló művész, vegyes technikájú portréi karakteresek, korszerűen realisták, azzal a hitelességgel kapcsolódnak a cigány folklórhoz, amire csak roma művész képes. Pátosztól mentesek, mintha mégis ikonokat látnánk, a tisztelet és szeretet látszik az ábrázoltak iránt. A kiállításnak ugyanis ők a főszereplői, a magyarországi roma ébredés első generációjának jeles alakjai. Elsősorban miattuk érdemes végignézni a képeket – romáknak és nem romáknak egyaránt –, hogy ráérezzünk, milyen nagy szellemi potenciál van a cigányságban.

A művészi érték és a koncepció 5-öst érdemel, a kiállítás promótálása azonban jóindulattal is csak elégséges. A H13 terme alkalmas kiállítóhelynek, a képek szépen vannak elhelyezve, de aki odatéved, nem fog rájönni, mit lát. Ferkovics 60 portréjának csak a felét hozták el, így nem látható át a roma „nagy generáció” egésze. Hiányoznak, hiszen miattuk fontos a kiállítás.

És magunkra is vagyunk hagyva, mert a művész méltatásán és a puszta neveken kívül semmi nem beszél arról, kiket is látunk, miért fontosak. Ennél is nagyobb baj, hogy annyira nincs hírverése a kiállításnak, hogy még a H13 kapuján sincs kiplakátolva, az első kis jelzőtábla az előtér mélyén található, a portástól kell tudakozódni.

De csak menjenek be bátran, és macerálják azt a portást!

• Roma idolok
• H13, Budapest VIII., Horánszky utca 13.
• 4/5

–bg–

London eye

Életemben nem jártam még a Brit-szigeteken, így minden új volt nekem. Négy nap az angol fővárosban első benyomásra elég volt a turista célokból érkező józsefvárosinak.

Rég szerettem volna a kedvenc csapatom, az Arsenal meccsére kijutni. Az Arsenal a város legnagyobb klubja, lenyűgöző volt hatvanezer emberrel együtt ordítani és kiszenvedni a 2:1-es győzelmet a Leeds ellen.

Magyar szemmel Londonban mocskos drága a tömegközlekedés, a legolcsóbb havi bérlet 60 ezer forintnál is többe kerül. De a város kiterjedése óriási  – Budapestet szorozzuk csak meg szépen hárommal –, ezért sajnos ez a közlekedési mód nagyon nehezen kerülhető ki. Cserébe viszont remek az egész hálózat, a járatok a legtöbb vonalon kifejezetten gyakran érkeznek; nem is csoda, közel 9 millióan laknak itt.

A magyar árakhoz mérten az éttermi étkezés sem olcsó mulatság, itt viszont vannak alternatívák. Bármennyire istengyalázásnak tűnik is néha az angol gasztronómia, merjünk legalább egy-egy őrültséget kipróbálni: ecetes rántott tőkehal – szerző által jóváhagyva.

Ha eddig a drágaságról volt szó: London minden nagy múzeuma ingyen látogatható kortól és nemtől függetlenül. A nemzeti és a természettudományi múzeumot is szívből ajánlom, kiváló turistaprogram. Nem kicsit filmes érzés az óriás bálna- és dinoszaurusz-csontvázak alatt sétálgatni.

Drága tehát, de ha coelhói mélységekbe akarok merülni, ki kell jelentenem: az utazás az egyetlen olyan pénzen megvehető dolog, ami valóban gazdagabbá tesz!

• London
• brit főváros
• 4/5

–mm–