Ez év január 16-én írtunk arról, hogy pénzhiány miatt bezárt több kerületi intézmény is. A kormány a járványra hivatkozva több lépcsőben vont meg forrásokat az önkormányzatoktól, ami Józsefvárosban végül 4,5 milliárd forintos költségvetési veszteséget okozott. „Csontra le vagyunk csupaszítva, a kötelező feladatokat éppenhogy el tudjuk látni” – mondták akkor az önkormányzati hivatalban. A vezetés döntéskényszerbe került: az alapvető ellátási feladatok biztosítása érdekében az önként vállalt ügyektől kellett pénzt elvennie, különben felborult volna a kényes költségvetési egyensúly. „A kialakult költségvetési helyzetben a héten arra kértem az önkormányzat tulajdonában álló Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. vezetőjét, hogy tájékoztassa a Józsefvárosi Galéria, a H13 Vállalkozásfejlesztési Központ és a nemrég 25 éves fennállását ünneplő kerületi Zászlómúzeum munkatársait arról, hogy 2021-ben az Önkormányzat nem tudja támogatni működésüket. Amint a szükséges források újra rendelkezésre állnak, elkötelezettek vagyunk az intézmények működésének helyreállítása mellett” – tette közzé akkor a döntést a Facebookon Pikó András polgármester, s hozzátette: „Az intézmények bezárása tragédia számunkra.” Most a hvg.hu írt cikket a múzeumról.
A Zászlómúzeum a Nap utcában, a Józsefvárosi Galériával szemben egy pincehelyiségben, ahol Balogh László világviszonylatban is egyedülálló magángyűjteményét mutatta be a nagyközönségnek. A múzeum helyzete is különleges volt, mondta Erőss Gábor kultúráért felelős alpolgármester, mert „egy magángyűjtemény vált részben közgyűjteménnyé, de anélkül, hogy ennek bármiféle formális feltételét teljesítette volna”.
A múzeum a Józsefvárosi Galéria részeként működött, ami a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) alá tartozik, és a 2021-es megszorításokkal terhelt költségvetésnek egyik nagy vesztese éppen a JKN lett. A Gőz Gabriellától, a JKN vezérigazgatójától kapott adatok szerint a Zászlómúzeum éves költségvetése 8,5 millió forint volt, amiből 5 millió forintot tett ki a bérköltség, a múzeumot alapító és vezető Balogh László és egy félállású munkatárs fizetése plusz annak közterhei. A múzeum – ahogy a galéria is –, ingyenes volt, bevétel nem volt, így az évi 1-2 ezer látogató fejeként 4000-8000 Ft-ba került az önkormányzatnak, amit a jelen nehéz pénzügyi helyzetben nem vállalt.
Gőz azt is elmondta, hogy bár a megszüntetésről a testületi, illetve polgármesteri döntés még januárban megszületett, így elvileg február végével végre lehetett volna hajtani, júniusig adtak haladékot arra, hogy a gyűjteményt a tulajdonos máshol el tudja helyezni. Balogh László munkaviszonya – a munkaviszonyban töltött évekre járó hosszú felmondási idő miatt is – május 15-ével járt le, addig kapott fizetést.
Ha Balogh László sértve érezte magát, meg lehet érteni. Neki a Zászlómúzeum volt az élete, de nem foglalkozott pénzügyekkel, a fenntartás kérdéseivel. „Csináltam valamit, ami a világon egyedülálló, Józsefvárosnak lehetett volna a büszkesége” – mondta. „Egyébként meg senkire nem haragszom, a polgármester úrra sem, hogy ilyen döntést hozott. Az élet ezt hozta, és mindenkinek megvan a maga álláspontja.” S hozzátette, hogy talán beszélni kellett volna. De nem került sor olyan beszélgetésre, amiben komolyan tárgyaltak volna arról, hogyan lehet a múzeumot átmenteni azokra az időkre, amikor újra konszolidálódik a helyzet. Amikor azt firtattam, nem lehetett volna talán más módon is finanszírozni a múzeumot, azt mondta: „Én ehhez nem értek. Egy dologhoz értek, ha szabad ezt mondanom, a zászlókhoz. Nyugdíjas lettem, eljöttem Józsefvárosból békével, becsülettel.”
Ennek nagyon nem örülne Erőss Gábor alpolgármester sem, aki többször is találkozott Balogh Lászlóval. „Jó viszony van köztünk a drámai bejelentések ellenére is. Tényhelyzet, hogy idén nem tudtunk pénzt biztosítani a Zászlómúzeum működésére, mivel a kormány 4,5 milliárddal rövidítette meg Józsefváros költségvetését. Kultúráért felelős alpolgármesterként és a Zászlómúzeum barátjaként kiállításmegnyitót is tartottam ott. A gyerekeimmel is többször jártunk a kiállításon. Szeretem azt a helyet, és szeretném megmenteni is, de ez sok mindent feltételez. Az egyik feltétel, hogy enyhüljön a kormányzati szorítás, a másik, hogy legyen Balogh úrnak türelme a bizonytalanságban kivárni a jövő évet, s ne akarja elégetni a zászlóit, ahogy nyilatkozott.” Szerencsére azonban nincs szó arról, amit szintén a sajtó dobott fel, hogy elégetné a gyűjteményt, ezt maga Balogh László erősítette meg kérdésünkre.
Úgy gondolja ugyanakkor, a pince, ahol Józsefváros otthont adott a múzeumnak, nem ideális egy ilyen gyűjtemény számára. Beszélgetgettek arról is, hogy esetleg olyan helyet kellene keresnie Balogh Lászlónak – szó volt például a Magyar Geográfia Múzeumról –, ahol méltóbb körülmények között lehetne kiállítani. „De neki is mondtam, nyilatkoztam is, és most meg is erősítem: azon fogok dolgozni – ha meg nem is ígérhetem, mert nem én fogok dönteni –, hogy a jövő évi költségvetésben legyen már annyi mozgásterünk, hogy újranyithasson a múzeum” – mondta Dr. Erőss Gábor.
Képek: Huszár Boglárka
