Hermann György momentumos önkormányzati képviselő és párttársa, Szarvas Koppány Bendegúz is előre jelezte, hogy lelkiismereti okokból nem fognak részt venni a megemlékezésen – mindezt pártjukkal, a Momentummal is egyeztették előre. Az elhunyt 56-os hős későbbi életútját közéleti szereplőként ugyanis problémásnak tartják.

Mindketten kiemelték, hogy Wittner 1956-os szerepvállalása okán – halálra ítélték, amit életfogytiglani büntetésre módosítottak később, végül 1970-ben amnesztiával szabadulhatott –, s hogy a kerület díszpolgára volt, járna ugyan a tiszteletadás, viszont az élete kései szakaszán folytatott politikai tevékenysége miatt nem.

A rendszerváltás előtt is ismertek voltak Wittner Mária antikommunista eszméi, 1956-os szervezetek munkájában vett részt. 2006-ban és 2010-ben országgyűlési képviselő lett, a Fidesz országos listájáról került be a parlamentbe. A 2006-os október 23-i állami ünnepségen nem vett részt, egykori forradalmárokkal és 56-os szervezetekkel együtt bojkottálták az 50. évfordulós ünnepséget, mivel az MSZP vezette kormányt a forradalmat leverők örökösének tartották.

2007 októberében a Magyar Gárda tartott avatást mintegy hatszáz új tagjának a Hősök terén. Több történelmi egyház képviselőjét is meghívták, akik nem kívántak részt venni a szélsőjobboldali szervezet eseményén, de politikusok is lemondták a részvételt. Wittner Mária levelet írt az eseményre, melyben többek közt arról írt, hogy az 1989-es rendszerváltást elcsalták.

2008-ban Dunakeszin emlékezett meg a Jobbik és a Magyar Gárda a kommunizmus áldozatairól, a rendezvény főszónoka az 1970-es évek óta Dunakeszin élő Wittner Mária volt, aki azt mondta akkor a HVG kérdésére – nem érzi-e problémásnak fideszes képviselőként részt venni egy ilyen szélsőjobboldali eseményen – , hogy az egy törvényesen és demokratikusan bejegyzett párt és szervezet rendezvénye.

A momentumos képviselők Facebook-posztjaikban felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Gárda lelkes eszköze volt annak az uszításnak, mely a 2008−2009-es romagyilkosságokhoz vezetett. Kiemelték, hogy Wittner „a rendszerváltás után a legszélsőségesebb eszmék kiszolgálója, a Magyar Gárda zászlóvivője” volt, emiatt nem akarnak úgy tenni, mintha a 85 évesen elhunyt politikusnő politikai szerepvállalásának tisztelegnének.

Hermann így fogalmaz:

Ritka az olyan közéleti szereplő, akinek az életútjában nincsenek foltok, és ritka az is, akinek az életében nincsenek komoly, elismerésre méltó tevékenységek. Wittner Mária is azokhoz a sokakhoz tartozott, akiknek jutott mind a kettőből bőven. Józsefváros polgárai is sokat köszönhetnek neki, másoknak az életét pedig éppen azok az eszmék nyomorították meg, amiknek a későbbiekben a hívévé vált. Éppen azokét, akik Józsefváros és Magyarország legsérülékenyebb csoportjához tartoznak.

Ugyanakkor egy demonstratív ülve maradással valószínűleg méltatlan vita kerekedne és a fókuszt is elvonná a KT-ülés más, fontosabb témáiról, valamint elegánsnak sem tartanák az ilyen megnyilvánulást. Ezért úgy döntöttek, hogy a napirend előtti megemlékezésen nem vesznek részt, és az üléstermen kívül várják meg a gyászszünetet, ezzel a helyzet méltóságát és a saját lelkiismereti integritásukat is meg tudják őrizni.

Így sem maradt szó nélkül a momentumos politikusok gesztusa, Vörös Tamás a józsefvárosi Fidesz-frakció vezetője úgy kommentálta az ülésen a történteket, hogy a hősöknek mindenki meg kell adja a tiszteletet.

A Józsefváros Újság is készített interjút Wittner Máriával, itt olvasható.

Wittner Mária 2016-ban kapta meg a Józsefváros díszpolgára címet. További díjai: a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1991), Dunakeszi díszpolgára (2001), Szent István-díj (2006), Csepel díszpolgára (2011), Emberi Méltóságért díj (2016).

Wittner Máriáról portréfilm is készült, melyben az 1956-os szerepvállalására és a börtönévekre emlékezik. A 2007-es Hóhér, vigyázz! alább megtekinthető.

Fotók: Mile Máté