Terveznek-e olyan energiamegtakarító intézkedéseket, mint Spanyol- és Németországban (ahol például 19 fokra korlátozzák közintézmények téli fűtését, 27 fokig nem kapcsolják be a klímát, elzárják a mellékhelyiségekben a meleg vizet), és a korlátozó intézkedések már vállalkozásokra és magánszemélyekre is kiterjednek? – kérdeztük meg Erőss Gábortól.

„Józsefvárosban mi nem most kezdtünk foglalkozni ezzel a témával. Az első lépést akkor megtettük, amikor ezzel még senki nem törődött. Már 2019 novemberében, az első testületi ülésen klímavészhelyzetet hirdettünk, és 2020 január végén el is fogadtunk egy 93 pontos klímavédelmi intézkedési tervet. Akkor a klímavédelem és a környezetvédelem felől közelítettünk, de a tervbe foglaltak most, az energiaválság kitörésével új aktualitást nyertek” – válaszolja az alpolgármester.

„Amíg ez csak egyféle klímavédelmi policy volt az önkormányzatban, voltak szkeptikusok, most hogy energiaválság van, nemhogy helyeslik, de még többet is szeretnének. A Fidesz-frakció is élcelődött ezen, most ugyanezt mondják ők is” – jegyzi meg.

Konkrét döntéseket is hozott az önkormányzat, már akkor úgy döntöttek például, hogy 21 foknál nem fűtik melegebbre télen a polgármesteri hivatalt, és Erőss úgy gondolja, itt az ideje, hogy újragondolják ezt is, szerinte akár

Igaz, hogy most nem a klímavédelem miatt akar mindenki spórolni az energiával, hanem mert bizonytalanná vált az ellátás (Európa sok országa, Magyarország pedig különösen kitett az orosz olaj- és gázellátás háborús bizonytalanságának) és felment az energiaár. Magyarországon a mesterségesen alacsony áron tartott lakossági üzemanyag-, gáz- és áramárak miatt az áremelkedés valósága még nem egészen érte el az embereket, az első számlák kézhezvétele után lehet majd igazán sokkra számítani.

„Ez végül is jó irány, mert a Földet úgy lehet megmenteni, ha nem pazaroljuk az energiát, és Józsefváros is így marad majd élhető. A rossz hír jó oldala tehát, hogy a klímavédelem is megerősödik” – von mérleget Erőss Gábor.

A spanyol és német példákra reagálva Erőss azt mondja, hogy ennyire drasztikus lépésekre nem készülnek, aminek oka az is, hogy sokféle kisebb intézkedést már meghoztak 2020 óta. Azonban mindenképpen újragondolják a dolgot, és ahol indokolt, további intézkedésekre tesznek javaslatot,

A polgármesteri hivatalban nem használnak légkondicionálókat, az ő irodájában sincs. A megtett lépések egy része indirekt módon járult hozzá a klimatizáláshoz, a szélsőséges hőterhelés csökkentéséhez. Ilyen például a kerületben folyó zöldítési program – „ezzel haladhatnánk gyorsabban is”, mondja önkritikusan –, ami az ún. hőszigethatást mérsékli – a növények hűtik a környezetet, nem engedik, hogy az aszfalt-, kő-, betonfelületek átforrósodjanak a tűző napon.

A térkővel, aszfalttal borított nagy felületek miatt elviselhetetlenné válik a forróság a városban nyáron, ezért is kényszerülnek rá az emberek a klíma használatára. Ez ellen vetik be a napvitorlákat is, ezek nagy kifeszített árnyékoló vásznak, amiket eddig játszótereken kezdtek el felszerelni. De építettek néhány helyen párakaput is, ami közvetlenül hűsíti az embereket.

Az önkormányzat megtette az első lépést a gáz- és áramhálózattól való függetlenedésre is, megújulók felhasználására.

amit – Erőss reménye szerint már januártól – napenergiával fognak tudni fűteni.

Van már példa arra is, hogy a szabályozással vállalkozókat ösztönöznek takarékosságra. A szándék ebben az esetben a fenntartható világ felé közeledés volt. „Hogy ne az utcát fűtsék télen a vendéglátók, új közterület-foglalási kategóriát vezettünk be külön díjazással a gázzal működtetett kültéri infra-hősugárzókra.”

A lakosságot és a társasházakat pályázatokkal tudja az önkormányzat segíteni az energiafelhasználás mérséklésében. Az otthonfelújítási pályázat a szociális bérlakásban élőknek ad energiahatékonysági fejlesztésekre is támogatást, a társasházi támogatási rendszer egyik alprogramja pedig nyílászárók cseréjéhez ad segítséget. Ez viszonylag szűk szegmens, mondja Erőss, de mégis olyan támogatás, ami segíti, hogy ne szökjön a meleg a házból, és csökkentse a fűtésszámlát (a lakóknál is). Van szándék arra, hogy a társasházak energiahatékonysági fejlesztéséhez még jobban hozzájáruljon az önkormányzat, „de ezt nem akarom megelőlegezni”, teszi hozzá, jelezve, ez a büdzsé függvénye.

Erőss Gábor még megemlítette azt is, hogy a fővárosi kerületek közül elsőként nyitottak Józsefvárosban energiahatékonysági tanácsadó irodát, nem sok helyen van még ilyen. A RenoPont irodájában tanácsot kaphatnak azok a magánszemélyek, akik energiatakarékos módon szeretnék korszerűsíteni az otthonukat, és azok is, akik ilyesmiben nem gondolkodhatnak. Az energiaszegénységi tanácsadásban sérülékeny helyzetben élő, szegényebb józsefvárosiak kaphatnak útmutatást arra, hogyan legyenek képesek jól takarékoskodni az energiával.

Nyitókép: Karancsi Rudolf