Október 6-án délelőtt A Város Mindenkié (AVM) aktivistái és politikusok tiltakoztak élőlánccal egy 67 éves lipótvárosi nő kilakoltatása ellen, akit az önkormányzat elhelyezés nélkül utcára tett. Az AVM szervezte élőláncon jelen volt még Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Tordai Bence, Jámbor András párbeszédes és Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselők is.

Megpróbálták megakadályozni a kilakoltatást, a rendőrök pedig intézkedtek, kiemelték – kezdi a történtek mesélését lapunknak Jámbor András. „Nem vittek be, az élőláncból távolítottak el. Lekísértek egy emelettel lejjebb, mondták, hogy menjek a ház elé. Én mondtam, hogy nem fogok gondot okozni.”

Jámbor végül ott maradhatott a házban, de az élőláncot felszámolták. Mindenkit kiszedtek az élőláncból, Tordai Bence a Párbeszéd politikusának még az ujja is eltörött az akcióban. Végül sikerült kilakoltatni az idős hölgyet.

Terveznek további lépéseket a kilakoltatások ügyében – mondja Jámbor, aki egy eseti bizottságot akar létrehozni. A végrehajtások rendszerét felül akarják vizsgálni, mert itt olyan problémák vannak szerinte, mint hogy az új végrehajtási törvény alapján a végrehajtó 20 nap alatt lényegében ajánlatot tud tenni egy lakásra – eddig 65 nap állt rendelkezésre arra, hogy a bíróság egy kérelem alapján próbálja kivizsgálni a kilakoltatás jogszerűségét.

Adott esetben előfordul, hogy valaki előbb utcára kerül, és csak utána derül ki, hogy jogszerű volt-e a végrehajtás, a kilakoltatás. „Az elmúlt 2-3 hétben találkoztunk teljesen törvénytelen kilakoltatással”, mondja Jámbor. Szükség van a végrehajtási törvény és a végrehajtói kar gyakorlatának átnézésére. A Schadl–Völner-ügy és egyéb végrehajtással és ingatlanokkal kapcsolatos mutyikat követően egyértelmű, hogy cselekedni kell, mondja a képviselő.

„A főváros elfogadta, hogy kilakoltatási moratórium vonatkozzon az önkormányzati (pontosabban a fővárosi tulajdonú – a szerk.) lakásokra. Szentgyörgyvölgyi Péter is megszavazta ezt, aki a legutóbbi kilakoltatást elrendelte. A kilakoltatott idős hölgy a 300 ezer forintos tartozása miatt így hajléktalanná vált” – mondja felháborodva Jámbor.

A Palotanegyedet is magában foglaló 1-es oevk képviselője, Csárdi Antal is részt vett a kilakoltatás ellen szerveződött élőláncban, így őt is megkereste lapunk beszámolója iránt érdeklődve.

„Ez az eset embertelen és felháborító. Egy pár százezer forintos tartozás miatt indította el Lipótváros önkormányzata a végrehajtást. Annak ellenére fönntartotta a szándékát, hogy hivatalos úton is jeleztük feléjük, hogy az adós kifizetné a tartozását két alapítvány segítségével és a város mindenkié szervezésével” – meséli felháborodva a képviselő.

Csárdi elmondása szerint tartotta a kapcsolatot az idős hölggyel, Szentgyörgyvölgyi Pétert is megkereste, aki azzal indokolta a kilakoltatás indokoltságát, hogy a társasházban egyébként is ellenérzések vannak az idős pedagógushölggyel kapcsolatban. Csárdi beszélt az épületben lakó szomszédokkal, akik neki azt mondták, hogy egy kedves, csöndes asszony, aki egyikőjüket korábban franciára tanította. Csárdi megtudta, hogy a 70-hez közeli nőnek a havi nyugdíja 45 ezer forint. „Így ez az eset a pedagógussztrájkot, a pedagógus életpálya rendezését is érinti, hogy az alacsony fizetésekből következő alacsony nyugdíjakkal a pedagógusainkat gyakorlatilag egy időskori mélyszegénységbe taszítjuk.” Kovács Zsuzsa egykori kódexkutatónak és a Lyoni Egyetem korábbi oktatójának történetét a 444 is feldolgozta.

Csárdi sajtótájékoztatót is tartott az ügy kapcsán, amit itt tudnak megnézni. Karácsony Gergely főpolgármester is reagált a történtekre.

Megtörténhetne-e ez az eset Józsefvárosban? Az önkormányzat hajléktalanügyi referensét, Bényei Zoltánt kérdeztük, itt milyen szabályok és eljárásrend van érvényben.

„Nálunk is voltak kilakoltatások, nagyon indokolt esetekben” – kezdi Bényei. Most egy új helyzetet teremtett a fővárosi kerületeknél a fővárosi közgyűlés döntése, ahol a polgármesterek mind megszavazták azt, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő lakásokból ne költöztessenek ki a közgyűlés napjától (09. 29.) kezdve április 30-ig senkit. Ezt követően Karácsony Gergely megkereste a kerületi önkormányzatokat, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. A józsefvárosi lakásrendeletben egyébként is van kilakoltatási moratórium pont erre az október–áprilisi időszakra,

Ezt megelőzően viszont voltak nálunk is kilakoltatások, egyszerűen azért, mert „van az a helyzet, amikor az önkormányzat már nem tud mást lépni” – azzal a megszorítással, hogy a nyolcadik kerületben elhelyezés nélküli kilakoltatási tilalom van.

Ez úgy néz ki, hogy ilyenkor a bérlőt megkeresik, a családsegítő szolgálat munkatársai fölveszi a lakóval, lakókkal a kapcsolatot, és megpróbálnak kitalálni valamit, hogy hova költözhetne. Ez rendeletben meghatározott, hogy gyerekes családoknak családok átmeneti otthona, pároknak páros elhelyezés hajléktalanok átmeneti szállóján, időskorúaknak idősek otthona, szóló karrierben futó jogcím nélküli bérlőknek pedig hajléktalan átmeneti szálló.

A a végrehajtási törvény szerint november 15-től van kilakoltatási tilalom, a nyolcadik kerületi rendeletben október 1-től. Azt viszont itt fontos megjegyezni, hogy ez a moratórium nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra (tehát akik kiválasztanak egy üres lakást, feltörik, és beköltöznek jogosulatlanul), illetve azokra, akik a közösséget zavaró, az együttélési normákat sértő állapotokat hoznak létre időről időre.

Minden esetben többszöri kérés, felszólítás megtörténik, hogy legyen mindenkinek esélye változtatni. Ha erre egyáltalán nincs hajlandóság, csak akkor történik meg a kilakoltatás. A kerületben a kabinet legmagasabb szintjeit bevonva döntenek egy-egy ilyen konkrét esetről, mondja Bényei.

Volt olyan korábban – meséli Bényei –, hogy több mint milliós tartozásuk volt, több részletfizetési lehetőséget is kaptak, az évek alatt semmit nem törlesztettek, vagy kisebb lakásra kaptak cserealku-lehetőséget, de együttműködni semmilyen szinten nem voltak hajlandók. 2015-től volt bírósági végzés, hogy ki lehet őket lakoltatni, de csak nemrégiben kellett kiköltözniük, mert a végtelenségig ezt hagyni meg másokkal szemben nem korrekt. Valamint a vagyonvédelemmel kapcsolatos törvénynek is eleget kell tenni értelemszerűen – összegzi Bényei Zoltán a gondolatait.