22 órán át vitázott Jámbor András (Párbeszéd, Szikra Mozgalom) és az LMP-frakció a parlamentben a szociális törvényről a kirendelt kormánypárti képviselőkkel. A kormány tervezett módosítása úgy írná át a még 1993-ban elfogadott szociális törvényt, hogy az állam felelőssége csak akkor merülne fel a rászorulóknak való segítségnyújtás tekintetében, amikor már a családtagok, az önkormányzat és a karitatív szervezetek is kudarcot vallottak.
A szociális törvény vitája szerda reggel kilenckor kezdődött az Országházban, de az ellenzéki képviselők folyamatos felszólalásai miatt még éjszaka sem lehetett lezárni, egészen csütörtök reggel hétig tartott. A kormánypártok részéről leginkább Rétvári Bence és Nacsa Lőrinc reagált az ellenzéki képviselők felszólalásaira, többnyire a kormányzati panelmondatokat ismételgetve az ellenzék és Gyurcsány Ferenc felelősségéről.
Jámbor András szerint a tervezet elfogadása azt jelentené, hogy
az állam kivonul a szociális ellátórendszerből,
erre szerették volna a figyelmet felhívni. Az akciót a sajtó azóta obstrukcióként emlegeti – vagyis amikor egy döntési folyamatot jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják –, Jámbor szerint joggal: „Nyilván nem az volt a cél, hogy a parlament munkáját akadályozzuk, de ez rákényszerítette a fideszes képviselőket arra, hogy valamit mondjanak a szociális törvény kapcsán. Itt viszont kiderült, igazából ők sem tudják, hogy mi lesz majd a törvény következménye, mint ahogy
azt sem tudták érdemben megindokolni, hogy miért került a felelősségek hierarchiájában utolsó helyre az állam”
– mondja.
Ezen kívül is voltak azonban Jámbornak észrevételei: például a szociális vetítési alap létrehozása kapcsán (a kormány a nyugdíjminimumot is átnevezné szociális vetítési alappá, aminek a célját nem tudni, de a szakértők attól tartanak, hogy szociális szolgáltatások szintjének csökkentését készíti elő a lépés – a szerk.). Ezzel Jámbor szerint lényegében befagyasztanák az ápolási díjat vagy a közgyógyellátást, ezek az ellátások (és még 16 másik) 2008 óta az öregségi nyugdíjhoz voltak kötve: „Azt kérdeztem, hogy melyik az, amelyiket nem akarják megemelni, a szociális vetítési alapot vagy az öregségi nyugdíjat, mert ha mindkettőt akarták volna, akkor egyben hagyták volna; illetve hogy mondják már el, ugyan mekkora lesz az összege a vetítési alapnak, mert ez nincs benne.”
Egyébként is vannak még érdekes dolgok a salátatörvényben Jámbor szerint, például hogy a sürgősségi ellátást a mentőszolgálathoz helyeznék át: „Arra se kaptunk választ, hogy milyen pluszforrásokat kap ezért a mentőszolgálat, ami egyébként sincs olyan jó állapotban, hogy el tudná látni ezt a feladatkört.”
Jámbor szerint sok témát érintettek, és sok témában voltak reagálni kénytelenek a fideszes képviselők: „Én például tisztáztam azt, hogy miért hazugság az az adatsor, amit a Fidesz lobogtat kilakoltatások kapcsán. Ők ugyanis azt állítják, hogy a VIII. kerületben sok a kilakoltatás. Elmondtam nekik, hogy Józsefvárosban miként zajlanak a végrehajtási eljárások, hogy
itt van valódi szociális munka és adósságrendezési segítség, és nincs elhelyezés nélküli kilakoltatás,
és ezt állítottam szembe azzal, hogy egy V. kerületi kilakoltatásnál csak az előző nap ment ki a családsegítő szolgálat a végrehajtásban érintett és végül kilakoltatott nőhöz.”
Jámbor szerint egy olyan listára hivatkoznak, ami nem releváns adatokat tartalmaz: „Van egy listájuk arról, hogy hány eljárás van elindítva kerületenként, és ezt úgy interpretálják, mintha az a tényleges kilakoltatásokról szólna, de ebben a formában ez hazugság. A IX. kerületben például nulla kilakoltatás volt, de a táblázat itt is mást mond, mert az elindított végrehajtási eljárásokat listázza, ami nem egyezik azzal, hogy ténylegesen mennyi kilakoltatás is történik. De az is hazugság benne, amikor a XVI. kerülettel példálóznak, a táblázat szerint itt csak 13 ilyen eljárás indult, szemben a nyolcadik kerület 80-as számával. Csak azt felejtik el megemlíteni, hogy a XVI. kerületben 260 önkormányzati lakás van, míg a Józsefvárosban 4500, így azért már egészen máshogyan jön ki a matek” – mondja.
A félreinformáló statisztikáról itt írtunk bővebben:
A parlamentbe egyébként még az éjszaka folyamán is hívtak be fideszes képviselőket, hogy legyen, aki válaszol az ellenzéki képviselők kérdéseire, így váltották egymást. Jámbor szerint, ha bármilyen kérdésről volt szó, az érvelésben inkább az ellenzékiek nyertek: „Ha nyílt vita lenne, akkor nagyon nehezen lennének védhetőek azok az állítások, amiket a Fidesz tesz, valójában ők
az erejükkel visszaélve, a parlamentarizmust elfojtva nyerik meg ezeket a társadalmi vitákat.”
Szerinte a kormánypárt nem gondolta, hogy végig fogják csinálni a maratoni vitát: „a házszabály szerint 4 módon is bezárhatták volna a vitát, de
ők úgy okoskodtak, hogy úgyse fogjuk kibírni,
a kifárasztásra játszottak – hát nem sikerült nekik.”
Szerinte nem az a baj, hogy az öngondoskodás is szerepel a törvényben, mert ez eddig is szerepelt, hanem az, hogy olyan hierarchiát állítanak fel, ahol a bajbajutottak támogatásában az államnak csak kisegítő szerepet szánnának: „Oldja meg mindenki maga vagy a családja, ha bajba jut,
az államnak ebben csak kisegítő szerepet szánnának, ez elfogadhatatlan.”
Szerinte az öngondoskodásban nem mindenkinek vannak egyenlő feltételei, és a törvénytervezet gyakorlatilag megversenyezteti a szociálisan rászorulót Mészáros Lőrinccel: „Azokat kell segíteni az államnak, akiknek kevesebb lehetőségük van az öngondoskodás megszervezésére, sok ember, egy csomó tehetséges gyerek vész el, mert olyan famíliába született, ahol sokkal nehezebb előre lépni, mintha Mészáros vagy Orbán családjában jött volna a napvilágra. Nem mindenki áll a saját lábán ugyanúgy” – mondja Jámbor András.
Nyitókép: Kovács Attila / MTI
