Powered by RedCircle
Litkai Gergely itt él a Corvin sétányon, és ott is dolgozik, a Dumaszínház ugyanis 10 éve itt talált otthonra Józsefvárosban. Szerinte jó választás volt idejönni, az építtető Futureal direkt támogatta, hogy ide költözzön a Dumaszínház, hogy ezzel is embereket vonzzon a kerületbe, akik pedig megismerhetik és megszerethetik a környéket, mely tömegközlekedésileg is nagyon jól megközelíthető – leszámítva azt, hogy hosszú ideje zajlik a metrófelújítás és már olyan innovatív találmányok is születnek, mint az állomáspótló buszok. Litkai szerint a Corvin sétány abból a szempontból sikeres projekt, hogy lakóépületek, irodák, szórakozóhelyek és mindenféle szolgáltatás megtalálható, ezzel a 15 perces város koncepciójának megfelel, de nem ez az egyetlen iránya a városfejlesztésnek, hanem sokkal fontosabb – és nehezebb is – az, hogy ne csak felzárkóztatni akarjon egy koncepció, hanem együttműködni.

De mitől sikeres a Dumaszínház? Hogyan sikerült a stand-up műfaj zászlóshajójává válni idehaza, és miért a stand up comedy a humor fő csapásiránya az elmúlt években, hogyan tudta leváltani a klasszikus kabarét? Tényleg csak annyiról volna szó, hogy ugyanúgy begyűrűzött hozzánk is egy világtrend, mint az 5G, a villanyautózás és az ökomozgalom?
Önmagában a stand-up nem feltétlenül mainstream humor, és a sitcomok, a talk show-k, a szkeccsműsorok egyaránt a humor főáramába tartoznak, de valamiért nálunk inkább az ősrégi recept, a történetmesélős humor vált különösen népszerűvé az elmúlt időszakban, részben a klasszikus kabaré rovására, mely – legalábbis a rádióban – elfelejtett megújulni és sajnos túlságosan átpolitizálttá vált az elmúlt időszakban, emiatt elfáradt és sokan el is fordultak tőle. Pontosabban nem is az a gond vele, hogy politikai humorral teli, hanem hogy erős kontroll alá került, ezzel pedig elveszi az autonóm fellépőknek a kedvét, hogy ebben részt vegyenek, ezzel pedig kontraszelektálódik a Rádiókabaré, a cenzúra ugyanis megöli a humort. De létezik-e hatalomközeli humor, illetve miért van az, hogy egyre több cselekvés válik politikai tetté.


Fotók: Mile Máté
Olyan témákról is beszélgettünk, mint a Dumaszínház együttműködése a Transparency Internationallel vagy az olyan személyes társadalmi szerepvállalásokról, mint amilyet Litkai is tett a Greenpeace-szel együttműködve, amikor az értelmetlen Fertő-tavi beruházások ellen lépett fel, a humor eszközeit bevetve.
A podcastból az is kiderül, hogy
- Litkai szerint miért fontos polgárként a környezetünkért és a természetvédelemért felszólalni;
- melyik szerepben érzi legjobban magát;
- lehet-e vagyonnyilatkozatból verset írni;
- mi kell ahhoz, hogy valaki jó stand upos legyen;
- miként segítik a Dumaszínházat az online eszközök, hogy eljussanak a nézőkhöz;
- mi is az az interpasszivitás, és miért (nem) a humoristák hibáztathatók mindenért.

Pálinkás János podcastja a fenti lejátszás gomb megnyomásával meghallgatható, de podcastjaink elérhetők a Spotify, az Apple, és a Google rendszerében is – iratkozzon fel rájuk kedvenc platformján.
