A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adatai szerint míg 2014-ben 15 000 hallgató nyert országosan felvételt pedagógusképzésre, addig ebből 2019-re csupán 4000-en végeztek és kezdtek el a pályán dolgozni, és még kevesebben, 2500-an tettek sikeres gyakornoki vizsgát. Csordás Anett szerint (aki a képviselőjelöltségen túl pedagógus, közösségszervező, oktatási és fogyatékosügyi szakértő, civil aktivista is) a baj óriási: „idén mintegy 2400 pedagógus megy nyugdíjba, de az állami iskolafenntartó valamiért mégsem aggódik, ez pedig hamarosan az oktatási rendszer összeomlásához fog vezetni.” Elmondása szerint a szakszervezet és KLIK által kidolgozott ösztöndíjrendszer-javaslatra 1101 napja nem válaszol a kormány.
Nagyon régóta elmarad a pedagógusok méltó anyagi és erkölcsi megbecsülése, ennek következményeként nagyon sokan elhagyják a pályát. A nyugdíjba vonulókat nem pótolják az újonnan érkező pedagógus generációk, mivel ilyen várható bérezés mellett nem motiváltak a hallgatók arra, hogy a pályán maradjanak – mondja Csordás.
Szerinte az, hogy ennyire alulfinanszírozott ez az ágazat, megmutatja, hogy mennyire értékeli ez a kormány a pedagógusi munkát, szerinte sokszor már a szavak szintjén sem látszik, de tettekben viszont már egyáltalán nem fejeződik ki a megbecsülés. „Megcsináltuk a Holnap iskoláját (itt ép és sérült gyerekek együtt tanulhatnak a legkorszerűbb módszerek és eszközök segítségével, bővebb információk itt találhatók), nagyon tehetségesek az ifjú pedagógusok, de a fenti okok miatt nem biztos, hogy a későbbiekben is tanárként képzelik el a jövőjüket”
Mivel 2017. január elsejétől az állam minden települési önkormányzattól átvette az iskolák fenntartási és működtetési feladatait, az önkormányzatok általi bérkiegészítésre, kompenzációra nincs lehetőség. Az óvodapedagógusok esetében volt mód a bérrendezésre, mivel az óvodák még az önkormányzatokhoz tartoznak, de nem csak anyagilag lehet előnyösebb, ha helyi fenntartású egy oktatási intézmény Csordás Anett szerint: „a kerületi óvodákban megvalósuló újítások, új innovatív módszerek bevezetése mutatja, milyen jó hatással lehet az ott folyó munkára az, ha a helyi igényekre rugalmasan tud reagálni az intézménnyel közösen az önkormányzat. Visszatérve a tanárhiányra, nem csak az anyagiak vezethetnek ahhoz, hogy valaki otthagyja a pályát, legalább olyan fontos, hogy ez a túlcentralizált rendszer szinte gúzsba köti a pedagógusokat”.
Arra a kérdésre, hogyha a jövő évben esedékes választásokon döntéshozói helyzetbe jutnának, mit változtatna a közoktatás hatalmas és bonyolult rendszerén, Csordás azt mondta, hogy legelőször a túlközpontosított oktatásirányítási rendszert kell decentralizálni, hogy sokkal jobban lehessen a helyi szükségletekre reagálni, de ezzel gyakorlatilag egy időben kellene megtörténnie a bérek rendezésének. „Biztos, hogy ha rajtam múlna, nagyon sok pénzt invesztálnék az oktatásba, nem csak a bérek miatt, hanem azért is, hogy a megfelelő oktatási eszközök is meglegyenek, hiszen óriási különbségek vannak iskola és iskola között.” Elmondása szerint a választókerületben vannak iskolák, amelyek jobban állnak, de vannak olyanok, akik már-már szinte szegregáltak, mivel a jobb anyagi helyzetű családok gyakorlatilag kimenekítik az ezekből az intézményekből a jobban felszerelt iskolákba a gyerekeiket. Szerinte az ideális az lenne, ha a gyerek az otthonától 15-20 percen belül eljutna az iskolába, és ez a helyi iskola képes is lenne arra, hogy minőségi oktatást nyújtva fel tudja készíteni a tanulókat a középiskolára. Természetesen a pedagógusok túlterheltségét is meg kellene szüntetni, a rengeteg dokumentálás, adminisztráció olyan plusz feladatokat ró a tanárokra, melyek feleslegesek, és csak a pedagógusok motiváltságát csökkentik. „Egy érdekes tendenciáról árulkodik az a tény, hogy Magyarországon a pedagógusi szakmában (és amúgy az egészségügyben is) mennyire túlreprezentáltak a nők. Ez nem véletlen, hiszen nálunk még mindig az a felfogás uralkodik a régi beidegződések miatt, hogy a férfi a családfenntartó, és neki kell többet beadni a közösbe. Az ágazatban elérhető minimális keresettel viszont nem tudnak egy családot fenntartani, ezért más pályát választanak, ennek következtében viszont az egészségügyben és az oktatásban is a nők vannak többségben” – mondja Csordás Anett.
A közérdekű adatigénylést a helyi betöltetlen pedagógus álláshelyekről Csordás nem csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz küldte el, hanem a Belső-Pesti Tankerületi Központhoz is, és kíváncsian várja a választ: „ha nem szépek a számok, márpedig személyes beszélgetéseim, informálódásaim alapján nem lesznek azok, akkor megpróbálunk lépéseket tenni, hogy változzon a helyzet” – zárja gondolatait Csordás Anett.
Szöveg: Bujdosó János; fotó: Ványi Ákos
