Minden rekordot megdöntött a gazdaság növekedése az elmúlt negyedévben – igaz, volt is honnan növekedni. A világjárvány okozta gazdasági visszaesés az egész világon jelentkezett, de mostanra már a magyar gazdaság is visszazökkent a rendes kerékvágásba. 2021. második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 17,7 százalék volt a KSH szerint – Európában csak Spanyolországban és Franciaországban látunk ennél magasabb fellendülést. Ami külön biztató, hogy nem csupán a visszaeséshez képest látványos ez a növekedés, de a magyar GDP értéke 2021 közepére meghaladta a 2019 végit is.

Hogy kell kiszámolni a nyugdíjprémiumot?

Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye, méghozzá annyival, hogy lehet nyugdíjprémiumot is adni novemberben. Mindez törvényileg szabályozott, akkor lehet premizálni a nyugdíjasokat, ha meghaladja a 3,5 százalékos éves növekedést a gazdaság. Ezt minden elemző szerint elérjük idén, a hivatalos prognózis korábban 4,3 százalékról szólt, a hivatalos várakozás most 6 százalékos, de a 8 százalék sem lehetetlen. A nyugdíjprémiumok összegét ez az emelkedés határozza meg, de van egy felső limit, azaz hiába nő még magasabbra az ország gazdasági teljesítménye, még többet nem fognak kapni a nyugdíjasok.

50-56 ezer Ft-os nyugdíjprémiumokról beszélnek, de elhangzottak már 70 vagy akár 80 ezres egyszeri prémiumok is. Igyekszünk érthetően megmutatni, mekkora összegekre lehet számítani novemberben. Az törvény úgy szól, hogy a gazdasági növekedés mértékéből ki kell vonni a 3,5%-ot, és ezt az összeget kell megszorozni a nyugdíj egynegyedének összegével – de itt is van egy 4%-os felső plafon, ami azt jelenti, hogy 80.000 Ft fölé nem mehet ez az összeg. Ez is azoknál jöhet csak szóba, akiknek a nyugdíja eléri a 80.000 Ft-ot, míg a kisnyugdíjasok ennél mindenképpen kevesebbet fognak kapni.

Íme a képlet a kalkulációhoz 3,5%-ot meghaladó gazdasági növekedés esetén: nyugdíjprémium mértéke = (hivatalos GDP-növekedés mínusz 3,5%) szorozva a nyugdíj november havi összegének 25 százalékával; ahol a szorzat első tagját 4-ben, utóbbit 20.000 Ft-ban maximalizálják.

Azaz egy legalább 80 000 Ft-os nyugdíjjal rendelkező tehát 6%-os GDP-emelkedésnél 2,5-ször (6-3,5) X 20 000 Ft-os, azaz 50 000 Ft-os nyugdíjprémiummal számolhat. Akinek ennél kevesebb a nyugdíja, az arányosan kevesebbel: a 20.000 Ft helyett a nyugdíjának negyedét kell 2,5-lel megszorozni.

Mennyit kaptak idén a nyugdíjasok?

Idén már kétszer volt nyugdíjemelés: év elején a tavalyi 13. havi nyugdíj (ami csak nevében 13. havi, a valóságban a januári nyugdíj összegének az egynegyede) mellé 3%-kal, majd júniusban visszamenőlegesen is további 0,6%-kal emelték az öregségi ellátást. Ez az aktuális törvények szerint történt, mely az inflációval korrigálja a kifizetéseket. Eredetileg 3%-os inflációt tervezett a kormány, ez az év közepén már 3,6%-os volt, de a pénzromlás mértéke még ennél is nagyobb lehet 2021-ben, most a Pénzügyminisztérium 4,2%-kal kalkulál, azaz további 0,6%-os visszamenőleges emelésre is lehet számítani novemberben. Évek óta nem volt ilyen nagy az infláció mértéke, ami a nyugdíjasokat még inkább érinti, mert az ő fogyasztói kosaruk eltér a lakosság más csoportjaiéval összevetve. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek nagyobb súllyal vannak jelen, ezek ára pedig különösen sokat emelkedett.

Mi a gond a nyugdíjszámítással?

A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet Az Éveknek” Országos Szövetségének elnöke, Hegyesiné Orsós Éva elmondta, hogy ugyan jól jön a nyugdíjprémium, de mindez a kisnyugdíjasok helyzetén érdemben nem változtat, és így van ez már 12 éve, azóta semmilyen érdemi intézkedés nem történt ebben a fontos ügyben.

2009 májusában megszűnt az ún. svájci indexálás módszerének használata. A svájci – más néven vegyes – indexálásnál a nyugdíjak összegének éves emelését felét az infláció, felét pedig a nemzetgazdasági nettó átlagbér növekedési üteme határozza meg. Ezzel elkerülhető, hogy a már visszavonult és az aktív korú lakosság közötti különbségek nagymértékben növekedjenek. Ez a számításban történt változás még a Bajnai-kormány idejére megy vissza, a gazdasági válság miatt bevezetett csomag fontos eleme volt, ekkor emelkedtek a nyugdíjkorhatárok és szűnt meg a 13. havi nyugdíj is. A javuló gazdasági adatok mellett az Orbán-kormány alatt viszont nem történt változás ebben, évről évre jelentős összeget takarít meg ezzel az állam.

Sőt, sokat nőtt az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közötti távolság, és még azok a jobb módú nyugdíjasok sem jártak jól az utóbbi időben, akik korábban mentek nyugdíjba. Az elmúlt évtizedben a bérek dinamikusan növekedtek, ebből adódóan akik ma mennek el nyugdíjba, sokkal magasabb nyugdíjjal vonulnak vissza, mint akik 5-6 éve tették – még ha azonos munkakört, végzettséget, szolgálati időt nézünk is. A nyugdíj kiszámításánál az 1988 óta szerzett nettó átlagkeresetet nézik egy bizonyos valorizációs szorzóval. 

Így néhány év eltéréssel akár 30-40%-os nyugdíjkülönbségek is kialakulhatnak. A 6-10 évvel ezelőtt megállapított nyugdíjak jóval alacsonyabbak, mint amit a frissen nyugdíjba mentek kapnak. 2013 óta nincsen járulékfizetési plafon, a jól keresőknek előtte maximalizálva volt a nyugdíja, inkább az öngondoskodásra ösztönözték őket. Ebből adódóan nem keletkeztek 500-600-700 000 Ft-os vagy akár milliós nyugdíjak, melyek száma az utóbbi időben növekedett. Növekszik a nyugdíjasok közötti távolság is, ami feszültséget okoz; valamint az is probléma. hogy egy milliós nyugdíjat akár 30 éven át az államnak kell fizetnie, ami komolyan megterheli a költségvetést ahelyett, hogy az öngondoskodást ösztönöznék inkább a közpénzek költése helyett.

Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők száma egyébként nem kevés. 100.000 Ft alatti nyugdíjat több mint félmillió ember kap; és ha a maximum 150.000 Ft-os időskori ellátást nézzük, ott is több mint egymillió honfitársunkról beszélünk.

Szöveg: Pálinkás János; Fotó: Mile Máté, Pexels, Pixabay