A 2021. július 1-jén hatályba lépett, „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról” nevet viselő törvény azonban csak annyiban írja le az ellenőrizendő szervezetek körét, hogy hatálya azon egyesületekre és alapítványokra terjed ki, melyek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

Korábban volt már egy törvény, mely hasonló tematikát szabályozott, ez volt a hírhedt civiltörvény, melyről azonban az Európai Bíróság (EB) tavaly kimondta, hogy a 2017-ben elfogadott törvény összeférhetetlen az uniós joggal. A rendelkezés EB által leginkább kifogásolt része az volt, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, viselniük kellett a „külföldről támogatott szervezet” címkét, illetve név szerint be kellett számolniuk, hogy kik a külföldi támogatóik. Ezt megelőzően

de a magyar kormány nem sietett a törvény visszavonásával: közel egy év telt el az elmarasztaló döntés meghozatala után addig, míg a kormány hatálytalanította azt.

Az Orbán-kabinet azonban mégsem tett le eredeti céljáról: egy 2021 júliusában elfogadott törvény az Állami Számvevőszékre testálta a közélet befolyásolására alkalmasnak minősített civil szervezetek ellenőrzését. A korrupcióval, átláthatósággal foglalkozó civil Transparency International Magyarország (TI) szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a magyar állam továbbra sem szándékozik felhagyni a „jogállami normákat szisztematikusan lebontó és a rendszerszintű korrupció kiépülését támogató kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek vegzálásáról”.

Az ellenőrzés – valószínűleg – első fázisa tart most, ennek során a civileknek olyan, a szervezet saját belső szabályzatara vonatkozó adatokat kell az ÁSZ oldalára feltölteni, mint számviteli, pénzkezelési és egyéb szabályzatok, azonban továbbra sem világos, melyek azok a szervezetek, akik az ellenőrizendőek körébe tartoznának:

-mondja a Szabad Európának Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője.

Mi is kérdeztük az ÁSZ-t, hogy valójában kikre is vonatkozhat ez a törvény, válaszukba azonban csak azt a honlapjukon egyébként is elérhető szöveget másolták be, amely maga is az ominózus 2021. évi XLIX. törvényre hivatkozik. Azonban a jogszabályban is csak annyi szerepel, hogy a törvény hatálya azokra az egyesületekre és alapítványokra terjed ki, melyeknek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, valamint néhány kivételt sorol fel, úgy is, mint a sporttal foglalkozó szervezetek, vallási és nemzetiségi közösségek.

Kérdés, hogy például

mégpedig azért, mert egy ilyen szervezetet is elkezdett vizsgálni az ÁSZ.

A szervezet vezetője anonimitást kért a folyamatban levő vizsgálatra való tekintettel: „nincs kedvem magamra húzni az egészet” – mondja. Magával a vizsgálattal amúgy nincs problémája, hiszen eleve nagyon sokat pályáznak a fővároshoz, a kerülethez, de minisztériumokhoz is: „ha így nézzük, akkor mi költségvetési forrással is gazdálkodó civil szervezet vagyunk, amikor nyerünk ezeken a pályázatokon, ebből a szempontból ez jogos”- mondja a vezető.

Problémája inkább azzal van, hogy nem ez volt a vizsgálat elindításának indoklása, hanem az, hogy ők befolyásolják a közéletet, ami szerinte érthetetlen és abszurd:

További probléma, hogy elég szűkös határidőt, egy hetet adtak meg, és nem hét munkanapot, tehát beleesett a két hétvégi nap is. A szervezet vezetője szerint olyan, a számviteli politikáról, a számviteli és számlázási rendről szóló dokumentumokat kellett feltölteniük, melyeknek kötelezően meg kell, hogy legyenek egy civil szervezetnél, de az, hogy ezek hiánytalanul, gyorsan elérhetők legyenek, kevésbé életszerű: „Itt azért látni kell, hogy kevés civil szervezetnél vannak meg teljességükben ezek az anyagok, van, hogy egyáltalán nincs meg valami, vagy csak a fele van meg, vagy megvan, de utoljára 1998-ban volt frissítve, de azóta 3 új jogszabály jött ki, és át kellett volna vezetned, hogy a legfrissebb verzió szerepeljen benne, ezért sokan most nagyon kapkodhatnak” – magyarázza a gondokat a vezető.

Az időzítéssel is probléma van szerinte: „május 30-án kell a civileknek benyújtani az Országos Bírói Hivatalhoz az éves beszámolót, és a lezárt, tavalyi évi könyvelést.

-mondja. Erre jött még az, hogy az ÁSZ informatikai rendszere túlterhelt lett: „nem annyira 2022-es a rendszer, nyolc dokumentumot kell feltölteni, és ez másfél nap alatt ez sikerült is, de közben állandóan lefagyott, kidobott, különféle hibaüzeneteket küldött, nem töltötte fel a dokumentumot, újraindult a rendszer, gondolom, több 100 vagy akár 1000 civil próbálta egyszerre feltölteni a kért dokumentumokat, de ettől

Elmondása szerint más formában nem volt lehetőség az adatokat elküldeni az ÁSZ-nak, sem postai úton, sem e-mailen nem lehetett eljuttatni azokat, még úgy sem, hogy közben az ÁSZ végig e-mailen kommunikált a szervezettel.

Konkrét szankció belengetésére nem került sor abban az esetben, ha elmarad az adatszolgáltatás: „csak az együttműködés elmulasztására hívják fel a figyelmet, mint büntetőjogi kategóriára”.

Az ÁSZ honlapján fellelhető, a törvényre vonatkozó szövegben egyébként olyan fordulatok vannak, mint hogy

Segítő, támogató attitűdöt kíván sugallni az is, hogy elkészítettek egy „öntesztet”, melynek kitöltésével a civil szervezet megbizonyosodhat arról, hogy vajon átláthatóan, törvényesen működnek-e, valamint képzéssel is segítenének a civileknek a tárgykörben.

A civil szervezet vezetője szerint lehetett volna konstruktívan is csinálni az adatkérést, de ez a fajta nehezítés egy vegzatúra kezdetét jelzi neki: „ez a lépés volt a nulla pont nulla állomás, ez csak a belépő volt, innentől indul az izgalmas rész”- vetíti előre aggodalmait.