A csoportról

A VIII. kerületi önkormányzati lakásbérlők közössége egy 12 ezres csoport, Budaházy Gusztávtól megkérdeztük, hogyan tudott ekkorára nőni? Mi a csoport célja? Mik a terveik? Közösségként értelmezhető ez a csoport?

„Ezt a csoportot az Országos Önkormányzati Lakásbérlők Közössége tagjaként, egyrészt az ottani nyolckerbeliek nógatására, másrészt az „országos” kollégák szíves segítségével és tanácsaival felvértezve indítottam be, válaszol Budaházy Gusztáv, s csak azt az egyet tudom biztosan, hogy valószínűleg, nem a szépségem miatt nőtt ekkorára a létszáma. A csoport céljairól terveiről s arról, hogy közösségként értelmezhető-e ez a csoport, úgy vélem, mindenki képet alkothat, aki rálapoz a VIII. Kerületi Önkormányzati Lakásbérlők Csoportja Facebook-oldalára, s azt hiszem, a kérdéseire adott válaszaim is eléggé pontos képet adhatnak minderről. És persze, minden jel szerint, más kerületekből és vidékről is sokan kerestek meg azok közül, akik önkormányzati bérlakásban reménykedtek, de bárki meggyőződhet arról, hogy soha, senkit sem hitegettem azzal, hogy önkormányzati lakásra tehet szert az Józsefvárosban; sőt, akár privát üzenetben is, nemegyszer, de százszor is elmondtam és elmagyaráztam, hogy mik az esélyeik úgy általában is a bérlakáspiacon.

És hát álszerénység nélkül ki merem mondani, hogy tán a hitelesség az, ami leginkább hat az emberekre szerintem, még azokra is, akik még szavaidat se igen értik, s ami valahogy

Kik laknak a bérleményekben

Az önkormányzati bérlakások témájában rengeteget posztoló, kommentelő Budaházy úgy látja, a legnagyobb probléma mindenekelőtt a bérleményi jogviszonyok körül van: a „szinte totális rendezetlenségét jelölném meg elsőrendű okként, melynek következtében nemcsak az emberi élhetőség lehetetlenedett el az önkormányzati bérházakban, de a humán-szociális tényező elhanyagolása az épített állag idő előtti leromlásában is meghatározó szerepet játszik”. A józsefvárosi bérlakásállományban ugyanis lényegében évek óta nem működik szerinte a tervszerű megelőző karbantartás, és az épített állag leromlását nagyban sietteti a házak szinte totális ellenőrizetlensége.

Jórészt még az önkormányzat se tudja, ki lakik a gondjaira bízott házakban, folytatja, és a teljesen „szabadon” jövő-menő „álbérlők” „kontár barkácsolásai és – mondjuk így – ’szabálytalan közművételezései’ hatalmas károkat okoznak az épített állagban”. Úgy látja, a rendezetlen jogviszonyok okozta kaotikus állapotokon elsősorban az önkormányzatnak kéne változtatnia, hisz az állagleromlás okozta idő előtti amortizálódást csak az emberi élhetőségben okozott, gyógyíthatatlan károkozás múlja felül.

Tudja-e ellenőrizni a kerület, kik laknak a lakásokban, és a lakásokban zajló szabálytalanságokat mennyire tudják figyelni, ha kell, elhárítani? Az önkormányzat válasza: 2021-ben átfogó bérlemény-ellenőrzést hajtottak végre, ami számos – elsősorban műszaki – szabálytalanságot tárt fel. Alapvetően tudják, hogy kik laknak a lakásokban. A lakástörvény értelmében a bérlőnek joga van közeli hozzátartozóit befogadni, kevésbé közeli hozzátartozók esetében az önkormányzat engedélye kell, amennyiben a bérlő a befogadásra nem kér engedélyt, a bérbeadó szervezet felszólíthatja az eredeti állapot visszaállítására, ezt tartalmazza a helyi lakásrendelet. Mindez nagyon pontosan nyilván van tartva.

Természetesen előfordul, hogy olyanokat is befogadnak, akikre nincs engedély. Ennek ellenőrzését az önkormányzat csak akkor tudná megvalósítani, ha rendszeresen zaklatná a bérlőket, mondjuk félévente becsöngetne és rendőri segédlettel igazoltatna mindenkit. Jogos felháborodást keltene, ha ezt csinálnánk. A teljes lakás albérletbe adásának sem egyszerű az ellenőrzése, mert gyakran fordult elő, hogy a bejelentett bérlemény-ellenőrzés idejére az eredeti bérlő visszaköltözött. Ha ennek gyanúja felmerül, akkor mód van a rendőrség segítségét kérni és nem bejelentett ellenőrzést folytatni. Néhány esetet sikerült feltárni és felmondani, de bizonyára vannak még feltáratlan esetek. „Dolgozunk rajta, hogy javítsuk ennek a hatékonyságát.”

Kamerarendszerek a házakon belül

A házakba telepített kamerák nem működnek, folytatja Budaházy, hány ilyen kamerarendszer van, működnek-e, milyen célt szolgálnak? Az önkormányzat válasza: a Józsefvárosi Önkormányzat 2010-ben Biztonságos kapu nevű projektet indított a Magdolna Negyed Program keretében, amelynek során több önkormányzati tulajdonú lakóházban is biztonsági kamerarendszert építettek ki. Sajnálatos módon a 2010-es program fenntartására, fejlesztésére és javítására nem fordítottak kellő figyelmet, így az elmúlt 11 évben ezek a kamerarendszerek elromlottak, elavultak. Ezt a problémát a Józsefvárosi Önkormányzat a 2020. évi Házirend konzultáció kapcsán ismerte meg, és ennek eredményeként megvizsgálta a kamerarendszereket. A vizsgálat során kiderült, hogy ezeknek a rendszereknek a felújítása jelenleg nem gazdaságos, és gyakorlatilag sem megoldható.

Kik juthatnak bérlakáshoz?

Gondjai vannak Budaházyéknak a bérlakáshoz jutás feltételeivel és megvalósulásával is, ezek hivatalos feltételei benne vannak a 2021-es bérlakásrendeletben, „de vannak benne olyan részek, amelyek betar(ta)tásáért senki se szavatol”. Annak a ténynek például, hogy máig nincs egy olyan felmérés, amely hiteles adatokkal szolgálna a kerületi bérlakásállomány valódi adatairól és különféle állapotjellemzőiről, és hogy miért nem teszik közzé a bérlakások száma mellett azok címeit is, beleértve ebbe az évek óta üresen állókét is, mondja Budaházy, az önkormányzat főtanácsadójának válasza az volt (idézi Budaházy), hogy „…ezzel azokat kiszolgáltatnánk a különféle visszaélések elkövetőinek, így főképp az illegális lakásfoglalókéinak”. A különféle, jogellenes lakáshasználatok közül a leggyakoribb az „életvitelszerű bérleményhasználat” követelményét be nem tartók száma, melyek közül nem egy soha nem is lakott az általa bérelt lakásban, hanem eleve az ún. „továbbalbérletesítés” céljára bulizta ki magának.

A jelenlegi önkormányzati vezetés szerint lehet, hogy az előző önkormányzat idején ki lehetett bulizni ilyen bérleményeket. Azóta szigorítottak a lakáshoz jutás feltételein, átlátható pályázatok keretében lehet önkormányzati lakásbérleményhez jutni. Mennyire gyakori jelenség a tovább-albérleteztetés, hogy tudják ellenőrizni, van-e bejelentővonal erre a célra, kérdeztük az önkormányzatot. „Nem támogatnánk a lakók egymással szembeni feljelentgetését. Elég sokan próbálják ilyen módon elintézni a szomszédsági vitákat. Folyik a tovább-albérleteztetési esetek feltárása, de ebben valóban nem állunk elég jól, most is folyik a JGK-val egy intézkedéscsomag kidolgozása.”

Kerületi hajléktalanok kaptak bérlakást?

Itt jegyezném meg, mondja Budaházy, hogy egyébként a bérlakáshoz jutás feltételei közt is szerepelnek olyanok, amelyek az érvényben lévő Önkormányzati Törvénnyel szembemennek – ez az önkormányzat szerint megalapozatlan állítás. „A hajléktalantársainkkal kapcsolatban például nem veszik tekintetbe, hogy minden hajléktalanról annak a kerületnek/településnek kéne gondoskodnia, ahol az utolsó, bejelentett lakcíme volt”, mondja Budaházy – de ilyen szabály nincs, mondja az önkormányzat. Ezzel szemben a Józsefváros különféle hajléktalanellátó intézményei, kvázi honosítják a teljes fővárosi hajléktalansereg jelenleg mintegy egyhatod részét, akiket aztán, többnyire a kerület bérházaiban helyeznek el. „Így kerületünket lassan a főváros hátsóudvarává züllesztjük le.”

Az önkormányzatnál Bényei Zoltánt kérdeztük meg a kérdésről. Az önkormányzat hajléktalanügyi referense elmondta, hogy egy könnyítés valóban létezik a lakáspályázatok esetében, mégpedig az, hogy nem kell rendelkezniük egyéves bejelentett tartózkodási hellyel azoknak, akik családok átmeneti otthonában vagy Józsefváros területén hajléktalanellátó intézményben élnek, míg mások nem mentesülnek e megkötés alól. Ilyen módon két éven belül összesen két, korábban hajléktalanságban élő család jut, illetve jutott önkormányzati bérlakáshoz, az egyik család a felújítandó lakásokra vonatkozó pályázaton nyert (ide önrészt is fel kell mutatni), ők eddig a családok átmeneti otthonában éltek. A másik család pedig az önkormányzat civil és egyházi szervezetek bérlőkijelölési jogára vonatkozó pályázatán fog lakáshoz jutni, ebben a pályázatban az ügyfeleiket delegálhatják a szervezetek.

Ami most biztos, az az, hogy az Utcáról Lakásba Egyesület nyert egy lakást, ahol már el is kezdték, és nemsokára be is fejezik a felújítást. Ezen kívül ezen a pályázaton nyert a katolikus és a református egyház, de ők sem biztos, hogy hajléktalan embereket fognak delegálni, a megkötés itt csupán annyi volt, hogy a kerületben élő hátrányos helyzetű ügyfelek elhelyezése érdekében pályázhatnak.

Budaházynak arról az állításáról, miszerint „van egy törvény, mely szerint minden hajléktalanról annak a kerületnek/településnek kéne gondoskodnia, ahol az utolsó, bejelentett lakcíme volt”, Bényei elmondta, hogy nincsen ilyen törvény. Ellenben az önkormányzatnak törekednie kell a hajléktalanná válás megelőzésére, a hajléktalanok rehabilitására fenn kell tartania valamilyen forrást, vagy intézményt, Józsefvárosban ilyen a Lélek-Program.

Ezen felül a szociális törvény alapján étkezést kell biztosítania, segélyt kell adnia, ha valakinek az életét vagy a testi épségét veszély fenyegeti, valamint a 30 ezer feletti településeken nappali melegedőt kell fenntartania, de ez nem jelenti azt, hogy röghöz köti a hajléktan embereket.

Budaházy szerint a hajléktalanok megjelenése a bérházakban azok gyors állagromlását vonhatja maga után, erre Bényei úgy reagált, hogy a civil és egyházi szervezeteknek szóló pályázatban előírták, hogy annak a szervezetnek, amely szeretne bérlőkijelölési jogot elnyerni, annak biztosítania kell a beilleszkedést segítő szociális munkát és az esetkísérést, a lakóközösségbe való beilleszkedést, illetve a lakhatásuk fenntartását.

Bényei szerint nincs olyan tendencia, hogy hajléktalanok tömegesen költöznének be bérházakba: „Az állításoknak van egy minimális igazságtartalma, de olyan szinten felnagyítják a dolgokat, hogy a valósághoz annak már semmi köze.”

Házirendkérdés

Hogy milyen a házirend a bérlakásokra vonatkozóan, arról Budaházy azt mondja, 2020 júliusáig semmilyen házirend nem volt kitéve sehol, „én 2020 áprilisában tettem javaslatot a polgármesternek egy teljesen új, az önkormányzati bérlakásrendszer egyedi sajátosságaira kidolgozott szabályrendszerre, melyen aztán hónapokig dolgoztunk a Közösségi Részvételi Irodával (KRI). A kezdetben teljes összhangban zajló együttműködésünket azonban megtörte az a főtanácsadói döntés, amely elvetette a Házirendnek a Bérleti Szerződésbe való betagolását, sőt azt is, hogy a bérlőknél, ha bármilyen formában is, de aláíratásra kerüljön a Házirend.” Az önkormányzat erre azt mondja, ez teljesen légből kapott állítás. Budaházy egyszerűen nem dolgozott a házirenden a KRI-vel, Molnár Györgynek pedig semmilyen döntési lehetősége nincs. Az, hogy a teljes házirend kerüljön be a bérleti szerződésbe fölösleges; a fő szabályok benne vannak. Minden egyes bérlővel aláíratni: fölösleges, a törvényeket is be kell tartani, akkor is, ha nem írja alá minden állampolgár.

Van házirend, kint is van minden házban és a JGK honlapjáról is letölthető.

Konzultált a kerület a házirendről, amelynek eredmény itt olvasható:

Nagyon sok dolog a házirend-konzultációból derült ki, válaszolja az önkormányzat, és emiatt csinálja az önkormányzat, ezek közül egy pár példa:

– a JGK külön keretet kapott az önkormányzati tulajdonú házak zöld felületeinek karbantartására (erre korábban nem volt pénz és a konzultációból derült ki a probléma),

– kisokos készült önkormányzati házak lakóinak,

– lakógyűléseket tart a JGK és az önkormányzat minden önkormányzati házban évente egyszer (ebben az évben 30 körüli házban fogják megtartani, nyáron kezdtük),

– JGK Zrt.-nél ügyfélkapcsolati és kommunikációs vezető lett kinevezve, hogy javítsák az ügyfélkapcsolatot és a tájékoztatást.  

Mi legyen az üres lakásokkal?

Hogy mit kell kezdeni az üresen álló lakásokkal, arra Budaházy válasza az, hogy évek, évtizedek óta állnak üresen olyan lakások, amelyek épp a rendezetlen jogviszonyokból eredő súlyos visszaélések miatt lettek az enyészeté. „A kínos magyarázkodás, hogy ezek a szükségállapoti helyzetekre tartogatott lakások, holott még egy csőtörésből eredő beázást se javítanak ki, súlyosan károsítja nemcsak a házak állagát, hanem a vezetésbe vetett lakossági bizalmat is. Vagy említhetném a vízzel, szennyes lomokkal s olykor még állattetemekkel is elárasztott pincéket, amelyeket 22 konténernyi szeméttől szabadítottunk meg anno, s amelyeket mára a jövő-menő garázda elemek újra bűzös szemétlerakodóvá tettek.” Az önkormányzat reakciója: „A részünkről soha ilyen magyarázkodás nem hangzott el. Az önkormányzat 860 elhanyagolt üres lakást örökölt, kivétel nélkül rossz állapotúakat. Eddig 90 lakást újítottunk fel és a ciklus végéig még 130-at fogunk.”

Mennyi az annyi

A bérlakások számáról Budaházy azt mondja, tavaly egy 3000-es lakásszámról szóló jelentést két hónap múlva egy 3400-as szám követte, míg a legújabb, idei felmérés 4200 lakásról szól. „Az előző két adatot a polgármester Fb-oldaláról vettem, majd – miután onnan kitiltottak – az ideit egy másik hivatalos beszámolóból.” Ez a lakásállomány még öt évvel ezelőtt is 6000 körüli volt, mondja Budaházy, „de tény, hogy az előző vezetés alatt is sűrű homály és elképesztően röhejes szóbűvészkedés övezte a tényleges bérlakáshelyzet különféle sarokszámait. És a bibi csak az ezzel, hogy a mostani vezetés épp ennek megváltoztatásával nyerte meg a bérlakások népét, amit – lévén a kampányuk egyik lelkes résztvevője – magam is tanúsíthatok.”

Az önkormányzat válasza: minden adat pontosan benne van a nyilvános lakásgazdálkodási tervben, részletesen fent van a honlapunkon, erről Budaházy úr személyesen kapott tájékoztatást nyilvános önkormányzati rendezvényen. 3000-es lakásszámról soha nem volt szó. A másik két szám (kerekítve) egyszerre igaz, csak sajnos Budaházy úr a „Mi mennyi?” kérdést elfelejtette átgondolni: az összesen 4200 lakásból kb. 3400 volt a lakott a ciklus elején.

Nyitókép: Huszár Boglárka