A kiállítás helyszíne igazán különleges. A művész a steril hatást keltő fehér, vagy épp sötétre festett galériák falai helyett egy erdei tanösvényt választott kiállítótérnek. A tárlat a Balaton-felvidéki Salföldön látható egészen augusztus végéig.

Déri a magát új salföldi közösségi térként aposztrofáló Bánya Kultháló bázis felkérésére fotózta a helyieket és a bebírókat, akiknek eddig „láthatatlan” egymásra hatása, illetve a Balaton-felvidék mindannyiukra tett hatása ölt testet most ezekben a képekben. A két társadalmi csoport kapcsolata évszázadok óta téma az itt élők számára. De ellentét van-e köztük, vagy szakadék? Déri Miklós szerint az utóbbi. Megkért néhány bebírót, hogy válasszanak ki egy-egy helyit, akivel különleges kapcsolatot éreznek, akivel szívesen szerepelnének közös képen. A továbbiakat már a fotó meséli el.

Hokedlin ülve, az általuk választott fontos helyszínen láthatjuk a párosokat. „A felkérés aktusa, majd ahol és ahogy együtt ülnek a kép elkészülésekor, újabb helyzetek, amikor a két ember együtt van és tanulhat egymástól valamit, vagy csak beszélgetnek minderről” – magyarázza Déri. „A fotó mágikus hatásának köszönhetően megjelenik a képeken az a kapcsolat, ami eddig talán meg sem fogalmazódott, de mégis ott volt. A képen kirajzolódó viszonyrendszerük, és a környezet apró részletei további kérdéseket és gondolatokat indítanak el” – mondja.

Na, de kik azok a bebírók?

Jellemzően azok a budapestiek, városiak, akiknek megtetszett az a vidék, telket, házat vásároltak a környéken. De nem csupán klasszikus értelemben vett nyaralónak használják a Balaton-felvidéki házakat, hanem jelentős időt töltenek el az évben itt, és az energiát, pénzt sem spórolják ki a itteni életük terének karbantartására. A megvásárolt házakat ideális esetben kifejezetten korhűen újították föl. Már korábban is népszerű volt valamennyire a térség, azonban a 60-as, 70-es években a városi értelmiség egyre nagyobb köre találta meg magának ezt a csodálatos vidéket. A bebíró nevet a „régi” helyiek adták az „újonnan érkezőknek”.

A betelepülésben az akkori filmes generációnak is volt szerepe. Többek között Sára Sándor, Jancsó Miklós és Szomjas György közreműködésével alakult meg 1979-ben a Káli Vidék Baráti Köre, későbbi nevén a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság. A Káli-medence 1984 óta védett.

Déri Miklóssal a Fidelio készített a kiállítás apropóján nagyinterjút. A fotós elmondja, már régóta szeretett volna felhasználni olyan környezeti elemeket, amik éppen az adott anyagot határozzák meg, akár épített, akár természeti környezetről van szó. Ez a harmadik olyan kiállítása, ahol hasonló a koncepció, ezeken a portrékon is meghatározó a környezet. Ilyen volt egyébként a Rákóczi téri Csarnok és környezete, ott is azt szerette volna, ha a csarnok oszlopai közé lettek volna kifeszítve a képek, de sajnos ez nem jöhetett létre. Később újpesti kismestereket fotózott, azt a sorozatot egy parkban szerette volna kiállítani, ám az sem jött össze.

Salföldön viszont a Bányánál végre ki tudja használni a lehetőségeket, ahol domboldalon, térben tudja kiállítani az anyagot. Egy fiatal erdő ösvényén keresztül vezet az út a kiállításhoz, nem nagy terület, körülbelül negyed óra alatt bejárható. Olyan, mint egy galéria az erdőben, a végén tisztással – mondta el az interjúban.

A külső megjelenés miatt, és hogy időjárásálló legyen a kiállítás, a képek teherautóponyvára lettek nyomtatva. „A csarnokbélieket ott is hagytam, a zöldségesek azóta is használják, például letakarják vele az árut. Gyűrődik, koszolódik a ponyva, és azt vettem észre, mindez jót is tesz a képnek: megérleli. Itt két méterszer másfél méteres méretűek a nyomatok, úgyhogy elég nagyok ahhoz, hogy egy külső térben is értelmezhetővé váljanak a képek.”

A művész egyébként a barátai miatt kezdett a térségbe járni, állítása szerint őt a hegyek és a dombok annyira nem izgatják, számára az emberek fontosabbak. A „Káli-medence-jelenség” évek óta foglalkoztatja, így a Bánya felkérése jó apropó volt arra, hogy megvalósítsa ezt a projektet. Déri kettős portré koncepciójával pedig nem titkolt célja volt az érzékenyítés, hogy összehozza a két csoportot. Elmondta, mindamellett, hogy a szakmai értéke miatt is szerette ezt a sorozatot, csodálatos embereket is megismert a munka közben.

Ide kattintva GALÉRIA nyílik:

Nyitókép: Déri Miklós ‒ Bebírók című kiállításából