A közösségi médiában több írás is megjelent a csütörtökön 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet brit királynő 1993-as budapesti látogatásáról, melyen a Dankó utcai hajléktalanszállóra és kórházba is ellátogatott. Ezeknek a megemlékezéseknek egy része teljesen hamis információkat közöl – mondta el Iványi Gábor lapunknak, ő maga is ott volt, személyesen találkozott a királynővel, aki nemcsak támogatta akkor az intézményt, de később néhány levelet is váltott Iványival.

1993 májusában II. Erzsébet hazánkba látogatott, ami kiemelkedő esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon. Ennek a látogatásnak szokatlan és különleges színfoltja volt az, amikor az 1990-ben megnyílt Dankó utca 9. alatti Oltalom-menhely felkeresését is beiktatta programjába.

Maga Iványi Gábor így emlékezik vissza a huszonkilenc évvel ezelőtt történtekre:

Haraszti Miklós – aki Iványihoz hasonlóan szintén SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt az első szabadon választott parlamentben – javaslatára választották ki az Oltalmat, amely az 1979-ben alapított SZETA (Szegényeket Támogató Alap, az SZDSZ elődje) folytatója volt.

Az Oltalom 1990 vége óta működött, 1993-ban nyílt meg a kórháza járóbeteg-ellátással. Ugyancsak abban az évben, 1993-ban indult el a Wesley János Főiskolán a világi, szociális munkás szak. Hogy éppen a Dankó utcába jött el a híres vendég, már csak a névadó anglikán lelkész, Wesley miatt is jó választás volt Iványi szerint, aki hozzátette, a királynő politikai bátorságát és bölcsességét jelentette, hogy egy ellenzéki javaslatot fogadott el a programja összeállításakor.

II. Erzsébet szeretett volna valamilyen karitatív intézményt meglátogatni, és a látogatás részletes tervét összeállító csapat az Oltalmat javasolta. Amit most a sajtóban is olvasni az akkori alkalomra Moszkva téren toborzott, taxival Józsefvárosba szállított hajléktalan emberekről, teljes blődség, soha ilyet nem csináltak, de még pénzük sem lett volna erre – mondta el Iványi. Az sem igaz, hogy a szálló be lett volna zárva, és persze az sem, hogy Erzsébet királynő pörköltet tunkolt volna ott a szálló lakóival közösen, ugyanis a protokoll sem tette lehetővé, hogy ott ebédeljen.

A látogatás végül hosszabb lett a tervezettnél, bő egy órát töltött ott a királyi küldöttség. Az eseményről készült sajtófotókat II. Erzsébet később elárvereztette és a befolyt összeggel a szálló működését támogatta. Egy dedikált képet is küldött, amely azóta is Iványi dolgozószobájának falán lóg. Később is volt arra példa, hogy Iványi Gábor a királynőhöz fordult, aki mindig nagyon kedvesen válaszolt.

A látogatáson ott volt Csécsei Béla, a VIII. kerület egykori és néhai polgármestere – aki néhány szót is mondott az eseményen –, az jelen voltak az ismertebb karitatív szervezetek képviselői: a MET akkori elnöke, Iványi Tibor (Iványi Gábor édesapja), a főváros szociális ellátásának képviselői és vezetői, az akkor indult egészségügyi ellátás vezetője, Haskó László, továbbá Haraszti Miklós és más országgyűlési képviselők is, és az Oltalom több munkatársa is ott állt a Dankó utca 9. udvarán a fogadó bizottságban.

A királynő bement a fapados éjszakai menhelyre, udvarhölgyei társaságában megállapította, hogy Angliában is hasonlóan működnek a menhelyek. A hajléktalan emberek megszeppenten ültek, felállni sem mertek az uralkodó előtt, aki próbált diskurálni is velük. Ezután megnézte az épp induló kórház helyét. Utána pedig meghívta Iványit az esti állami fogadásra, akivel a királynő közölte, örült, hogy ezt a helyszínt választotta.

A 2010-es kormányváltás után, amikor Iványi azt a felszólítást kapta a kormánytól, hogy adjon számot munkájukról, és megkérte őt, jelölje meg, kinek adja át a munkát, a lelkész több, az Oltalmat korábban valamilyen módon támogató nemzetközi szervezetnek és ismert személyiségnek írt, így többek között II. Erzsébetnek is jelezte levélben, hogy nehéz idők várnak rájuk.

Nem azért, mert azt várta, diplomáciai úton közbeavatkozzon, de úgy érezte, talán segíthet rajtuk, ha a királynő is tudja, hogy veszélyben van annak a menhelynek a sorsa, melyet annak idején meglátogatott, és amelyről elismerően szólt. Válaszában a királynő megírta, hogy szeretettel és együttérzéssel gondol az Oltalomra, de nincs módja beavatkozni a folyamatokba – ezt Iványi nem is várta el. (Hasonló pozitív válasz érkezett az elkötelezett metodista Hillary Clinton akkori amerikai külügyminisztertől, aki ugyancsak személyesen látogatott el a Dankó utcába. A német diplomácia azonban kioktató választ adott, Angela Merkel kabinetje azt írta, fogadják el a magyar kormány javaslatát.) Így emlékezett vissza Iványi.

Lássuk, hogyan tudósított az eseményekről a korabeli sajtó

A látogatás előtt a Kurír 1993. május 2-i száma számolt be a tervezett programról.

Pár nappal II. Erzsébet magyarországi útja után, a Beszélő május 8-i számában jelent meg az az interjú, amit Zolnay János készített Iványi Gáborral még a látogatás előtt, ebben is szó esett az uralkodó józsefvárosi felbukkanásáról. Hogy miért éppen a Dankó utcába ment a királynő, arra Iványi azt válaszolta, talán az is közrejátszott, hogy metodista egyház által működtetett intézményről van szó, mely egyház Angliában erős háttérrel rendelkezik. A szociális gondoskodás alapjait John Wesley anglikán lelkész, a metodista egyház megalapítója fektette le a 19. század közepén, akiről a Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkészképző főiskoláját is elnevezték. Iványiék 1993 áprilisának elején kapták a hírt, hogy oda is ellátogatna a királynő. Programjába más intézmény meglátogatása nemigen fért bele, ezért az Oltalom meghívta a hasonló, főleg nem állami intézmények képviselőit is a nemes alkalomra. Iványi Gábor – aki akkoriban SZDSZ-es parlamenti képviselő is volt –, elsősorban erkölcsi támogatást, bátorítást remélt a látogatástól, valamint azt, hogy az általuk végzett munka becsülete nőjön, az előítéletek pedig csökkenjenek.

Az eredetileg 30-40 percesre tervezett látogatásnál a magyar biztonsági szolgálat szerette volna elérni, hogy ne legyenek jelen hajléktalan emberek, vagy ha mégis, akkor előzetesen megszűrt személyek, jó referenciákkal. Ezt az Oltalom visszautasította, ragaszkodtak ahhoz, hogy a szálló lakói jelen lehessenek a találkozáson, és a brit követség is ugyanezt kérte.

Az Új Magyarország május 6-i száma így emlékezett meg a látogatásról:

„A királynő érkezésének hírére összesereglett a környék lakossága, és tapssal köszöntötték az autóból kiszálló uralkodót. A menhely kapujában Iványi Tibor, a MET elnöke, Haraszti Miklós, Józsefváros országgyűlési képviselője, valamint Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő várta. A királynő az üdvözlés után Iványi Gábor kalauzolásával megtekintette a hajléktalanok hálótermét és a társalgót. Őfelsége ezt követően elbeszélgetett a karitatív szervezetek és segítő szolgálatok – köztük a SZETA, a Menhely, a Twist Olivér Alapítvány és több egyházi szervezet – megjelent képviselőivel, és tetszéssel nyugtázta, hogy ezt a tevékenységet Magyarországon is fontosnak tartják.”

A Magyar Nemzet 1993. május 6-i számában így számolt be a királyi vizitről:

„A menhely kapujában Iványi Tibor, a MET elnöke, Haraszti Miklós, Józsefváros országgyűlési képviselője, valamint Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő várta. A királynő az iránt érdeklődött, hogy hányan veszik igénybe a menhelyet, és mit tudnak nyújtani a hajléktalanoknak. Megszólított több menhelylakót is. Azt tudakolta tőlük, hogy elégedettek-e a kapott segítséggel.”

A királynő látogatásáról készült híradófelvétel alább nézhető meg, ebbe nem került bele józsefvárosi kitérője.

Nyitókép: II. Erzsébet brit királynő üdvözöl egy csoport hajléktalant a Dankó utcában létesített metodista menhely felavatása után. Mellette Iványi Gábor metodista lelkész (j) és Haraszti Miklós országgyűlési képviselő (b5). – MTI Fotó: Mónos Gábor